< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Csak az összefogás segíthet az ellenzéken

| Mobile | RSS

Csak az összefogás segíthet az ellenzéken

2012. augusztus 11. | hozzászólás | Közélet

Nemcsak sokszorosan jogfosztó, de az új választási szisztémában felesleges is a Fidesz által tervezett előzetes feliratkozás, melynek részletei még rengeteg politikai bombát rejtenek magukban – állítja Tóth Zoltán.

A választási szakértő szerint a kormány által “csuklógyakorlatoztatott” ellenzéki pártoknak be kellene látniuk, hogy összefogás nélkül semmi esélyük, a választópolgároknak pedig mindenképpen el kell menni regisztráltatni, s választani is. Meggyőződése, hogy belátható időn belül ennek a hatalomnak is mennie kell.

– Ön fel fog iratkozni?
– Mindenképen, mert az én jelmondatom az, hogy a demokráciát alkotmányos eszközökkel kell építeni. A szavazatok erejével és nem fegyverekkel kell megvívni a harcot. Még akkor is, ha az intézményi keret, amiben a választójogot gyakorolni lehet, nem demokratikus. Tehát fel kell iratkozni, el kell menni, és a jelenlegi kormánypárt ellen kell szavazni.

– De a regisztráció bevezetése nem alkotmányellenes?
– Abszolút az. A választásoknak négy nemzetközi jogi alapelve van, amelyeket Európában alkotmányos alapelveknek is nevezünk. Ezek a választójog általánossága, egyenlősége, a szavazás közvetlensége és titkossága. A kontinentális Európában a regisztráció sérti az általános választójog elvét. Az általános választójog a szakirodalom szerint azt jelenti, hogy minden nagykorú, jogképes állampolgárnak választójoga van. Ez alól két kivétel lehetséges; az egyik az úgynevezett természetes kizáró ok, a másik pedig, ha a bíróság valakit jogerősen megfosztott a választójogától, vagy eltiltott a közügyek gyakorlásától. Minden felnőttnek választójoga kell tehát legyen, bármiféle külön aktus, aktivitás, vagy további eljárás nélkül. A feliratkozással két baj van: az egyik, hogy az állampolgárt külön aktivitáshoz köti alkotmányos alapjoga gyakorlásában, a másik pedig, hogy ha nem “elég aktív”, azaz lekési a határidőt, akkor el is veszíti az alkotmányosan garantált jogát. Természetesen van a világnak egy másik része, az angolszász jogrendszer, ahol ez nem így van, hanem a választójog egy regisztráción keresztül érvényesül. Ám abból, hogy négyszáz év poroszutas államfejlődés után hirtelen berántunk egyetlen angolszász elemecskét, sok jó nem származik.

– Miután nemcsak a jelölésre, hanem a jelölhetőségre is joga van a választópolgárnak, a feliratkozással a választhatóság joga is sérül?
– Így van, a választási feliratkozás intézménye nem csak az aktív, hanem a passzív választójogot is radikálisan korlátozza és súlyosan jogfosztó, mert aki nem regisztrált, az nem csak nem szavazhat, és nem jelölheti a szerinte alkalmas személyt, hanem parlamenti képviselő sem lehet majd. Sokszorosan jogfosztó tehát ez az intézkedés.

– El lehet egy eljárási szabályban venni egy olyan alapjogot, mint a választójog?
– Úgy tűnik, a kormány szerint el lehet. De képzeljék csak el, ez olyan, mintha a gyülekezéshez való jogot a kormány úgy korlátozná, hogy csak az vehet részt tüntetésen, aki előtte személyesen bemegy a rendőrségre, regisztrál, hogy ő bizony tüntetni fog. Sőt, más alapjogot is fel lehetne hozni ugyanígy, ebben a vonatkozásban nincs különbség.

– Ne adjunk ötleteket. Ha ezt a regisztrációt valaki majd megtámadná az Alkotmánybíróságon (Ab), Ön szerint mi lenne a döntés?
– Szerintem eredményesen lehetne megtámadni, hiszen az Ab hagyományosan mindig védte a választójog alkotmányos és nemzetközi elveit.

