< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Honvédelmi miniszer: jönnek a magyar drónok

| Mobile | RSS

Honvédelmi miniszer: jönnek a magyar drónok

2012. szeptember 18. | hozzászólás | Tudomány/gazdaság


Kétféle – egy úgynevezett cél- és egy felderítő robotrepülőgépet – fejleszt jelenleg a Honvédelmi Minisztérium (HM) egyik cége, a HM EI Zrt. – olvasható Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában az Országgyűlés honlapján.

A tárcavezető Juhász Ferenc szocialista képviselő kérdésére válaszolva közölte: a cél-robotrepülőgépet a honvédség légvédelmi lövészeti gyakorlatokon használhatja, míg a felderítő gépnek a hazai és a műveleti területeken vehetik hasznát. Hende Csaba tájékoztatása szerint a cél-robotrepülőgépek rendszeresítési eljárása már folyamatban van, amikor ez véget ér – várhatóan 2013-ra -, kezdődhet a másik típus engedélyeztetési eljárásának lefolytatása is – fűzte hozzá.

Egyre nagyobb szerepet kapnak

Egyre nagyobb szerepet kapnak a terrorelhárításban, és a „hagyományos” hadviselésben is a távirányítású repülőgépek, a drónok. Korábban a magyar hadsereg is próbálkozott egy ilyen típus kifejlesztésével. A pilóta nélküli repülőgép (angolul Unmanned Aerial Vehicle – Pilóta Nélküli Légi Jármű, UAV, vagy Remotely Piloted (Aerial) Vehicle – Távolról Irányított (Légi) Jármű, RPV), vagy drón (az angol drone – here (méh) szóból) elsősorban katonai feladatokra alkalmazott olyan repülőeszköz, mely valamilyen ön- vagy távirányítással (leggyakrabban a kettő kombinációjával) rendelkezik, emiatt fedélzetén nincsen szükség pilótára. Amennyiben katonai célokra használják, a harci robotok egyik fajtája. Ellentétben a robotrepülőgéppel, mely – lévén saját maga a fegyver – használatakor megsemmisül, a pilóta nélküli repülőgép többször felhasználható.

Ilyen repülőeszközöket a katonai repülésben az 1960-as évek óta alkalmaznak, olyan feladatokra, amelyek:

– Túl veszélyesek ahhoz, hogy emberek életét kockáztassák teljesítésük érdekében

– Túl sokáig tartanak (esetleg több napig), így csak több pilóta lenne képes teljesíteni. A pilóta nélküli repülőgépeket a közeljövőben alkalmassá teszik légi utántöltésre is, így egy-egy bevetés hossza szinte korlátlanul növelhető.

– Olyan kevés eszközt igényelnek, hogy a pilóta és a kezelőszemélyzet önmagában többszöröse lenne a hasznos tehernek

A pilóta nélküli repülőgépek mérete jelen pillanatban a néhány kilogrammostól (ilyen például a Magyar Honvédség által Afganisztánban alkalmazni tervezett SOFAR) a tíz tonnásig (RQ–4 Global Hawk) terjed, a közeli jövőben várható néhány grammos, sőt, rovarméretű eszközök rendszeresítése is. Meghajtórendszerük sokféle lehet, a legkisebb ilyen eszközök akkumulátoros villanymotorral, vagy robbanómotorral (ez utóbbi a leggyakoribb meghajtórendszer, néhány száz kilogrammos felszállótömegig ezt használják), a nagyobbak légcsavaros gázturbinával, vagy sugárhajtóművel rendelkeznek. Kisebb átalakítással fegyverek hordozására is alkalmasak, nevük ekkor pilóta nélküli harci repülőgép (Unmanned Aerial Combat Vehicle, UCAV). AGM–114 Hellfire páncéltörő rakétákkal felszerelt Predatorokat már többször vetettek be éles körülmények között.

A legismertebb katonai pilóta nélküli repülőgépek az MQ–1 Predator, az RQ–4 Global Hawk és a MQ–9 Reaper. Az Egyesült Államokon kívül az ilyen repülőeszközök fejlesztésében és alkalmazásában Izrael is úttörő szerepet játszott.

Ezekben a felderítésre vagy légicsapásokra egyaránt alkalmazható repülőkben a pilóta már nem a fedélzeten, hanem a bevetés helyszínétől akár több ezer kilométer távolságra, számítógép-képernyő előtt ücsörögve vezet. Klaviatúrájának nyomogatásával hajszálpontosan a célra irányíthat, sőt mi több: a drón közben sohasem panaszkodik fáradságra, több napig is a levegőben keringhet. A nemzetközi hadiipar belvilágában jártas amerikai Teal Group szerint a világ uav-kiadásai a jelenlegi évi 4,9 milliárd dollárról a következő tíz év során kétszeresére, 11,5 milliárdra, s összesen 80 milliárd dollár fölé nő. A Pentagon 2002-ben még 550 milliót fordított a drónokra, az idén viszont már közel 5 milliárdot.

