< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Bűn pedig nem maradhat büntetlenül

| Mobile | RSS

Bűn pedig nem maradhat büntetlenül

Évente három-négyezer bűncselekményt követnek el tizennégy év alattiak, ez komoly szám ahhoz, hogy a büntetőjog reagáljon rá
Nem okoz gondot a jogalkalmazásban a jogos védelem büntető törvénykönyvbe foglalt lehetőségének kiterjesztése – mondta a lapunknak adott interjúban Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, aki hangsúlyozta, tudatos döntés, hogy a támadásból fakadó következményeket az elkövetőnek vállalnia kell. A büntethetőségi korhatár leszállítását is teljesen indokoltnak látja bizonyos esetekben. Szavai szerint, aki tizenkét éves korára nem jut el oda, hogy embert ölni tilos, azzal elég nagy gond van. A politikus a második fél év legfontosabb feladatának a polgári törvénykönyv parlamenti menedzselését és elfogadását nevezte.

Répássy Róbert: Aki karóval megy almát lopni, azt nem lehet büntetlenül halálosan megsebesíteni

– Az utolsó pillanatokban is változott az új Btk.-n belül a jogos védelemre vonatkozó szabályozás. Mennyire elégedett a végleges változattal?

– Ha valaki összehasonlítja az általunk februárban nyilvánosságra hozott tervezetet a végleges szöveggel, akkor meglepő hasonlóságot talál a kettő között. Pedig az igazságügyi szervek észrevételei alapján a kormány által benyújtott javaslat jelentősen szűkítette a februári változatot. Az igazságügyi szervek arra hívták fel a figyelmünket, hogy a jogos védelem ilyen szintű kiterjesztése kockázatokat hordoz. Az ügyészség az arányos védekezés deklarálását, a bíróságok pedig személy elleni támadás veszélyének beemelését kérték a törvénybe. Végül ezek kimaradtak.

– Nem tartanak attól, hogy ingoványos talajra viszik a jogalkalmazókat a jogos védelem értelmezésében?

– A közvéleményben felmerülő lehetséges esetek nagyon extrémek. A tipikus elkövetési szituációkban nem fog gondot okozni a szabályozás. Száz esetből egyszer vezethet az eljárás olyan eredményre, ami nem volt a törvényalkotó célja. A jogos védelmi szituációkban a védekezőnek néhány másodperc alatt kell eldöntenie, milyen eszközzel védekezzen. Tudatos döntés volt, hogy az ebből fakadó kockázatot a támadó viselje. Ugyanakkor például az eredeti tervezetben a megtámadott kertjébe fegyveresen vagy felfegyverkezve érkező támadót is meg lehetett volna halálosan sebesíteni a védekezés során. Az elfogadott törvényben viszont ez csak a fegyveres támadás esetén zárja ki a büntethetőséget. Azt, aki almát akar lopni, és egy karó van nála – ami azt jelenti, fel van fegyverkezve –, nem lehet büntetlenül halálosan megsebesíteni.

– Jelezte, a Btk. elfogadása után más jogszabályokat is összhangba kell hozni az új törvénnyel. Melyek ezek?

– Elsősorban a büntetőeljárási törvény. Olyan új szabályok kerültek a kódexbe, amelyeknek meg kell teremteni az eljárásjogi oldalát. Például elválnak a fiatalkorú és a felnőtt elkövetőre vonatkozó szabályok, de nincs egyértelműen tisztázva, hogy a gyermekkorúakra milyen rendelkezések vonatkoznak. Módosítani kell a büntetés-végrehajtási törvényt is.

– A Fidesz-frakció tájékoztató kampányt indít a Btk. megismertetésére. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Ez bűnmegelőzési kampány lesz, hogy a potenciális elkövetők és a potenciális sértettek is tisztába legyenek az új Btk. szabályaival. Az új tényállások, szankciók megismertetésére is alkalmat nyújt a kampány. Például az, hogy a tizenkettedik életévtől büntethető lesz a rablás, azt jelenti, hogy már az általános iskolások is érintettek lehetnek. Örülök a kezdeményezésnek, és fel is ajánlottam a Fidesz-frakciónak a segítségünket.

– Kónya István, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője vetette fel a minap, hogy mennyire összeegyeztethetők a gyermekbarát igazságszolgáltatás megteremtését célzó kormányzati törekvések a büntethetőségi korhatár leszállításával.