– Van esély arra, hogy még időben a testülethez lehet majd fordulni?
– Ha a kormány, illetve a parlament jó későn dönt, az Ab pedig szép lassan intézi az ügyet, akkor lehet, hogy a következő választás úgy történik meg, hogy ez a regisztráció él. Utólag persze meg lehet majd semmisíteni visszamenőleges hatállyal, na de micsoda vircsaft lenne abból, ha az Ab utólag semmisítene meg egy választási eredményt.

– És van más jogorvoslat?
– Van. Az egyik egy politikai felülvizsgálati lehetőség, az Európai Bizottság eljárása. Mert az Európai Unió alapító okirata és más alapszerződései is egyértelműen kimondják a választójog korábban felsorolt demokratikus kritériumait. A másik pedig, ha tényleg bevezetik és regisztrálni kell, akkor az egyes személyek a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulhatnak, hiszen itt egy jogfosztás történik az állam részéről. Mindenképpen ki kell majd találni a jogi furfangokat. Ha ugyanis a kormány ennyire furfangos, akkor az embereknek is megengedett, hogy gondolkodjanak a jogaik érvényesítéséhez szükséges megoldásokon.

– Először az volt az indok, hogy azért kell az előzetes feliratkozás, hogy a határon túliak is szavazhassanak. Van a kettőnek köze egymáshoz?
– A kettőnek semmi köze egymáshoz, hiszen az újsütetű magyar állampolgároknak az összes adata rendelkezésre áll a kormányhivatalokban és azoknál az önkormányzatoknál, ahol állampolgársági esküt tettek. A magyar állam jogszerűen rendelkezik minden olyan adatukkal, ami a választójog megítéléséhez szükséges. Kétségkívül ezek az adatállományok jelenleg más célhoz kötöttek, de hát akkor egy olyan törvénymódosítás kellene, mellyel az új állampolgárok adatai átkerülhetnek a választási névjegyzékbe. Ez kisebb és jóval olcsóbb dolog, mint a regisztrációt megszervezni.

– És tudjuk, hogy a törvényalkotás két nap alatt is megy a kormánypártoknak…
– Én ezt úgy mondom, hogy Magyarországon parlamentáris diktatúra van, tehát a törvényalkotás egyoldalú, egypárti, egycentrumú és a törvények végrehajtása is egyetlen, a kormányzó pártra tekintettel történik.

– Gyakorlati szempontból mi haszna van a regisztrációból a Fidesznek? Elvben ugyanis minden pártnak azonos esélyei vannak, a MSZP szavazóknak ugyanúgy fel kell iratkozniuk, mint a Fidesz vagy az LMP szavazóknak…
– Ebből is látszik, hogy nagyon fontos elem a Kubatov-lista, amelyet most tudnak majd igazán hasznosítani. Azok az egyébként törvény- és alkotmányellenes információk ugyanis, amelyeket összegyűjtöttek, egy feliratkozásnál egyfajta aktivizálódásra adnak majd lehetőséget a jelenlegi kormánypártok szavazóbázisában.

– Erre sokan azt mondják, hogy minden pártnak megvan a maga Kubatov-listája…
– Lehet, hogy ezt mondják, de ez így nem igaz.

– Magyarán megfogják a Kubatov-listán, a “jó” soron szereplő embereket és elviszik őket regisztrálni?
– Igen elviszik feliratkozni, majd pedig szavazni őket.

– A kormányfő azt mondta ominózus rádióinterjújában, hogy aki nem iratkozik fel, az nem is kap semmilyen kampányanyagot. Honnan fogja tudni a Fidesz, hogy kinek kell kampányolnia és kinek nem?
– Ez egy érdekes kérdés, de valószínűleg utóbb még sok-sok végrehajtási jellegű szabály fog születni. Ilyen lehet, hogy az állam eladhatja majd a szavazásra feliratkozottak listáját a pártoknak, és akkor máris kézenfekvő, kinek kell kampányolni. Sőt, ez a névjegyzék ismét összevethető lesz a Kubatov-listával.