A katonák lelkesedését az amerikai hadsereg dróntapasztalatai táplálják, arrafelé már rutinszerűen használják ezeket a nemrég még csak a „csillagok háborújában” fantáziált fegyvereket. Egyes adatok szerint az USA már vagy hétezret tart hadrendben, messze a legtöbbet a világon. A terrorizmus elleni harc jegyében főként a távoli, nehezen megközelíthető ellenséges terepeken, Afganisztán, Pakisztán, vagy a Közel-Kelet hadszínterein alkalmazzák – nem egyszer titkos, CIA irányította háborúkban.

Gyilkos drónokkal több ezer terroristának minősített ellenséget öltek meg, anélkül, hogy amerikai katonák betették volna oda lábukat. A legismertebb made in USA harci drón a Predator (ragadozó). Ennek továbbfejlesztett változata, a Reaper már több mint másfél tonna Hellfire rakétát és irányított lézerbombát tud úgymond sebészi pontossággal célba juttatni – ha kell, akár 36 órás, vagy 3 ezer kilométeres út megtétele után.

A másik ilyen pilóta nélküli nagymenő, az RQ-4A Global Hawk (globális sólyom) sugárhajtású kémrepülő. Korszerű radarjaival, 20 ezer méter magasan, óránként 800 kilométeres sebességgel száguld, a még felhőkön és a homokviharokon is átlátó kameráival 24 órán át 100-125 ezer négyzetkilométernyi területet tud feltérképezni. Még az autók rendszámát is leolvassa, hatótávolsága megközelíti a 25 ezer kilométert, célpont-érzékelője pedig 100 kilométeres körben minden mozgást érzékel. Darabonkénti ára meghaladja a 40 millió dolláros F-18-as vadászgépekét, mégis sok hadsereg ácsingózik szállítójánál, Northrop Grumman hadimonopóliumnál.

Az amerikaiak mellett a kicsiny Izrael a világ másik legnagyobb drónspecialistája és exportőre. Az arab szomszédjaival szakadatlan harcban álló zsidó állam légiereje éppen negyven éve állította szolgálatba az első pilóta nélküli gépét, az Israel Aerospace Industries (IAI) legkurrensebb drónportékája pedig az 5,5 tonnás Heron, amely már 30 nemzet hadseregében szolgál. Így például Franciaország Líbiában, a NATO hadműveletek részeként felderítésre, a török légierő a kurd Munkapárt kiképzőtáborainak kikémlelésére, vagy Dél-Amerikában, Brazília és Ecuador a kábítószercsempészek ellen használja a Heront. Amikor az IAI tavaly bemutatta a „felturbózott” változatot, olyan hírek kaptak lábra, hogy azzal már csapást mérhetnek az ellenséges Irán atomipari létesítményeire.

Mindemellett az uav-technikában is a „kicsi szép”. Vagyis a piacon már kaphatók az olyan repülőgépmodell méretű drónok, amelyek elsősorban felderítésre szolgálnak és összecsukva bepakolhatók egy hátizsákba is. Az IAI-féle Birdy (madárka) mindössze 1,3 kiló, egyetlen katona is tudja reptetni, a kamerával közvetítet képeket – például egy beláthatatlan magaslat mögött meglapuló ellenség mozgását – a komputer képernyőjén követheti. De vannak már 20-25 dekás parányok is, amelyek kézből indíthatók, szárnyai elektronikus kártyákhoz hasonlóak, hobbiméretű motorját feltölthető elem táplálja, a landoláshoz nincs szükség kerekekre. A miniatűr videokamera súlya mindössze néhány gramm, s a képeket a földi egység laptopjára továbbítja.

Mindennek fényében nem meglepő, hogy már a világ ötven országában foglalkoznak pilóta nélküli szerkezetek fejlesztésével, rendszerbeállításával. Köztük Kínában is, ahol tavaly novemberben, a délkelet-kínai Csuhajban (Zhuhai) rendezett repülőgép-bemutatón vagy 25 féle modellt állítottak ki, s lejátszottak egy videóanimációt is, ahogy a rakétával felszerelt kínai uav megtámad egy amerikai repülőgép-hordozót – riogatnak a nyugati sajtóbeszámolók. Ennél kisebb feltűnést keltett, hogy minidrónnal a magyar honvédség is megpróbálkozott. Még 2006-ban, az afganisztáni magyar katonai misszió védelmére a Honvédelmi Minisztérium 690 ezer euró értékben a lengyel WB Electronics cégtől vásároltak olyan öt kilós, kisméretű, kézből indítható, teleszkóposan kihúzható törzsű és többféle fejrészből álló gépeket, amelyekkel éjjellátó kamerákkal is fürkészhető a rajtaütésre készülő ellenség.

