< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Mire elég egy izomgép és egy lakossági laptop?

| Mobile | RSS

Mire elég egy izomgép és egy lakossági laptop?

2012. július 22. | hozzászólás | Tudomány/gazdaság

Érdemes még asztali számítógépet venni? Mi értelme van egy nagy és nehéz laptopnak? Jó bármire még egy netbook, vagy érdemesebb tabletet vásárolni? Kipróbáltuk, és bemutatjuk az egyes számítógéptípusok előnyeit és hátrányait.

A noteszgépek uralják a PC-k piacát, szinte mindenki valamilyen hordozható számítógépet, laptopot vagy tabletet vásárol magának, pedig sokszor még az asztali PC is jó választás lehet.

Asztali PC – hosszú távon gondolkodóknak

Online híreket, videókat nézegetni egyértelműen egy táblagépen a legkényelmesebb, szövegszerkesztéshez videovágáshoz, képszerkesztéshez, vagy tervezőszoftverek futtatásához még mindig az asztali PC a legjobb választás. Egy nagy monitoron sok ablak és menügomb elfér egymás mellett, normális billentyűzettel és egérrel ugyanis sokkal komfortosabb dolgozni, mint egy laptop minibillentyűzetén vagy tapipadján, a kicsi monitort bámulva pedig kifolyik az ember szeme. Arra azért érdemes figyelni, hogy ne csak a processzor teljesítményét, a memória és a winchester nagyságát nézzük, a legolcsóbb alkatrészekből összerakott gépek ugyanis zavaróan hangosan zúghatnak túlságosan primitív hűtésük miatt.

Mik az előnyei? Egy asztali számítógépet lehet fejleszteni: ha csak egy alapgépre is van pénz, később egy külön videokártya beszerzésével játékgéppé alakíthatjuk (persze ehhez érdemes eleve legalább öt-hatszáz wattos tápegységgel felszerelt modellt választani). Ráadásul egy elromlott asztali gépet nagyságrendekkel könnyebb és olcsóbb megjavíttatni, mert nem egyedi alkatrészekből áll.

Mik a hátrányai? Egy asztali PC sok helyet foglal, nehéz elcipelni a szervizbe, és tipikusan a telekre vagy a Balatonra sem viszi magával az ember.

Mennyibe kerül? Egy korrekt felszereltségű – legalább Intel Core i3 processzort, vagy többmagos AMD-lapkát, 4 gigabájt memóriát, 500 gigabájtos merevlemezt – tartalmazó, kereskedők által összerakott asztali számítógép nagyjából 90 ezer forintba kerül, egy legális Windows 7-tel az ára nagyjából 120 ezer forintra emelkedik. Egy 22 colos monitort már 30 ezer forint körüli összegért lehet megvenni, így egy teljes konfiguráció ára 150 ezer forintból kihozható, ha valaki a legújabb játékokat is futtatni szeretné rajta, 50-60 ezer forintot érdemes rászámolnia a vételárra.

Óriáslaptop – izomgép izomgépeknek

Az utóbbi évek bizarrnak tűnő szüleményei az óriáslaptopok: a többnyire 17 colos képernyővel felszerelt modellek már nagy méretükből adódóan nem túl mobilisak. Három, három és fél kilogrammos tömegük azonban arra azért alkalmassá teszi őket, hogy kényelmesen berakhatók legyenek a csomagtartóba, vagy javítás esetén azért el lehet buszozni velük bárhová. Egy ekkora laptopon már normális méretű billentyűzet van, külön numerikus gombokkal, a tipikusnál nagyobb méretű képernyőn való munka pedig kevésbé fárasztja a szemet.

Mik az előnyei? Bár egy óriáslaptop nem kínál túl hosszú, legfeljebb két, két és fél órás akkumulátoros üzemet, egy ilyen gépet használva egy véletlen áramszünet sem okoz gondot. Gyakran kell videót vágnia, tervező, képszerkesztő programokat használ? Ez esetben jó választás lehet egy óriáslaptop.

Mik a hátrányai? Az óriáslaptopok drágábbak mind az asztali, mind pedig a tipikus, 15 colos méretű hordozható társaiknál, bővíteni bennük legfeljebb csak a memóriát vagy a merevlemezt lehet, ráadásul csak szervizben. Ezenkívül egy ilyen nagy gépet nem kényelmes ölben tartani sem.

Mennyibe kerül? Az általunk kipróbált, tipikus felszereltségűnek számító Dell Inspiron 17R/7720 óriáslaptop 230-240 ezer forintba kerül Windows 7-tel, ezért az árért azonban az egyik legmodernebb, új játékokkal is elboldoguló grafikus kártya és egy elég jó teljesítményű Intel Core i5-ös lapka van a gépben. Ha nincs szükség extrém 3D-s teljesítményre, korrekt felszereltségű példányt már száznyolcvanezer forint körüli áron is lehet vásárolni, ennél olcsóbban azonban már csak olyan típusok vannak, amelyek processzora elég lassú, ami hosszabb távon rossz választás lehet.

Lakossági laptop – rutinmegoldás rutinfeladatokhoz

Lakossági laptop alatt a 15,6 colos képernyővel felszerelt noteszgépeket értjük, mert ezek a legolcsóbbak, így leginkább kelendőek idehaza. A legolcsóbb típusokat nem túl energiatakarékos és gyors lapkákkal szerelik fel, bár ezek is alkalmasak arra, hogy a nagyival skype-olni lehessen. A vállalhatóbb felszereltség száznegyvenezer forintnál jelenik meg, ezért már Intel Core i3 processzort és legalább 4 gigabájt memóriát, valamint néhány száz gigabájtos merevlemezt kap a vásárló. Ezek a minimálisan ajánlható felszereltség ismérvei.

Mik az előnyei? Az erős hardverrel felszerelt típusok olcsóbban elérhetők, mint az óriáslaptopok, ráadásul a két, két és fél kilós gépeket könnyebb cipelni, bár mindennapi hurcolásra nem alkalmasak. Ölben azonban egy ekkora gépet is lehet már használni, az általunk kipróbált HP Pavilion G6-os notebook pedig három-négy órás üzemidőre is képes volt aktív wifihasználat mellett. Egy ilyen laptopnál már csak minimális mértékben tud olcsóbb lenni egy asztali PC, ráadásul külső monitor, egér és billentyűzet csatlakoztatásával kényelmes munkaállomássá alakítható.

Mik a hátrányai? Mindennap egy két és fél kilós laptopot cipelni nem túl kellemes, hátfájdító feladat.

Mennyibe kerül? Százezer forintnál olcsóbban Windows operációs rendszer nélküli, kevésbé fejlett modelleket találni. Száznegyven és százötvenezer forint közötti áron érhetők el a korrekt felszereltségű típusok, Windows 7 operációs rendszerrel, ráadásul az idén vett gépekhez ötezer forint körüli összegért lehet majd megvenni a Windows 8-at.

Ultrabook – menő, de átverés is lehet

Az Intel és gyártópartnerei tavaly óta próbálják népszerűsíteni az ultrabooknak nevezett gépeket, amelyek tulajdonképpen az Apple Macbook Airjének windowsos megfelelői. Széles körben való elterjedésüket magas áruk még mindig gátolja, pedig az ultrabookok szerethető gépek. Az alapvető elképzelés szerint merevlemez helyett gyorsabb – és drágább – SSD-meghajtót használnak, nincs bennük optikai meghajtó, így nem csak extra vékonyak, de könnyűek, és hosszan használhatók akkumulátorról.

Mik az előnyei? Egy tipikus ultrabook mindössze egy-másfél kilogrammot nyom, így nem kínszenvedés cipelni. Az átlagos képernyőméret 13 col, ami a netbookok parányi LCD-ihez képest komfortos. Ráadásul egy ultrabook ugyanolyan nagy teljesítményre képes, mint egy mai felső középkategóriás számítógép, nem csak olyan alapfeladatokat képes kiszolgálni, mint a szövegszerkesztés és a facebookozás.

Mik a hátrányai? A legnagyobb hátrány a drágaság, ráadásul az árat a gyártók az eredeti koncepcióval szemben kompromisszumokkal próbálják letörni. Így például kapható már hibrid merevlemezzel felszerelt ultrabook is, amely csak húsz gigabájtnyi, rendszergyorsításra szolgáló flashmemóriát tartalmaz. Ez ugyan lehetővé teszi a gép gyors indítását, de sokat ront a rendszer általános működésén, illetve az egyébként tipikusan öt-hét órás üzemidőn is.

Mennyibe kerül? Kétszázötvenezer forint körüli árért elvihető az előbb említett kompromisszumos ultrabook, egy SSD-vel felszerelt modellért azonban legalább háromszázezer forintot kérnek el Windowszal együtt.

Netbook – minigép netezéshez

A netbook évek óta a számítástechnikai ipar zabigyereke, amely néhány éve filléres noteszgépként kezdte pályafutását, de szép lassan drágult, most pedig már alig olcsóbb egy rendes, nagyobb méretű laptopnál. Népszerűsége különösen az olcsó androidos tabletek megjelenésével csappant meg jelentősen, de teljes értékű billentyűzetének köszönhetően kis teljesítménye ellenére továbbra is nagy kedvenc.

Forrás: [origo]
Jól néz ki, de nem sebességbajnok az olcsó netbook

Mik az előnyei? Kétségkívül könnyű, egy tipikus netbook legfeljebb másfél kilót nyom a mérlegen. Az általunk tesztelt Acer Aspire One négy órán át volt képes YouTube-klipeket játszani akkumulátorról. A tabletektől eltérően nem probléma, ha a netbook nem rendelkezik saját HSDPA-modemmel, egyszerűen rá kell dugni valamelyik operátor USB-s modelljét, és máris – egy kissé döcögős – mobil munkaállomássá változik, bár az apró képernyő miatt nem ezen érdemes szakdolgozatot írni.

Mik a hátrányai? A legtöbb netbook nem igazán képes kiszolgálni napjaink elvárásait: csigalassúak, reszponzivitásuk fel sem ér a táblagépekéhez. Előbb-utóbb valószínűleg kihalnak, és kiváltják majd őket az olyan tabletek, amelyekhez billentyűzetet lehet kapcsolni.

Mennyibe kerül? A legolcsóbb, kilenccolos netbookok hatvan-hetvenezer forintba kerülnek, ebbe az összegbe azonban csak a kis, háromcellás akkumulátorral felszerelt (két-három órás üzemidőt biztosító), Windows helyett Linuxszal, vagy operációs rendszer nélkül árult típusok férnek bele. Nyolcvanezer forintért már tízcolos, dupla akkora akkumulátorral árult példányok kaphatók. Ezek többségét a Windows 7 Starter verziójával adják, amely legfeljebb két gigabájt memóriát tud kezelni, és nem lehet benne kicserélni a hátteret, illetve lebutították a biztonsági mentési funkcióját.

Tablet – a drága játékszer

A tabletpiac királya jelenleg az Apple iPad, de a kínai gyártók olcsó készülékeinek köszönhetően a Google Androidot futtató modellekből itthon már jóval több készüléket adnak el. A Microsoft a Windows 8 megjelenésével, jelentős késéssel fog csak belépni a táblagépek tömegpiacára az idén ősszel. Jelenleg még nem teljesen kiforrottak a táblagépek, az egyes modellek egy évvel később érkező utódai sokkal több újdonságot kínálnak elődeiknél, mint mondjuk egy laptop. Ezért akinek nem nélkülözhetetlen munkájához vagy szabadidejéhez egy ilyen gép, jobban teszi, ha kivár a megvásárlásával.

Forrás: [origo]
A netbookon jobb gépelni, minden másban nyerőbb a tablet

Mik az előnyei? Egy jó táblagép sokkal hamarabb elindul, gyorsabban reagál az utasításokra. Tesztelésünkhöz használt Acer Iconia A501-es táblagépünk ráadásul nyolc-kilenc óra körüli akkumulátoros üzemidőt biztosított aktív wifihasználattal, ami a duplája a netbookénak.

Mik a hátrányai? A táblagépeket a legtöbben még elsősorban tartalomfogyasztásra alkalmas, drága játékszernek tekintik, hiszen virtuális billentyűiken nem igazán lehet kényelmesen gépelni hosszabb szövegeket. A legtöbb táblagéphez lehet kapni külső billentyűzetet, de sok típus még nem érhető el magyar karakterkiosztással. Ráadásul a tablet megvásárlása esetén érdemes eldönteni, hogy wifis vagy mobilinternetes modellre van szükség, USB-s modemet ezek többsége ugyanis nem tud kezelni. Az utólagos 3G-használathoz akkumulátorról működő mobilos zsebwifi lehet a megoldás.

Mennyibe kerül? A legolcsóbb készülékek kevésbé ismert kínai gyártók androidos termékei, ezek közül a legalább a szoftver 4.0-s verzióját futtató, hétcolos képméret esetében minimum 1024 x 600 pixeles felbontású LCD-vel felszerelt modelleket érdemes megvenni, legalább kétmagos, 1 gigahertzes processzorral. Egy jobb minőségű képernyővel, gyorsabb hardverrel gyártott androidos táblagép 90-100 ezer forintba kerül, 130 ezerért azonban már 64 gigabájtos háttértárral, mobilinternetes modemmel felszerelt készülék is elérhető – ilyen volt Acer tesztkészülékünk. Az iPadből jelenleg a 120 ezret kóstáló második generációs változat a legolcsóbb, utódjáért 150 ezret kérnek el, a mobilnetes változat azonban negyvenezer forintos felárért vihető haza.

Az óriáslaptopot a Delltől, a HP Pavilion laptopot a Speedshoptól, a netbookot és a táblagépet pedig az Acertől kaptuk kölcsön a cikk megírásához.

forrás:origo.hu

Leave a Reply 272 megnézve, 1 alkalommal mai nap |