– Tavaly, év végén az Ab megsemmisítette a még hatályos választási eljárási törvény rendelkezését, mely alapján megvehették a pártok a választói névjegyzéket…
– Igen, de ahogy az úgynevezett nemzeti konzultáció során a kormány teljesen alkotmány- és törvényellenesen személyes adatokkal együtt válaszoltatta meg a kérdőíveket, úgy az új eljárási törvénybe is visszaírhatják majd a névjegyzékek kiadását. Egy évig tartott, mire nagy nehezen megsemmisítették a konzultáció címén begyűjtött adatállományokat. El lehet képzelni, sikerül-e majd az Ab-nak, vagy másnak megvédenie a választói adatokat.

– Ezek szerint saját, a Kubatov-listán szereplő támogatóikat fenyegetik azzal, hogy aki feliratkozik, de mégsem megy el, azt megbüntetik, legújabban pénzbírsággal? És mi van a határon túli szavazóval ebben az esetben? Hogyan érvényesítik például egy chicagói magyarnál a pénzbüntetést?
– Ezekből a jogos felvetésekből megmutatkozik a hozzá nem értés boldog optimizmusa a törvényalkotók részéről. De hát nyilván majd kitalálnak valamit.

– Nem lehet, hogy ötleteikkel csak tesztelik a hazai és az európai közvéleményt?
– Biztos, hogy így van, de ezzel véreztetik ki az ellenzék közvélemény-formáló erejét is. Mert az ellenzéki pártok állandóan ugranak valamire, majd kiderül: “ja, hát nem is ezt gondoltuk”. Tehát csuklógyakorlatoztatják őket.

– Mit tehet ilyenkor az ellenzék?
– Kizárólag az összefogás segíthet rajtuk. Nem feltétlenül vezetnek ugyanis a következő választásokig eredményre a várható jogi eljárások.

– Ha nem lesz jogorvoslat, akkor az ellenzéki pártoknak már most el kellene kezdeni kampányolni, hogy potenciális szavazóik menjenek el regisztráltatni?
– Igen, anélkül, hogy egyébként tudnánk, mik a regisztrációs feltételek. Eddig a közvélemény könnyen átlendült azon, hogy be kell majd menni valahova, s fel kell iratkozni. Na de tudjuk, hogy “ez a be kell menni valahova”, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításánál már visszatartó erő volt, hiszen időt kellett (volna) rá szánni.

– Az sem mindegy, hová kell menni. Mondjuk a járási kormányhivatalba?
– Hát ez az. Be kell majd menni egy fideszes politikus által irányított szervezethez, és ott kiadni az adatainkat. Ez önmagában felháborító.

– És még nem tudjuk, hogy mit kell majd a regisztrációs papírra írni.
– Például ugye Amerikában, ahonnét ezt az egész ötletet szedték, bizony azt is be kell írni, hogy ki, melyik párt mellett regisztrál. Persze be lehet azt is írni, hogy valaki független, de mondjuk ez nem életszerű, hiszen a pártok a saját aktivistáik által maguk kezdeményezik a regisztrációt. Mennek ajtóról ajtóra, osztják a regisztrációs papírt, s akár be is viszik a polgármesteri hivatalba. Gondolom, nálunk is valami hasonló történik majd, az is lehet, hogy két ajánlószelvény lesz; az egyik, hogy magamat ajánljam a névjegyzékbe, a másik meg a jelölt ajánlásához.

– De várhatóan még úgy kell majd regisztrálni, hogy nem is tudjuk, ki indul.
– Ez is egy nagyon fontos elem. Az a bizonyos 30 százalék, aki soha nem megy el szavazni, általában azért marad távol, mert a jelöltek listáján nincs olyan párt, nincs olyan személy, akire voksolni akar. Tehát nem teljesen érdektelen, apolitikus lény, akit semmi sem érdekel, hanem nincs számára megfelelő menü az étlapon. Így azonban még az esélye sem lesz meg arra, hogy támogassa a neki tetsző jelöltet.

