< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Nyílt rasszizmus a kettős beszéd után

| Mobile | RSS

Nyílt rasszizmus a kettős beszéd után

Miközben fideszes politikusok kétértelmű kijelentésekkel bátorítják a radikálisokat, a Jobbik durva lépésre szánta el magát: olyan törvényjavaslattal állt elő, amely faji alapon osztályozná és venné nyilvántartásba a bűnelkövetőket. A roma holokauszt mai emléknapja elé időzített bejelentés és az abban foglaltak a második világháború előtti korszakból lehetnek ismerősek.

Eközben kiderült: a Jobbik által is védelmezett egykori kassai gettóparancsnok, Csatáry László neve áll egy korabeli plakáton, amely a zsidók elleni rendszabályokat ismerteti.

Gettóparancsnokként szerepel Csatáry László neve egy 1944 májusi kassai hirdetményen, amely egyebek között elrendeli, hogy keresztények nem érintkezhetnek zsidókkal, üzletek nem szolgálhatnak ki zsidókat, és a gettó területén csomagot sem lehet fogadni – számolt be az Index.hu. A hirdetményt a lap névtelenséget kérő kutató forrása az Országos Széchenyi Könyvtár aprónyomtatvány-gyűjteményében találta meg, de dokumentum a portál szerint a Páva utcai Holokauszt emlékközpont anyagai között is szerepel, igaz, nem állították azt ki.

A hirdetmény elrendeli Kassa területén a “zsidófajú egyedek” elkülönítését. Emellett felhívja a gettó területén élő “keresztény fajú” lakosság figyelmét arra is, hogy azonnal költözzenek ki, mert a gettóparancsnokság személyi- és vagyonbiztonságukat nem garantálja tovább. A hirdetmény alapján a zsidók a gettóban nem tartózkodhatnak az utcán, lakásuknak csak az udvarra nyíló ablakait tarthatják nyitva. A hirdetményt 1944-ben kiplakátolták a kassai utcákra és az újságokban is megjelent. A plakát alján felelős kiadóként Csatáry László rendőrfogalmazó, gettóparancsnok neve látható.

Hiába tagad Csatáry, a tények cáfolják állításait FORRÁS: INDEX.HU

A háborús bűnökkel gyanúsított és házi őrizetben lévő férfi keddi kihallgatásán ismét cáfolta, hogy gettóparancsnokként szolgált Kassán. Azt is tagadta, kegyetlenkedett volna a kassai gettóban. Ügyvédje, Horváth B. Gábor tájékoztatása szerint a Budapesti Nyomozó Ügyészségen Csatáry kijelentette, nem írt alá ilyen titulussal dokumentumot és nem tudja, hogy az időközben nyilvánosságra került dokumentumokat ki írta alá. Csatáry a Magyar Hírlapnak korábban az nyilatkozta: “tipikus közigazgatási munkát végzett”, például útleveleket állított ki rendőrségi fogalmazóként 1942 és 1944 között. Némettudása miatt pedig egyfajta összekötő lett a németek és a rendőrség között – állította.

Az ügyet kutató Gellért Ádám nemzetközi büntetőjogász a múlt héten – amikor a Holokauszt Emlékközpontban az 1944-ben Kassán történtekről tájékoztattak – azt mondta, ez utóbbi önmagában igaz, de Csatáry valójában rendkívül fontos ember volt. Gellért arról beszélt, hogy a városban a deportálást végrehajtó hatóságokat egy hármas bizottság vezette, amelynek parancsait a végrehajtóknak Csatáry közvetítette. Az ügyben kutatásokat végző büntetőjogász azt is mondta, hogy a tanúvallomások alapján a budapesti házi őrizetben lévő férfi hírhedt szadista volt.
Csatáry követői éppen a mai roma holokauszt-emléknapot megelőzve nyitottak új fejezetet a romák elleni gyűlöletkampányban.

A Jobbik – amelynek tagjai, köztük Novák Előd a közelmúltban Csatáry háza előtt tartottak szimpátiatüntetést – törvényjavaslata szerint ugyanis etnikai hovatartozás alapján kellene a rendőrségnek osztályozni a bűnelkövetőket. Mirkóczki Ádám, a szélsőjobboldali párt országgyűlési képviselője tegnap úgy fogalmazott, hogy az antropológia tudományát “hívnák segítségül”, a gyanúsítottakat 7 rasszba sorolnák: “európai” (európai-, vagy észak-amerikai, vagy ausztrál fehér), indiai (roma, pakisztáni és indiai), mediterrán (dél-európai, észak-afrikai, és nem bennszülött dél-amerikai), ázsiai, afrikai (“fekete-afrikai néger”), ausztrál bennszülött, indián (észak-, vagy dél-amerikai bennszülött).

