< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Sürgősen szakértői kormány kell

| Mobile | RSS

Sürgősen szakértői kormány kell

2012. július 30. | hozzászólás | Közélet

Orbán Viktornak állandóan harcolnia kell valakivel, állandóan forradalmi hangulatot kell szítania, eközben Magyarországon fokozódik a demokrácia-deficit és erősödik az antiszemitizmus meg a szélsőjobboldal – állapította meg az 1986-ben féltucat diplomával a zsebében Magyarországról kivándorolt, majd Kanadában elismert gazdasági szakértővé és üzletemberré vált Frank Tibor.

Úgy vélekedett, mielőbb szakértői kormányra van szükség az Európa helyett jelenleg a Balkán felé tartó Magyarországon.

– Gyakran levelez államfőkkel, vagy csak Áder János szavai háborították fel ennyire?

– Annak idején Göncz Árpáddal rendszeresen váltottunk levelet, mert a segélyprogramjaim fővédnöke volt, a kanadai főkormányzóval, Lech Walesaval és más államfőkkel együtt. Nyílt levelet még soha nem írtam, nem keresem a nyilvánosságot. Ám most írnom kellett, mert a köztársasági elnök a híradasok szerint azt mondta Jeruzsalemben, hogy a magyar állam nem védte meg polgarait, tétlenül nézte az ártatlanok elhurcolását a második világháború idején. A neki küldött levélben édesapám első családjának példáján mutattam be, hogy a magyar állam akkor aktívan közreműködött a magyar zsidóság többségének kiirtásában. Áder János részletes válaszában azt mondta, hogy mondata második részét a sajtó egy része adta a szájába, ő nem beszélt tétlenségről. “Az Ön felháborodása jogos. És felháborodásában teljes mértékben osztozom Önnel. Megdöbbentő volna, ha bárki azt állítaná, hogy a nyilasuralom idején a magyar állam tétlenül szemlélte a magyar zsidók gettókba zárását, haláltáborokba deportálását, munkaszolgálatba kényszerítését, tömeges kivégzését. Megdöbbentő volna, és ami ennél is fájóbb, nem volna igaz” – írta válaszában az elnök.

– Az erősödő magyarországi antiszemitizmusnak és kisebbség-ellenességnek oka vagy okozata a történelem átírására, meghamisítására tett politikai kísérlet?

– Ez egy interaktív folyamat. A létező rasszizmus – benne az antiszemitizmus és a homofóbia – képviselőinek szavazatszerzés céljából tett gesztusok bátorítást jelentenek azáltal, hogy a jelenséget legalizálják, szalonképessé teszik, és ezzel elősegítik ezen elfogadhatatlan nézetek terjedését. Úgy látszik, a vérünkben van az, hogy másokat hibáztassunk. Pedig csak úgy lehet erős országot építeni, magabiztos es büszke néppel, ha már szembenéztünk a múltunkkal. Erre, és az ellenkezőjére is sok példát láttam, Németországtól Vietnamig, Paraguaytól Dél-Afrikáig.

– Hová vezethet a Horthy-reneszánsz és a szélsőjobboldal előretörése?

– Kiszámíthatatlan, de jó irányba biztosan nem visz. A történelmi példák azt bizonyítják, hogy általában hajlamosak vagyunk a társadalmi veszélyeket egészen addig alábecsülni, amíg késő nem lesz. A holokauszt nem a marhavagonokkal kezdődött.

– Egy éve úgy látta, az Orbán-rendszer legfőbb bűne, hogy a diktatúrát külső nyomás nélkül építi ki. Ez is egyfajta unortodox hozzáállás, magyar sajátosság lenne?

– Eddig mindkét hosszabban regnáló autokratánk, Horthy és Kádár is olyan külső körülmények között tevékenykedett, amelyeket még történelmi távlatból is fel lehet használni arra, hogy csökkentsük bűnüket azzal: úgymond a legjobbat hozták ki abból, amit a kor megengedett. Ma, amikor először adatott meg országunknak az a történelmi lehetőség, hogy igazából Európához tartozzunk, egyenrangú tagja legyünk egy demokratikus – bár sok hibával rendelkező – közösségnek, mi inkább a szakítás felé mozdulunk, szabadságharcot hirdetünk. Ez történelmi hiba vagy bűn – attól függően, mi lesz ennek a vége. Ez már most is százmilliárdokban mérhető károkat okoz, és az ország elszigetelődéséhez vezet. Ahelyett, hogy egy boldog, toleráns, jómódú Közép-Európai Dániát vagy Hollandiát építenénk, mi a Balkán felé haladunk.

– Mire emlékezteti, hogy Orbán Viktor nemrég “ellenforradalmi kísérletnek” nevezte a felsőoktatással kapcsolatos kormányzati politikát bíráló hangokat?

– Az autokrácia három tulajdonsága, hogy a hagyományokkal igazolja magát, állandóan hangoztatja az erőforrások védelmét, és a saját karizmájára épít. Az “ellenforradalmi kísérlet” csupán egy, az autokrata személyiségből fakadó megnyilvánulás: Orbán Viktornak állandóan harcolnia kell valakivel, állandóan forradalmi hangulatot kell szítania. Ilyen körülmények között egy ellene irányuló megnyilvánulás ellenforradalom, aki pedig őt kritizálja, az Magyarországot támadja.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy politikai vagy üzleti körök puccsot szerveztek volna a magyar kormányfő elmozdítására?

– Ez baromság. A piac persze el tudná mozdítani egy perc alatt, elég lenne elszállnia a forintnak az euróval szemben. Senki nem akarja elmozdítani, akkor már rég nem lenne a helyén. Más kérdés, hogy a következményekért milyen árat fizet az ország, például a csődkockázati felárral.

– Meddig mehet szembe Magyarország alapvető jogokkal, az Európai Unióval és szinte az egész világgal? Hová vezethet a “szabadságharc”?

– Az orbáni pávatánc művészi szintekre emelkedhet. Mivel az EU nem fog betenni, de a piac ezt igenis megteheti, ezért Orbán valószínűleg az utolsó pillanatban mindig megakadályozza a teljes gazdasági csődöt azzal, hogy visszakozik.

– Világszerte elismert “demokrácia-exportőr” lett a bevált kanadai módszerek terjesztésével. Mekkora ma Magyarországon a demokrácia-deficit?

– A demokrácia-deficit egyelőre ellenállás nélkül fokozódik Magyarországon. Amikor már a kormány sem tartja be a demokrácia alapvető szabályait, akkor sok jót nem mondhatunk. Amikor pedig egy alkotmánybírósági döntés után – nem először – a kormányfő rögtön kijelenti, hogy akkor is véghezvisszük, amit akarunk, ott igen nagy a baj. Orbán ezt megteheti. Ez Kanadában elképzelhetetlen.

– Az Orbán-kormány elmúlt két évével vagy inkább az egyelőre erőtlennek tűnő ellenzéki összefogással magyarázható, hogy a legtöbben elfordulnak a politikától?

– Mindkettő: az embereknek tele van a hócipőjük, csalódtak, nincs kire szavazni. Ez azonban a szélsőségesek esélyeit növelheti. A rendszerváltás nem hozta meg a várt eredményt, sőt. Az első évtized még elég jó volt, de a 2000-es évek teljes csődöt jelentettek. Az ország végletekig megosztott, akármelyik politikus nevét ejti ki az ember, a lakosságnak hol ez, hol az a fele köpköd.

– Több mint száz országban dolgozott gazdasági segélyprogramokon. Ha felkérné most a magyar kormány, mi lenne az a három dolog, amit azonnal megváltoztatni javasolna?

– Nem fog felkérni, de azért elmondhatom, ártani nem árt. A mostani totális gazdasági káosznak és kudarcnak elsősorban politikai okai vannak. A piac, köztük a beruházók bizalmát kell visszaszerezni, és újraéleszteni az egészséges hitelezést. Az első: ki kell verni az emlékezetünkből Matolcsyt meg ezt az unortodoxnak nevezett idétlenséget. Felejtsük el ezeket. A második: vissza kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, és az intézményrendszer szereplőinek szakmaiságát, függetlenségét. Mi lenne a harmadik? A világon mindenhol konszenzuson alapuló programot fogadtunk el az összes érintett részvételével. Ezért voltunk sikeresek, mert így ezek átültetése gyorsan és simán megvalósult. Lemaradt térségek zárkóztak fel rövid idő alatt. Magyarországnak egy ilyen alapon létrehozott és működő szakértői kormányra lenne szüksége, méghozzá sürgősen. Ha ez a keret meglenne, akkor a gazdasági megoldásokat már könnyű megtalálni. Szükség lenne például az egykulcsos adó visszavonására, ebből a költségvetési többletből pedig jutna az oktatás és innováció bőkezű támogatására. A gazdaság normális mederbe terelésével lehetőség nyílna a reálkamatok csökkentésére, hogy a bankokkal együttműködve fellendítsük a vállalkozások hitelezését. Egy normális, jobboldali gazdaságpolitikával pillanatok alatt magához térne a gazdaság. Azt kellene látnia a világnak, hogy beszámítható emberek kiszámítható politikát folyatnak. Nincs többé napi ötletelés, nincs háború, békés verseny folyik, előre lefektetett szabályokkal. Nincs korrupció, a legjobb nyer. Ettől kezdve egy fővárosi híd felújítása nem kerülne többe, mint egy sziklás, sivatagos terepen húzódó, több sávos autópálya-viadukt építése Amerikában.

– Nem osztja Matolcsy György optimizmusát a “magyar tündérmeséről”?