Az izraeli elődtípusok alapján fejlesztett Sofar nevű lengyel mini-uav azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket: a Magyar Nemzet fülese szerint a próbák során több gép összetört, vissza kellett küldeni a lengyel szállítónak. Mindemellett a kilencvenes években, magyar fejlesztők – cseh kollegáikkal közösen – nekifogtak egy, Szójka névre keresztelt uav fejlesztéséhez, de a próbálkozás később elhalt – állítja Kővári László repülőgép-szakíró. Pedig ilyesfajta technikának – tette hozzá – nem csak a katonaság venné hasznát. Határvidékek, tűzveszélyes erdőségek, közbiztonsági okokból kétes körzetek, vagy olajvezetékek ellenőrzése pilóta nélkül olcsóbb és hatékonyabb megoldásokat kínálnak a hagyományos légi megfigyeléseknél.

Mindez azonban láthatóan inkább jámbor óhaj, ahogy az lenni szokott a dróntechnikát is a fegyverkezési verseny hajtja. Jócskán felmerülnek azonban morális aggályok is, miután az Obama adminisztráció a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva a szövetségesnek mondott Pakisztánban, a törzsi vidékeken fokozza a civil áldozatokat is követelő drónbevetéseket. De ez láthatóan nem nagyon számít. Mennyivel egyszerűbb, jogi hercehurca nélkül, „baráti dróntűzzel levadászni” a CIA halállistáján szereplőket a nagy felháborodást kiváltó guántanamói alkaidás fogolyleszámolások helyett – lamentál az amerikai média. Ma azonban nincs semmilyen, genfi hadikonvencióhoz hasonló szabály, s a törvénytelenség itt is visszaüthet. Mindez azonban láthatóan nem akadály. A hírek arról is szólnak, hogy már előrehaladott kísérletek folynak személyzet nélküli hadihajókkal és szárazföldi „tűzszekerekkel”. Valóban jön a távrányitású, joytickes hadviselés?

Tizenhat évig egy raktárban porosodott, de most újra feltámadt a Denevér, az egyetlen példányban elkészült magyar tervezésű és építésű pilóta nélküli repülőgép. A gép ötlete Vég Pál és mérnöktársa, Percz Ferenc fejéből pattant ki a 90′-es években. Eredetileg sportrepülőnek szánták, ám Pál 1995-ben a Magyar Honvédség felkérésére mindössze 2 hónap tervezés és 3 hónap kivitelező munka után végül egy katonai, felderítési célokra használható változatot készített belőle. Tervezője összesen 28 órát töltött vele a levegőben és bár a korszerű, 90 lóerős motorral hajtott gép elméletileg 70-160 kilométeres sebességre volt hitelesítve, a nyugalmazott alezredes 280 kilométer/órás sebességet is elért vele.

A Denevér ennek ellenére soha nem került forgalomba, szétszedték és egy raktárban tárolták el. A repülőgépet a Hadtörténeti Múzeum kérésére 2011 novemberében szállították a Szolnoki Repülőmúzeumba, ahol a téli szünet alatt újra összerakták. Az intézmény munkatársai Pált is felkutatták, így a tervező újra viszontláthatta alkotását.

A ’90-es években végre szabad kezet s ihletet kaptak szakmérnökeink, akik egyre-másra terveztek repülő alkalmatosságokat. Mások mellett Vég Pál és Percz Ferenc a rendszerváltást követően cégeket alapítottak egy- és kétüléses sportrepülők gyártására. Ötleteiket először a tervezőasztalra vázolták fel, majd azokat meg is építették. Vég Pál nem csupán okleveles repülőgépész-mérnök volt, hanem berepülő pilóta is, így légi járműveiket ő próbálta ki először. Kreativitásukat a Haditechnikai Intézet nem csupán jó szemmel nézte, de 1995-ben titkos megbízást adott számukra egy felderítő robotrepülő megépítésére. A gyártási folyamatra a cégből távozó Percz Ferenc nélkül már csak Vég Pál vállalkozott székesfehérvári műhelyében.

— A megállapodás értelmében csupán két hónap állt rendelkezésemre a tervezésre, és munkatársaimmal három a kivitelezésre — lapoztuk fel Szolnokra érkeztével a 67 esztendős, Kecskeméten élő mérnökemberrel a históriáskönyvet. — Az első típust együlésesre terveztem, de néhány órányi berepülés után leszereltük a pilótafülkét, s már csak az elektronikát kellett volna beépíteni, hogy hitelesítetten és hivatalosan is UAV (Unmanned Aerial Vehicle), azaz pilóta nélküli légi jármű váljon belőle. Az 1996. november 28-i bemutatón egyébként az egyik tábornok odasúgta nekem, ebből nyolc darabot rendel meg a honvédelem. Mi tagadás, elégedett voltam, hiszen a prototípust akkor 8 millió forintért vásárolta meg a hadsereg… Aztán a további robotgépek gyártásának ígéretéből mégsem lett semmi — tette hozzá Vég Pál.

forrás:richpoi hírlevél

Leave a Reply 409 megnézve, 1 alkalommal mai nap |