< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: “Forintosítottuk” a számításokat Gyermektelenségi járulék vagy nyugdíjcsökkentés következhet

| Mobile | RSS

“Forintosítottuk” a számításokat Gyermektelenségi járulék vagy nyugdíjcsökkentés következhet

2012. június 30. | 1 Hozzászólás | Közélet

Ha nem nő jelentősen a születésszám, akkor csak két forgatókönyv van: vagy a gyermektelenek kapnak kevesebb nyugdíjat vagy mindenki – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíj és gyermekvállalás című pénteki konferenciáján.

Noha a kormány rövid távon nem tervezi a nyugdíjrendszer reformját, a kutatókat továbbra is lázban tartja Botos Katalin és Botos József közgazdászok javaslata, miszerint a nyugdíj összegében is meg kellene jelennie annak, hogy ki hány gyermeket nevelt fel.

Az ötletről és annak lehetséges következményeiről a Heti Válasz június 21-i számában számolt be. Lapunk „forintosította” (s kicsit kerekítette) a bonyolult számításokat, s úgy találta, a kétgyermekesek számára semmilyen változást nem hozna a javaslatuk. Ám a velük azonos ideig dolgozó és ugyanannyit kereső négygyermekesek (férfiak és nők egyaránt) 25 százalékkal többet kapnának, a háromgyermekesek pedig 15 százalék nyugdíjbónuszhoz jutnának. Ám még jelentősebbek a „büntetések”: az egygyermekesek nyugdíját 25 százalékkal vennék vissza, a gyermektelenek pedig közel 40 százalékkal kisebb időskori ellátást kapnának, mint a kétgyermekesek.

Megdolgoztak az időskor biztonságáért?

A gyermek és a nyugdíj kapcsolatának kérdése az utóbbi tíz évben vetődött fel élésen – jelezte a pénteki konferencián Banyár József közgazdász, biztosítási matematikus az előadásában. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy Európa egyre több országában váltja fel a kétgyermekes családmodellt az egygyermekes, és járványszerűen terjed a tervezett gyermektelenség. S ha megszűnik az a szokásrend, hogy a házaspárok legalább két gyermeket felnevelnek, akkor jövőbeni nyugdíjuk is veszélybe kerül. (A jelenlegi nyugdíjasokra ez azért nem érvényes, mert nekik még két gyermekük született átlagosan.)

Sokáig minden idős ember abban a hitben lehetett, hogy megdolgozott a saját időskori biztonságáért, elég járulékot fizetett magának. Valójában azonban – mint Botos Katalin hangsúlyozta – a járulékot nem saját magunknak, hanem a már nyugdíjasoknak fizetjük. A mi ellátásunkat a gyermekeinknek kell előteremteniük. Ha nincs utódunk, nem állítottunk magunk helyett járulékfizetőt, ez társadalmi szinten gondot okoz.

Lehet a nyugdíjrendszernek születésösztönző hatása?

A konferencia két fontos vitapont körül zajlott: 1. Alkalmas-e a nyugdíjrendszer arra, hogy gyermekvállalásra ösztönözzön? 2. Figyelembe vegyék-e a gyermekszámot a nyugdíjrendszer újraszabásánál? Hiszen a demográfiai változások következtében csökkenő járulékbevétel miatt a jelenlegi ellátások biztosan nem lesznek tarthatóak 30-40 év múlva.

A kutatóknak megoszlott a véleményük abban, hogy a nyugdíjrendszernek lehet-e születésösztönző hatása; Botos Katalin úgy vélte, önállóan nem, de számos más intézkedéssel együtt alkalmassá tehető erre. Németh György közgazdász-szociológus viszont előadásában hangsúlyozta: megalapozatlan az a gondolat, hogy valaki fiatalon a majdani öregkori biztonság reményében vállalna gyermeket. Gál Róbert Iván, a Tárki kutatója pedig úgy vélte, hathatósabb lenne a „gyermekelem”, ha nem a nyugdíjakban, hanem a járulékokban mutatkozna meg a különbség. Vagyis ha a gyermekteleneknek több járulékot kellene fizetniük, mert ez a hatás azonnal érvényesülhetne. Banyár József szerint van harmadik lehetőség is, ha a gyermektelenek számára magasabb nyugdíjkorhatárt állapítanak meg, és így csökkentik azt a nyugdíjösszeget, amelyet életük során kifizetnek számukra.

Generációs büntetés

Giday András közgazdász és Szegő Szilvia, a Szegedi Tudományegyetem docense közös előadásában kifejtette: a jelenlegi özvegyi nyugdíjat lehetne úgy átalakítani, hogy a rendszer már rövid távon is bevezethető legyen. Mindez önkéntes alapon történne, az özvegyi nyugdíjak egy részét fordítanák arra, hogy az egygyermekesek havi 12, a kétgyermekesek havi 24, a háromgyermekesek pedig havi 36 ezer forint többletet kaphassanak. A konferencián azonban az is kiderült, hogy a kormány nem tervez változtatást. Ebben a ciklusban biztosan nem módosul majd a nyugdíj kiszámításának rendszere.

Mivel nagyon kevés gyermek születik, a mostani középkorosztályok majdani nyugdíja nincs biztonságban. Németországban, ahol ez a folyamat már korábban megkezdődött, már ma is érvényesül egy demográfiai elem a nyugdíjak kiszámításánál, ám ott nem a saját egyéni gyermekvállalást nézik – hanem, mint Banyár József emlékezetett – egy egész generáció arányát a következőhöz. Így mindenki nyugdíja csökkenhet, a kétgyermekeseké ugyanúgy, mint a gyermekteleneké. A magyar kutatók inkább arra hajlanak, hogy az ösztönzés egyéni szinten történjen. A legalább két gyermeket nevelők maradjanak majd ki a „generációs büntetésből”.

forrás:heti válasz.hu

Leave a Reply 518 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: