< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Tanulni kell a hatósági szerepkört

| Mobile | RSS

Tanulni kell a hatósági szerepkört

2012. augusztus 11. | hozzászólás | Közélet

A fél éve felállt adatvédelmi hivatal vezetője, Péterfalvi Attila reméli, később maguk is indíthatnak majd vizsgálatot
A megalakulása óta eltelt fél évben több mint háromezer beadvány érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz (NAIH), amely éppen nemrég szabott ki tízmilliós bírságot egy cégre – tudtuk meg Péterfalvi Attilától, a hivatal elnökétől. A NAIH vezetője a lapunknak adott interjúban a szociális konzultációt övező viták kapcsán hangsúlyozta, szereptévesztés lett volna részéről, ha semmibe veszi majdnem egymillió ember hozzájáruló nyilatkozatát, és elrendeli ezen adatok törlését. Kiemelte, nem csorbul a közpénzek átláthatóságának követelménye, ha azt nem az új Ptk.-ban, hanem egy másik törvényben szabályozzák.

„Evidensnek tartom, hogy az állam működésének ellenőrzése magában foglalja a pénzköltés áttekintését is”

– Fél éve működik a NAIH, sikerült megvalósítani azt a célt, hogy az adatvédelmet jobban lehet képviselni hivatali, mint ombudsmani szinten?

– Remélem, hogy a féléves működés bizonyította, hogy az átalakítás hasznos volt, és a megerősített jogkörökkel élve hatásosabb védelmet nyújthatunk az állampolgároknak. Bízom abban is, az átalakulással kapcsolatos indulatok végképp lecsillapodnak. Ömlenek hozzánk a panaszbeadványok, mi pedig ontjuk az állásfoglalásokat, és élünk a hatósági jogkörrel. Több mint háromezer folyamatban lévő ügyet hoztunk át az ombudsmani hivatalból, és ennél is több érkezett hozzánk az első fél évben. Majdnem száz jogszabályt véleményeztünk. A hatósági szerepkört ugyanakkor nekünk is tanulnunk kell, hiszen korábban ez nem létezett. Ráadásul zömmel az ombudsman munkatársait vettem át, akiknek nem is lehetett ilyen gyakorlatuk. A hatósági eljárás sokkal kötöttebb, határidőkkel tarkított folyamat. De éppen a múlt héten szabtunk ki két, ingatlanokkal foglalkozó honlapra maximális, tízmillió forintos bírságot.

– Volt már erre példa az elmúlt fél év során?

– Ekkora összegre nem. A bírság mértékének oka, hogy sok az érintett, és súlyosnak ítéltük a jogsértést, ami hosszú ideig fennállt. Voltak korábban olyan vélemények, hogy a tízmilliós maximális bírság nem elég elrettentető, de én nem osztom ezt a véleményt.

– Hány millió forint bírságot szabtak ki összesen a fél év alatt?

– Körülbelül tizenöt-húsz milliót.

– Ha a megbüntetettek nem hagynak fel a jogellenes tevékenységgel, kiszabhatnak rájuk egy ugyanekkora bírságot?

– Egy újabb panaszbeadvány esetén következő eljárás indul, amelynek megint bírság lehet a vége.

– Pár hete a szociális konzultáció utolsó papíralapú kérdőíveit is megsemmisítették, de Jóri András volt adatvédelmi biztos szerint továbbra is fennáll a jogosulatlan adatkezelés.

– A konzultáció során az adatkezelést az ombudsman jogellenesnek nyilvánította, és elrendelte a személyes adatok megsemmisítését. Az ügy fellebbezés után a bíróságra került, s végül megváltoztattuk a határozatot. A válaszadók a konzultációban hozzájárulhattak ahhoz, hogy a későbbiekben is megkereshetik őket ebből a célból. Ők a jogszabály szerint éltek az információs önrendelkezési jogukkal. Szereptévesztés lett volna, ha azt mondom, semmibe veszem majdnem egymillió ember hozzájáruló nyilatkozatát, és elrendelem az adatbázis törlését. A határozat többi részével azonban egyetértettem, vagyis azzal, hogy a többi adatot meg kell semmisíteni. Az első konzultáció során egyébként nem volt lehetőség arra, hogy valaki anonim módon küldje vissza a kérdőívet, most már így is lehet válaszolni, és bárki, bármikor kérheti adatainak a törlését. A papíralapú adatbázist megsemmisítették, a kérdőíveket ledarálták.

– Néhány napja három civilszervezet fordult önhöz, ugyanis szerintük az új Ptk. tervezete nem biztosítja a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, mert nem tiltja meg, hogy üzleti titokra való hivatkozással elháríthassanak egy ilyen kérést.

– A közérdekű adatok nyilvánosságának az a célja, hogy az állam működése átlátható legyen. Evidensnek tartom, hogy az állam működésének ellenőrzése magában foglalja a pénzköltés áttekintését is. A Ptk. eddig szabályozta, hogy nem lehet üzleti titoknak minősíteni ezeket az adatokat, az új azonban valóban nem. A kormány szándéka, hogy ezt máshol, az információszabadságot taglaló jogszabályban rögzítse, és ez teljesen logikus is. Semmivel sem csökken a tilalom súlya, ha más törvény tartalmazza. Az alaptörvény ezzel együtt alkotmányos rangra emelte a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, az ebbe a körbe tartozó adatok nyilvánosak, közérdekűek. Nem azt kell nézni tehát, hogy egy szervezet közfeladatot lát-e el, hanem hogy nemzeti vagyonnal gazdálkodik vagy sem. Persze felmerül a kérdés, mi van azzal az állami vagy önkormányzati szervezettel, céggel, amely esetlegesen emiatt a szabály miatt hátrányba kerül a piacon, miután a konkurenciával szemben rá sokkal szélesebb körű nyilvánossági szabály vonatkozik. Nem lenne jó, ha olyan helyzet állna elő, hogy az alapjog gyakorlásával gazdasági hátrányt okozunk egy gazdálkodó szervezetnek. Itt is meg kell találni az egészséges kompromisszumot.

– Korábban említette, még mindig vannak intézmények, amelyek nem veszik tudomásul, hogy a munkájuk nyilvános. Tapasztalt elmozdulást?

– Ilyen rövid idő alatt nem. Régóta visszatérő problémákkal találkozom, s majdnem ugyanolyan állásfoglalásokat írok alá, mint ombudsmanként. Ilyen terület például az önkormányzati képviselők személyes adatokhoz való hozzáférésének joga.

– Hiányolta korábban, hogy hivatalból nem indíthat vizsgálatot. Van esély arra, hogy ez megváltozzon?

– Bízom abban, előbb-utóbb a jogalkotó hozzányúl a törvényhez. Hatósági eljárásokat indíthatunk hivatalból, de vizsgálatot nem. Ez ugyanakkor nem okoz hatalmas gondot, hiszen ha az állampolgárok jogsértést érzékelnek, megtalálnak minket.

Baranya Róbert

forrás:magyar hírlap.hu

Leave a Reply 236 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: