< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Súlyos helyzet alakulhat ki Magyarországon, ha nem sikerül változtatni

| Mobile | RSS

Súlyos helyzet alakulhat ki Magyarországon, ha nem sikerül változtatni

2012. július 9. | hozzászólás | Tudomány/gazdaság

A régió gazdaságaiban 2010 közepétől a vállalati hitelezés ismét fokozatosan élénkülni kezdett, míg Magyarországon további trendszerű csökkenést figyelhettünk meg. Amennyiben nem sikerül változtatni, akkor a gazdaság középtávú termelési potenciálja is súlyosan sérülhet.
Az érdemi visszaesést mutató első negyedéves magyarországi GDP-adatok jelentős negatív meglepetést jelentettek mind a hazai elemzői, mind a jegybanki várakozásokhoz képest. A vártnál gyengébb hazai kibocsátás magyarázataként számos tényezőről hallhattunk: az év elején jelentkező egyszeri átmeneti hatásoktól kezdve az eurózóna ismételten mélyülő problémáin keresztül a belföldi kereslet tartós gyengeségéig. A válasz, mint oly sokszor, most is sokkal összetettebb annál, hogy egyetlen mondattal elintézhetnénk.

A száraz tényeket tekintve megállapíthatjuk, hogy a válságot követő hazai gazdasági kilábalás mind régiós, mind uniós összevetésben visszafogottnak tekinthető. A 2007−2009 közötti globális válság és az azzal párhuzamosan zajló magyarországi költségvetési kiigazítás a nemzetközi és a régiós átlagnál is mélyebb visszaesést okozott. Bár a 2009 közepén elindult lassú növekedés egészen a múlt év végéig kitartott, az év eleji csökkenést is figyelembe véve gazdasági kibocsátásunk még jelenleg is több mint 5 százalékkal alacsonyabb, mint a válság előtti negyedévekben volt. Az EU átlagát vizsgálva megállapítható, hogy a régió kibocsátása négy évvel a válság kirobbanását követően is még csak közelíti a gazdasági krízis előtti szinteket, ami mögött jelentős régiós különbségeket figyelhetünk meg. A válság előtt alacsonyabb külső és belső adóssággal, valamint kiegyensúlyozottabb költségvetéssel rendelkező országok teljesítménye már a 2008-as szinteknél is kedvezőbb, míg a sort a jellemzően magas adósságokkal küzdő gazdaságok zárják. Ezen összehasonlítás alapján is érzékelhető, hogy a válság előtti periódusban a gazdaságokat jellemző egyensúlyi és adóssághelyzet nemcsak a krízis mélységére, hanem az azt követő kilábalás sebességére is érdemi hatással bír.

Ezen állításunkat erősítik meg a növekedés szerkezetében megfigyelhető különbségek is. A válság 2008. végi elmélyülését követően a GDP csökkenését általánosan a hitelezési feltételek szigorodása, az exportpiacok szűkülése, a munkapiaci folyamatok romlása és az óvatossá váló fogyasztási és beruházási viselkedés határozta meg. Ezzel összhangban 2009-ben az export csökkenése, a vállalati készletek leépítése, valamint a fogyasztás és beruházás visszaesése általánosan megfigyelhető volt, ami a visszaesés szerkezetében is hasonló mintázatokat okozott. Az anyabanki források elapadása különösen érzékenyen érintette a kelet-közép-európai régiót, ahol a hitelaktivitás jelentős szűkülése felerősítette a belföldi − elsősorban beruházási − kereslet csökkenését. A hazai fogyasztás nemzetközi összehasonlításban erős visszaeséséhez a válság előtti években kiépülő jelentős lakossági devizaadósság-állomány átértékelődése és a keresletszűkítő kormányzati intézkedések is hozzájárultak. A visszaeső import mellett a nettó export a gyenge külső környezet ellenére is jelentős pozitív hozzájárulást mutatott a régiós gazdaságokban.

A kilábalási periódust a legtöbb euróövezeti és régiós gazdaságban az export élénkülése és a készletek újbóli felépítése határozta meg. Emellett a régió gazdaságaiban az elmúlt években a beruházások is élénkülést mutattak. A hazai növekedési szerkezet ebben az időszakban a belföldi keresleti komponensekben mutatta a legnagyobb különbségeket. A fogyasztási kereslet visszaesését elsősorban az állam fogyasztási célú kiadásainak csökkenése okozta, ami az adósságpálya fenntarthatóságát biztosító kormányzati intézkedésekhez köthető. Emellett azonban a jelentős elmúlt évi lakossági − szja-csökkentés és reálhozam-kifizetés következtében jelentkező − többletjövedelmek ellenére a háztartások továbbra is rendkívül óvatos fogyasztói magatartást mutattak. A bizonytalan gazdasági környezetben a beruházási aktivitás is rendkívül visszafogott, amit a tartósan szigorú hitelfeltételek is hátráltatnak. A kilábalási periódus hazai mintázata leginkább az eurózóna magas eladósodottsággal küzdő perifériagazdaságaihoz hasonló. Ez részben természetes folyamat, hisz adósságainkat csak akkor csökkenthetjük, ha a gazdaságban megtermelt jövedelmeinket nagyobb részben megtakarítjuk és a korábbiaknál kisebb arányban használjuk fel.

Ebben az összképben azonban a problémát a beruházások elmaradása jelentheti. A gyenge beruházási aktivitás a gazdaság termelési potenciálját és egyben középtávú felzárkózási lehetőségeit is gyengítheti. A csökkenő hazai beruházási aktivitáshoz az elhúzódó mérlegalkalmazkodás mellett a régiós átlagnál számottevően gyengébb banki hitelaktivitás is hozzájárult. A régió gazdaságaiban 2010 közepétől a vállalati hitelezés ismét fokozatosan élénkülni kezdett, míg Magyarországon további trendszerű csökkenést figyelhettünk meg. A tartósan gyenge banki hitelaktivitásnak a keresleti hatások mellett a bankok viselkedését meghatározó kínálati okai is voltak. A költségvetési hiánycélok javítását célzó kormányzati intézkedések, illetve a devizában eladósodott háztartásokat segítő programok érdemben rontották a bankok jövedelemtermelő képességét, ami az anyabankokat régiós portfólióallokációjuk újragondolására és ezzel a hazai bankrendszerből történő erős forráskivonásra késztethette. A tartósan szigorú hitelkondíciók mellett a vállalati szereplők forráshoz jutása különösen a kis- és középvállalkozások esetében vált nehézzé, mérsékelve az egyébként is gyenge beruházási aktivitást.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a válság előtt felhalmozott jelentős külső és belső adósságok leépítése még évekig meghatározhatja a hazai növekedést. Gazdasági kilábalásunk motorja továbbra is az export maradhat, miközben a belföldi kereslet csak visszafogottan bővülhet. A belső keresleten belül azonban különösen problémás a beruházok elmaradása, amelyet országspecifikus tényezőként a hazai bankrendszer tartósan szigorú hitelfeltételei is korlátoznak. Amennyiben ez utóbbi helyzeten nem sikerül változtatni, akkor a gazdaság középtávú termelési potenciálja is súlyosan sérülhet.

Virág Barnabás, MNB

forrás:napi gazdaság.hu

Leave a Reply 350 megnézve, 1 alkalommal mai nap |