A Jobbik szerint a faji megkülönböztetés a rendőrség munkáját segítené a bűnelkövetők kézre kerítésében, amelyet szerintük az Egyesült Államokban is alkalmaznak. A párt azonban a bűnügyi nyilvántartásokban és a sajtóban is ki akarja mondatni a gyanúsítottak etnikai hovatartozását, holott a nyomozáshoz erre nincs feltétlenül szükség. A hatóságok ugyanis a személyleírások és a fantomképek alapján is képesek nyomozást folytatni, ráadásul az USA-ban több tízmilliónyi, különböző etnikumú bevándorló él, míg Magyarországon az efféle szabályozás egyértelműen a cigányság megbélyegzését szolgálná.

A Jobbik egyre radikálisabb gyűlöletkampányát a kormányzat ellentmondásos nyilatkozatai is bátoríthatják. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég az Országos Roma Önkormányzat rendezvényén szólította fel a hazai cigányságot, hogy dolgozniuk kell, mert a segély és a bűnözés “nem kifizetődő”. Áder János házelnök pedig a Jobbik által szintén napirenden tartott antiszemitizmust erősítette fel. Egyes híradások szerint ugyanis izraeli látogatásán azt mondta, hogy a magyar állam nem védte meg a zsidókat. Utóbb – a tiltakozások nyomán – azt mondta, nem igaz, hogy a magyar állam “tétlenül szemlélte” a holokausztot.
Ma tartják Magyarországon a roma holokauszt emléknapját. 68 évvel ezelőtt ezen a napon az auschwitzi haláltáborban egyetlen éjszaka alatt több mint 3000 roma férfit, nőt és gyereket öltek meg a gázkamrákban.

A cigány nyelven “porajmos”-nak nevezett népirtás során, a második világháború idején a koncentrációs- és munkatáborokban, a deportálások és a helyi kivégzések során Európában több százezer romát – Magyarországon mintegy 60-70 ezer embert – pusztítottak el a nácik és csatlósaik – köztük a magyar katonák és csendőrök. Az Ide tartozunk! – Roma Közösségi Hálózat számos civil szervezettel közösen megemlékezéseket szervezett az ország több mint száz településén. Budapesten megemlékezést tartanak egyebek között a Bakáts térrel szembeni Nehru Parton, a Roma Holocaust emlékműnél, este 18 órakor.

Nem büdös az uniós pénz

Két évvel ezelőtt öt hónapon át kapott pénzt, összesen mintegy 3500 eurót (akkori árfolyamon csaknem egymillió forintot) Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője Brüsszelből – számolt be a hvg.hu. Az EU-s zászlóégetéséről is elhíresült jobbikos politikus a pártból hétfőn kilépett Szegedi Csanád EP-képviselő költségkeretéből kapott összegeket. Érdekesség, hogy Novák a napokban mandátuma visszaadására szólította fel Szegedit, mert eltitkolta zsidó származását.

Bátorítják a radikálisokat

– “Ahhoz, hogy Magyarországon 5-5,5 millió dolgozó, adófizető állampolgár legyen, a romáknak is dolgozniuk kell (…) bűnözésből nem lehet megélni, ahogyan segélyből sem.” (Orbán Viktor kormányfő, az Országos Roma Önkormányzat rendezvényén)

– “Vannak tisztességes és lumpen szegények. Ez utóbbi kategóriába tartoznak azok, akik segélyekből kívánják fenntartani magukat, a kapott pénzt pedig cigarettára és italra költik, ebből következik az erkölcsi megbélyegzés is. A tisztességes szegények tisztességes munkából szeretnének megélni, az állam szempontjából pedig az a lényeges kérdés, hogy a roma családok melyik utat választják.” (Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, az erdélyi magyar ajkú cigányságról szóló konferencián)

– “Ki kell mondani, hogy cigány család követte el a bűncselekmény-sorozatot.” (Horváth László Heves megyei kormánymegbízott, egy rablássorozatra reagálva)

NÉPSZAVA-összeállítás /

Leave a Reply 356 megnézve, 1 alkalommal mai nap |