– Határozott véleményem, hogy a gyermekbarát igazságszolgáltatás és a szigorú büntetőpolitika összeegyeztethető. A tizenkét-tizennégy év közötti elkövetők által megvalósított bűncselekmények áldozatai is elsősorban gyermekek. Évente három-négyezer bűncselekményt követnek el tizennégy év alattiak, ebből nagyjából száz erőszakos és egy élet elleni bűncselekmény. Ezek a számok elég komolyak ahhoz, hogy a büntetőjog reagáljon rájuk. Amikor úgy döntöttünk, hogy támogatjuk ezt az elképzelést, akkor az a felismerés vezetett minket, amit Kónya István is megfogalmazott: bűn nem maradhat büntetlenül. Aki tizenkét éves korára nem jut el oda, hogy embert ölni tilos, azzal elég nagy gond van. De az új Btk. alapján nem lehet börtönbe küldeni egy tizennégy év alatti elkövetőt, legfeljebb négy évig tartó javítóintézeti nevelést írhatnak elő számára. Nem hiszem, hogy egy emberölés esetében ez aránytalanul eltúlzott szankció lenne.

– Megvalósult a bírósági szervezeti rendszer átalakítása, bár később több ponton módosítani kellett a szabályokat. Mennyire tekinthető sikeresnek az újítás?

– Ez elsősorban igazgatási reform volt, amely az egyszemélyi igazgatási felelősséget állította a középpontba, a kontrollt egy tanácson keresztül megvalósítva. Ez végül részben a Velencei Bizottság és a Magyar Bírói Egyesület korábbi kritikái alapján úgy módosult, hogy bizonyos igazgatási hatásköröket az Országos Bírósági Hivatal elnöke együtt gyakorol az Országos Bírói Tanáccsal, amely vétójogot kapott. De ez nem jelenti azt, hogy az egyszemélyi vezetést lerontottuk volna. A cél az volt, hogy hatékonyabb bírósági rendszer jöjjön létre, de a hatékonyság ne csorbítsa a bírói függetlenséget. Fél év alatt nem derült ki, hogy mennyivel javult a helyzet, de a hatékonyság lehetősége benne van a rendszerben. Ennek minden eszközét megkapta az Országos Bírósági Hivatal elnöke.

– Utólag mit gondol, jogosak voltak a Velencei Bizottság kritikái?

– A bizottság nem a bírák külső függetlenségét féltette, hanem a bírósági vezetőktől való függetlenségét. Véleményük szerint a bírósági vezetőknek túlzott hatalom összpontosul a kezükben. A korrekcióval nem hoztunk be új szereplőket ebbe a hatalmi viszonyba, hanem több jogot adtunk a kollektív testületek kezébe. Azt azonban nem fogadtuk el, hogy jogköröket adjunk az igazságszolgáltatás külső szereplőinek. A bizottság azt javasolta például, hogy az Országos Bírói Tanácsban teljes jogkörrel vehessenek részt az igazságszolgáltatás többi szervének képviselői. Mi csak annyit engedtünk, hogy tanácskozási joguk legyen. A bizottság az igazságszolgáltatás kontrolljába olyan eszközöket is beiktatott volna, mint például a parlamenti ellenőrzés, ami nálunk már régen nem létezik. A bizottság azon javaslatát pedig elfogadtuk, hogy a bírói hatalmi ágon belül meg kell erősíteni a bírói függetlenség garanciáit, de hogy ezeket a garanciákat valamilyen külső kontroll alá vessük, azt már nem. Ez egy egészséges kompromisszum.

– A Tobin-ügy kapcsán Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter megkeresése nyomán Vivien Reding, az Európai Bizottság igazságügyi felelőse egyeztetést hívott össze. Miben reménykedhetünk még ebben az ügyben?

– Az ír igazságügy-miniszternek magyarázatot kell adnia arra, hogy az európai elfogatóparancs miért nem hatályos Írországban. Ha a kiadatás minden, egyezményben foglalt feltétele teljesül, akkor ezt nem lehet megtagadni. Most az történt, hogy az ír legfelsőbb bíróság egy belső jogi feltételre hivatkozva akadályozta meg a kiadatást. Ez uniós jogot sért.

– A vöröscsillag-per kapcsán született parlamenti döntés szerint a pártok fizetik ki a hazánkra rótt kártérítést, de mi lesz, ha valamikor egy újabb ilyen pert veszítünk el Strasbourgban?

– A határozat úgy szól, hogy ezzel az összeggel csökkenteni kell a pártok költségvetési támogatását. Ez azért fontos, mert nem a pártok pénzét „inkasszózzuk”, hanem az Országgyűlés ezt a következő költségvetésben a pártok támogatásának terhére elszámolja. A döntés szerint a mostani mellett a jövőbeni ítéletek kapcsán is ezt a rendelkezést kell alkalmazni.

– Milyen fontosabb feladatok állnak a második fél évben az államtitkárság előtt?

– A legfontosabb az új polgári törvénykönyv. Ennek tervezete már nyilvános, a kormány a héten benyújtotta az Országgyűlésnek. Ennek a parlamenti menedzselése óriási munkát követel tőlünk. A tíz éve zajló kodifikációs munkát pár hónapos parlamenti eljárásban kell megvédenünk, illetve képviselnünk.
Baranya Róbert

forrás:magyar hírlap.hu

Leave a Reply 268 megnézve, 1 alkalommal mai nap |