– Aki nem iratkozik fel, a bejelentés szerint nem is kap majd ajánlószelvényt. Mi értelme marad az ajánlás rendszerének, ha lesz feliratkozás?
– A választásokkal kapcsolatos szabályokat két nagy csoportra lehet osztani az anyagi jogi szabályokra és az eljárási szabályokra. Előbbiek a választójog tartalmát, a jogokat és a kötelezettségeket rendezik. Az eljárási szabályok pedig azokat az utakat, módokat, feltételeket fogalmazzák meg, amelyek mentén az anyagi jogokat és kötelezettségeket gyakorolni lehet. Az ajánlás joga anyagi jogi szabály, viszont a módszer, hogy ezt ajánlószelvénnyel tesszük-e, vagy más módon, például kaucióval vagy népfelkiáltással, az már eljárásjogi kérdés. A jelölés jogát a választó ma az ajánlószelvénnyel gyakorolja, és ez benne van a Fidesz által radikálisan átalakított választójogi törvényben is. Magyarán ezen változtatni csak úgy lehet, hogy a még nem is alkalmazott jogszabályt újra lényegesen módosítják. Ebből is látszik, hogy a részletek még rengeteg politikai bombát rejtenek magukban.

– Mennyivel a választás előtt illik, vagy kell meghozni a törvényeket, amelyek alapján szavaznak a polgárok?
– Erre csak gyakorlat van, szabály nincs. A kultúrmegoldás az, hogy a megelőző választás előtt módosítják azokat a szabályokat, amiket majd 4-5 év múlva kell alkalmazni.

– Most viszont a kormánypártok nyilván el fogják húzni az időt a részletszabályok kidolgozásával.
– Így van. Annál kisebb ugyanis egy alkotmánybírósági jogorvoslat, vagy a politikai vita lehetősége, minél kevesebb idő marad a választásokig.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy esetleg mégis visszalépnek terveiktől?
– A miniszterelnök eddigi magatartása nem erre utal. Amit ő eddig kimondott, az nagyjából meg is valósult, tekintet nélkül a következményekre.

– Már tavaly is arról beszéltünk, hogy a Fidesz az új választási törvénnyel biztosítja a következő választásokon a győzelmet, ehhez képest most újabb hajmeresztő intézkedésekre készül. Egyáltalán szükségük van erre?
– Én úgy vélem, hogy a politikusoknak mindig szükségük van a szavazatmaximálásra. Ahogy a bankároknak minden pénz kevés, úgy a politikusoknak minden szavazat kevés. Sőt, egyes politikusok azt is szeretik, ha a szavazatok 101 százalékával győznek.

– Még ez is előfordulhat? Tavaly, amikor kiderült, hogy a választókerületi és listás mandátumok arányát hogyan változtatják meg, Ön végzett egy számítást arról, hogy a Fidesz el tudja vinni az összes egyéni kerületi mandátumot.
– Így van, relatív többséggel. Már nem kell a választásra jogosultak többségének támogatása, nincs részvételi küszöb sem. Erre Hubai László készített egy számítást, melyben feltételezi, hogy négy jelölt indul egy egyéni választó kerületben. Így matematikailag lehetséges, hogy ketten 25 százalékot kapnak, az egyik 26-ot, a negyedik pedig 24-et. Ha ezt országos szintre kivetítjük, akkor matematikailag már 26 százaléknyi szavazattal minden egyéni mandátum megszerezhető. Ráadásul, mivel az első helyezettet premizálják, azaz jutalmazzák az országos listán – ahol nyilván megkapja a 26 százalékot is a helyi választókerületből – töredékszavazattal, biztosítva vannak. De tételezzük fel, hogy nem négy induló lesz, hanem a mai töredezett ellenzék miatt hat. Akkor a 100 százalékot ennyivel kell elosztani, így 16,5-17 százalékot kell elérnie a győztesnek az abszolút többséghez, az összes többi szavazat ugyanis szóródik. Tehát a szavazatok minimális számával maximalizálni lehet a mandátumot. És nekik ez a lényeg.

