< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Besúgókat bújtat a kormány

| Mobile | RSS

Besúgókat bújtat a kormány

2012. augusztus 15. | hozzászólás | Közélet

Történészek sem értik, mire gondolt pontosan Orbán Viktor, amikor az ügynökkérdés rendezettségéről beszélt a policity.eu-nak adott interjújában; a lapunknak nyilatkozó, a témában jártas szakértők szerint ugyanis Magyarországnak az ügyben tett “jogi megoldásai” legalábbis kérdésesek.

A miniszterelnök azt mondta, a kormány “jól halad” az ügynök-ügy megoldásában, a problémát mindössze az okozza, hogy a dokumentumokból “ki vannak húzva nevek és adatok”. Szerinte itt csak azon van vita, hogy az érintettek kitakarás nélkül jussanak-e hozzá az információkhoz. Orbán szerint “a magyar ügynök-ügy rendezettsége jogi megoldások tekintetében figyelemre méltó Európában”.
A kormányfőnek azonban, mint emlékezetes, márciusban még sokkal határozottabb állításai voltak, akkor kérte fel a kormányt, hogy május 15-ig dolgozzon ki jogszabályt, amely alapján létrehozható az ügynökmúlt feltárását célzó Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB). Egy hónappal később, amikor áprilisban az LMP javaslatára vitanapot tartott az Országgyűlés az ügyről, Orbán meghátrált: jogszabályokra hivatkozott, amelyek megkötik a kezét, holott kormányzásuk óta épp a törvények nem jelentettek akadályt. “Ha szélesebb jogokat adnának, ha szélesebb lehetőséget kapnék, el is tudnék járni” – hárított a kormányfő a parlamentben.

Le vagyok sújtva – mondta lapunknak Ungváry Krisztián. A történész szerint Orbán épp azokra a problémákra nem reagál, amelyek a magyar társadalmat vagy a témával foglalkozókat izgatják. Miközben “jól haladunk”, az egyik legfőbb gond, hogy jogszerűen ma senkit nem lehet hálózati személynek nevezni, ha mégis, az illető perre megy. És eddig minden ilyen pert megnyertek az ügynökök – utalt Ungváry a szocialistáktól megörökölt 2003-as törvényre. Ez három olyan kritériumot állított, amelyeknek mindegyike az esetek 99 százalékában nem teljesül: a beszervezési nyilatkozatok ugyanis általában megsemmisültek, az ügynökök 99 százaléka soha sem kapott pénzt és “saját kezűleg” írt jelentéseikből is csak kevés maradt. Ám számtalan egyéb dokumentum létezik, amely tevékenységüket igazolhatná – magyarázta Ungváry. A levéltárakból ugyan valóban sok irat kikérhető, de az ügynökök nevét, ha élnek, és különösen ha pozícióban vannak, úgysem lehet megírni – tette hozzá.

Eközben szó sem esik a mágnesszalagokról. Szkeptikusan nyilatkozott a NEB-ről is. Egyelőre nem tudni, pontosan mi ez a bizottság, milyen feladatokkal és hatáskörökkel, “és amíg nem tudjuk, hogy a kormány mit nem tudott létrehozni fél év alatt, addig arra is nehéz válaszolni, hogy mi az, ami kifogásolható ebben a nem létezőben”. Érthetetlen viszont – tette hozzá Ungváry -, hogy a kormányfő miért gondolhatja úgy, hogy megéri saját szavahihetőségét kockára tenni “néhány vén besúgó bújtatásáért”.

Varga László levéltáros is úgy vélte, hogy “nem állunk jól”, de szerinte az ügynökök nevének nyilvánosságra hozásával még nem jutunk közelebb a megoldáshoz. Levéltárban kellene egyesíteni az iratokat, amelyek titkosítása azonban nagyon kevés esetben indokolt – utalt lapunknak több történész álláspontjára. A szolgálatok a mai napig jogszerűtlenül tartanak vissza iratokat olyan indokkal, hogy az ott szereplő adatok államtitkok, holott ez a Kenedi-bizottság megállapítása szerint nem állja meg a helyét.

B. L. N. /

forrás:népszava online.hu

Leave a Reply 178 megnézve, 1 alkalommal mai nap |