– Ezen csak nevethetünk, igaz, keserűen. A beruházási ráta hosszú évek óta csökken, most éppen történelmi mélyponton áll. Ez a szinten tartásra sem elegendő, sőt, rohamosan romlik az ország állapota. Négymillió szegény áll szemben a felső tízezerrel, csökken a reáljövedelem, miközben a GDP is legfeljebb zéró növekedést mutat. Csökken az ipari termelés is, az infláció pedig 5 százalék feletti. Ezen túl pedig van néhány nem gazdasági jellegű tény: a magyar lakosság úgynevezetett boldogság-indexe a legalacsonyabb a fejlett országokat tömörítő OECD-n belül. Tízből nyolc ember szerint rossz irányban mennek a dolgok, a fiatalok fele el akar menni az országból.

– Mielőtt a Kádár-korszak vége felé disszidált volna, dolgozott taxisofőrként, menedzselt zenekart, Kanadában pedig néhány év alatt pizzafutárból lett sikeres vállalkozó. Mi a titka?

– Ugyanaz, mint ami a világszerte sikeres programjainknak volt. Először is: tudd, hogy mit akarsz. Másodszor: pontos, mérhető célokat fogalmazz meg. Harmadszor: napi szinten tégy érte, és végül: rendszeresen mérd a haladásod. Praktikusan fogalmazva, először is jó alapok kellenek: tudás, beleértve a nyelveket is. Ezért otthon szereztem hat diplomát, lehetőleg olyan területeken, melyeket a világon mindenütt elismernek és elfogadnak. Az is lényeges, hogy a környezet, az ország, ahol ezt használni akarjuk, ne húzzon vissza. Mert a Kádár-rendszerben ez történt. Nem a tudással, hanem a sefteléssel, félig illegálisan kerestem a pénzt. Kanadában is igen nehéz, mert a világ minden részéről érkezik ide versenyképes munkaerő. Itt azonban nem az a fontosabb, hogy kit ismersz, hanem az, hogy mit tudsz. Mig a szocializmusban egy fillért sem bíztak ram, itt három hónap pizza-kihordás után már 78 ember vezetője voltam, másfél év után már egy 300 milliós magáncégnél voltam vezérigazgató. Fontos a céltudatosság, a tudás, és a környezet. Ezzel együtt, talán a legfontosabb az erkölcsi része, amit édesapámtól tanultam: a munka szolgálat, sose a pénzért dolgozzunk, akkor mindig lesz belőle elég. Mindig azt mondta, akármire viszed, maradj meg becsületes, egyszerű embernek, a sikereidet soha ne mások kárára érd el. “Soha ne add fel. És soha ne feledd, hogy honnan jöttél”. Ezért nekem fontos, hogy én ma ugyanolyan egyszerű miskolci srác vagyok, mint mondjuk 40 éve. Legfeljebb időközben sajnos pár súlycsoporttal feljebb kerültem.

Névjegy

A ma 57 éves Frank Tibor 1986-ban előbb Németországba disszidált családjával, majd onnan Kanadába vándorolt ki. A történész-közgazdász hat diplomával a zsebében kezdetben pizzafutárként dolgozott, míg korábban Budapesten taxisofőrként, jazz-rock zenekar menedzsereként dolgozott, de volt idegenvezető és tanár is. Megalapította a Kádár-rendszer első magán utazási irodáját, valamint a rendszer egyetlen magániskoláját.

A közgazdasági tudományok doktora aztán Kanadában ingatlanügynöki és pénzügyi képesítést szerzett, odaérkezése után másfél évvel pedig már 300 milliós ingatlanvagyont kezelt. 1991-ben lett a torontói polgármester nemzetközi tanácsadója, ekkor alapította meg a Kanadai Urbanisztikai Intézetet. Nevéhez Magyarországon is számos demokrácia- és gazdaságfejlesztési program menedzselése fűződik. Meghonosította az önkormányzati stratégiai tervezést, módszere a hazai törvényalkotásban is megjelent.

Több, mint száz országban dolgozott gazdasági segélyprogramokon, miközben a bevált kanadai módszerek átültetésével világszerte elismert “demokrácia-exportörré” vált. Sok országban nyújtott segítséget korszerű kormányzati módszerek, a fenntartható fejlődés és gazdaság-fejlesztési stratégiák elterjesztésében. Saját vállakozást alapított Urban Innovative Solutions néven és a világot járja: több mint száz nemzetközi konferencián tartott előadást. Munkásságát kitüntetésekkel ismerték el Paraguaytól Kubán át Szlovákiáig. Tiszteletbeli állampolgár a Fülöp-szigeteken, Göncz Árpád 1999-ben elnöki aranyéremmel, Sólyom László pedig 2006-ban a Köztársasági Érdemérem Tisztikeresztjével tüntette ki.

Lengyel Tibor / Népszava

Leave a Reply 185 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: