< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Többször is kinevették Matolcsy előadását Egy hét múlva jöhet az újabb pofon

| Mobile | RSS

Többször is kinevették Matolcsy előadását Egy hét múlva jöhet az újabb pofon

Bár Orbán Viktor jobbkeze töretlenül folytatja verbális szélmalomharcát a tényekkel szemben, az uniós szakértőket ez egyre kevésbé hatja meg: immár biztosra vehető, hogy novemberben újabb és viszonylag jelentős korrekciós csomagra lesz szükség ahhoz, hogy a jövő évi hiánycélt reálisnak tartsák. Az esélyeinket rontja viszont, ha Matolcsyék további unortodox ötletekkel állnak elő.
Matolcsy György kétségkívül szórakoztató előadó, legalábbis abból a szempontból, hogy megnyilvánulásai képesek derültséget kelteni a hallgatóság körében. Ez történt legutóbb az Amerikai Kereskedelmi Kamara tanácskozásán, ahol a résztvevők többször is nevetéssel fogadták a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól szóló előadását. A suttogó megjegyzésekből kiderült, az ok nem a miniszter frappáns humora volt, az ugyanis nincs neki, hanem a realitásokkal köszönő viszonyban sem álló, hurráoptimista helyzetképét jutalmazva néztek egymásra széles mosollyal a sokat tapasztalt és a butaságokra nem vevő üzletemberek.

Az ügy akkor vált végképp tragikomikussá, amikor az NGM a főnöke védelmében közzétette az Amcham udvarias levelét, amelyben megköszönte a miniszter részvételét és azt, hogy kifejtette a véleményét, mintha ez cáfolná az előadás fogadtatásáról szóló híreket. Nem tudni, mi a szomorúbb: az, hogy a gazdasági minisztert egy fontos üzleti fórumon kinevetik, vagy az, hogy az apparátusa szánalmasan védeni próbálja őt. Az láthatólag nem fordult meg az illetékesek fejében, hogy talán jobb lenne olyasmit mondani, amit komoly helyzetértékelésként, nem pedig propaganda szólamként lehetne felfogni.

Mert Matolcsy a tőle megszokott tündérmesével állt elő ezúttal is, amikor kormánya nagy gazdasági sikereit sorolta és a boldog jövőt ecsetelte. Szerinte az elmúlt két évben döntő áttörést értek el, csökkent az adósság és a munkanélküliség, nőtt a munkahelyek száma, pozitív lett a folyó fizetési mérleg. Már unalmas ismételgetni, hogy az adósságcsökkenés elsősorban a nyugdíjpénzek lenyúlásának köszönhető, a versenyszférában egyre kevesebb a munkahely, a növekedés a közmunkából és homályos hátterű statisztikai tételekből származik, a munkanélküliségi ráta beragadt 10 és 11 százalék között, a folyó fizetési mérleg pedig még Bajnaiék alatt lett pozitív. Ezzel szemben a Fidesz-kormány működése nyomán recesszióba kerültünk, a reálbérek és a fogyasztás esnek, a beruházások zuhannak, az infláció viszont száguld.

A tényekről tudomást sem vevő vízióját a miniszter olyan hallgatóság előtt fejtegette, amely pontosan ismeri a tényeket és a saját bőrén szenvedi el az unortodoxia hatásait. A nálunk működő amerikai cégek vezetői azzal is tisztában vannak, milyenek a reális kilátásaink, nem csoda, hogy viccként fogták fel a jövő évi gazdasági fordulatról szóló ígéreteket, főként azt, hogy a gazdaságpolitika a növekedésről és a befektetésekről fog szólni. Ezt nem is lehetett komolyan venni, főleg nem a 2013-as költségvetés alapján, amelyből ennek éppen az ellenkezője derül ki. Rejtély, hogyan mer Matolcsy ilyesmiket mondani hozzáértő közönség előtt, vagy hogyan állíthatja szégyenkezés nélkül, végéhez ért a költségvetési konszolidáció, amikor már a főnöke is bejelentette, készülnek az újabb csomagra.

Ez elkerülhetetlen, mivel már több forrásból jelezték: a november 7-én nyilvánosságra kerülő jelentésében az Európai Bizottság további lépéseket fog várni tőlünk a hiánycél tartására. Ezek nagyságrendje elemzők szerint 50-150 milliárd forint közötti lehet, attól függően, hogy az eddigi két módosító csomag tételeinek hatását mennyire becsülik. Befolyásolhatja ezt, hogy hírek szerint a kormány a politikai kockázatok miatt két ügyben, a cafetéria magasabb terhében és az iparűzési adóalap emelésében visszakozik, ami eleve 80 milliárdos kiesést jelent. Ezt pótolni kell valamivel, akárcsak a többi kétséges tételt.

További vitákat szülhet, ha Orbánék ismét unortodox eszközökhöz nyúlnak, azaz a pénzügyi és versenyszférán próbálnak tovább szorítani. Ezzel ugyanis teljesen lerontják a növekedési potenciált, és tartós recesszióban maradhatunk, ami törvényszerűen újratermeli a megoldani kívánt problémákat. Bizonytalansági tényezőt jelent az önkormányzati adósság mintegy felének az átvállalása is, amely az eredményszemléletű, konszolidált hiányt nem befolyásolja ugyan, de a konkrét végrehajtása kérdőjeleket vet fel. Nem titok ugyanis, hogy a 612 milliárd forint jelentős részét a hitelező bankokkal akarják lenyeletni, ami a végtörlesztés, a bankadó, a tranzakciós jutalék stb. után újabb oszlopos pofon a pénzügyi szférának.

Ne üljünk fel a demagógiának, hogy fizessenek a csúnya bankok, ne a lakosság. Mindennek az árát úgyis mi fizetjük meg: vagy közvetlenül, a magasabb költségekkel és hitelkamatokkal, vagy közvetve, a pénzhiánnyal küzdő cégek megszorításai és gyengébb teljesítménye miatt. Már csak hab a tortán, hogy a külső tagok által kikényszerített jegybanki kamatcsökkentés nyomán a gazdaság aligha élénkül, a megtakarításaink viszont elértéktelenednek: 6,6 százalékos infláció mellett a 6,25 százalékos alapkamat hatása a pénzintézeteknél az, hogy a betéteinknek negatív a reálhozama.

forrás:168 óra.hu

Leave a Reply 1159 megnézve, 1 alkalommal mai nap |