– Magyarán a kétharmad meglehet a választáson részt vevők 17 százalékának támogatásával is?
– Így van, ha szóródnak az ellenzéki szavazatok. Na ezen kellene elgondolkodniuk a kiváló ellenzéki pártoknak. Ez ugyanis már az ő felelősségük lesz.

– Minden, ami most kiszivárgott, illetve amit az utóbbi hetekben bejelentettek, a következő, a 2014-es választást célozza?
– Úgy vélem, igen.

– Tehát ezekkel a trükkökkel nem lehet 4-5 kormányciklust előre biztosítani?
– A leghosszabb ciklus 16 év volt, Helmut Kohl húzott ki ennyi időt. Többet nagyon nem is lehetséges, belátható időn belül ennek a hatalomnak is mennie kell. Lehet, hogy én személyesen már nem érem meg, de a gyerekeink igen. Nem lesz örökké Fidesz-uralom.

Portré
Az idén 60 éves választási szakértő már 1989-ben a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon az új választási törvényt kidolgozó testület tagjaként vett részt. Egy évre rá a Belügyminisztérium választási főosztályát vezette. A ’90-es évek közepétől pedig a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalt irányította, miközben előbb az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának győri tanszékén a választási rendszerekről tartott előadásokat, majd az ELTE Politológia Tanszékén tanította a hasonló című tantárgyat. Az Országos Választási Irodát csaknem tíz éven át, 1990-1999 között vezette, utána három évig az Alkotmánybíróságon volt főtanácsadó – onnan került a Medgyessy-kormány idején a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkári székébe. Az utóbbi tíz évben választási szakértőként aktívan részt vesz a közéletben; rendszeresen blogol “A szavazatok erejével” című oldalán és nyilatkozataiban sem rejti véka alá, mit gondol a kétharmados Fidesz-hatalom joggyakorlásáról.

Jön a feliratkozás

Jelentősen csökkentheti a következő, 2014-es választásokon való részvételt a Fidesz nemrég kiszivárgott, a párt elnöksége által “kitalált” javaslata, amely a bizonytalanoknak az urnáktól való távoltartását jelentené. A kormánypárt célja a hatalom megtartása, hiszen az Orbán Viktor által tényként bejelentett – ősszel az Országgyűlés elé kerülő – javaslat szerint a következő, 2014-es választásokon már csak az vehet részt, aki előzetesen feliratkozik a választói névjegyzékbe. A kormányfő szavai elárulták – Kósa Lajos Fidesz-alelnök pedig utóbb megerősítette -, hogy aki nem jelentkezik be a mostani ötlet szerint 2014 februárjáig, annak nem fognak ajánlószelvényt postázni, így semmilyen módon nem érvényesítheti választójogát.

Ha a feliratkozás határideje két hónappal a választások, azaz bőven a jelöltállítás előtt lenne, akkor – egyes számítások szerint – akár a választásra jogosultak felét is eltántoríthatná attól, hogy részt vegyenek a voksoláson. A kampány kései időszakában ugyanis már hiába gondolná meg magát valaki, és gyakorolná mégis választójogát, nem teheti majd meg, hiszen a feliratkozás elmulasztása jogvesztéssel járna. Ehhez hasnlóan, ahogy Tóth Zoltán mondja: nemcsak a választójoga, de a választhatósági joga is elveszne. Ez pedig sérti az alaptörvényt és nemzetközi szerződéseinket is, hiszen csorbítja a választójog általánosságát. Ha ennek ellenére bevezetik az előzetes feliratkozást, az szinte biztosan újabb európai uniós vizsgálatot és az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárását hozza majd, amely akár uniós szavazati jogunk megvonásával is zárulhat.

Biró Marianna, Simon Zoltán / Népszava

forrás:népszava online.hu

Leave a Reply 224 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: