< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Szabó Magda Kossuth- és Prima Primissima-díjas író 5 évvel ezelőtt, 2007. november 19-én halt meg

| Mobile | RSS

Szabó Magda Kossuth- és Prima Primissima-díjas író 5 évvel ezelőtt, 2007. november 19-én halt meg

2012. november 16. | hozzászólás | Kultúra

Szabó Magda Kossuth- és Prima Primissima-díjas író

szabomagda2

Szabó Magda író, költő, színműíró, műfordító otthonában.
Debrecen, 1959. október 15.
MTI Fotó: Tormai Andor
Szabó Magda Kossuth- és Prima Primissima-díjas író, költő műfordító, a magyar irodalom kiemelkedő képviselője, az egyik legtöbbet fordított magyar szerző 5 évvel ezelőtt, 2007. november 19-én halt meg.

Debrecenben született 1927. október 5-én. Apja kisnemesi családból származó városi tanácsos, nagyműveltségű, humán gondolkodású ember volt.
Még apró kislány volt, mikor az apa már beleplántálta az ókori kultúra és a latin nyelv szeretetét esténként regéket mesélve, latint tanítva neki., A zenében és a költészetben is tehetséges anyjától hallott csodás mesék ihlették azokat a történeteket, amelyeken nemzedékek nevelkedtek (Sziget-kék, Tündér Lala, Bárány Boldizsár).Szülővárosa, a kálvinista Debrecen hagyományai meghatározóak voltak személyisége alakulásában.
1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin-magyar szakos diplomát, ezután a helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított, a második világháború után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Tagja volt az Újhold-körnek, amelyet a Nyugat hagyományait folytató, ellenzéki eszméken nevelkedett polgári írók alkottak.
Az újholdas tevékenységéért 1949-ben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve.
Az Újhold-korben találkozott Szobotka Tiborral, akivel 1947-ben házasságot kötött, férjének és kapcsolatuknak Megmaradt Szobotkának (1983) című művében állított emléket.
Első versesköteteit az újholdas stílus jellemezte, a sikert A Freskó és Az őz című regényei hozták meg. Műveiben (Disznótor, Pilátus, A Danaida) pszichológiai érzékenységgel, árnyaltan ábrázolta hőseinek belső világát, az emberi kapcsolatokat. Egyik legnépszerűbb alkotása, az 1977-es Régimódi történet családregény, Szabó Magda édesanyja és családja története, de dokumentumregény, visszaemlékezés, korrajz és lélektani regény is. Első színpadi változatát a Madách Színházban mutatták be Sulyok Máriával a főszerepben, s azóta is szerepel az ország vagy valamelyik határon kívüli magyar színház műsorán, 1989-ben hatrészes televíziós film is készült belőle. Nyolcvanöt évesen az írónő Für Elise című regényével engedte különösen közel emlékeihez az olvasót, a tervezett folytatás azonban húzódott, majd halála miatt nem születhetett már meg.
Történelmi érdeklődése elsősorban drámáiban mutatkozott meg: a Kiálts, város (1971) Debrecen múltját, az Az a szép, fényes nap(1976) című drámája az államalapítás korát elevenítette fel. Meseregényeit szárnyaló fantázia, ifjúsági regényeit mélységes humanizmus és a pedagógia iránti elkötelezettség jellemzi; Mondjátok meg Zsófikának, az Álarcosbál, vagy az Abigél, amiből Zsurzs Éva rendezett emlékezetes tévésorozatot, s már musical is született a regény és a film alapján.
A gazdag életmű több mint 50 könyvet számlál, 2005-ben jelent meg Szüret címmel verseskötete, majd 2006-ban adták ki összegyűjtött hangjátékait Békekötés címmel. Műveit 42 nyelvre fordították le.
Az írónő 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2001-ben Corvin-lánc kitüntetést kapott. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó (1987) című regényéért. A közel negyven nyelvre lefordított regényből Szabó István rendezésében 2011-ben film is készült. 2003-ban Prima Primissima díjat is kapott. A Katalin utca című művéért a 2007-ben a legjobb európai regény jutalmazására alapított Cévennes-díjat kapta meg. Népszerűségét mutatja, hogy a Magyar Televízió A nagy könyv című műsorában Szabó Magda négy könyve is bekerült a 100 legnépszerűbb alkotás közé, az Abigél pedig a hármas döntőbe is bejutott.

szabomagda

Szabó Magda Kossuth-díjas és Corvin-lánccal kitüntetett írónő.
Debrecen, 2007. október 3.
MTI Fotó: Oláh Tibor
Szabó Magda 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 2000-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja volt, s alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.
Szeretett városa, Debrecen díszpolgári címet adott neki, s könyvesboltot nevezett el róla. Nevét iskola is őrzi. Halálának második évfordulóján megalakult a Szabó Magda Szellemi Örökségéért Alapítvány. Az elmúlt öt évben is sorra jelentek meg még kiadatlan írások, illetve gyűjtemények. 2010-ben például az írónő Eva Haldimann magyar születésű svájci irodalmárhoz, a Katalin utca német fordítójához írt baráti leveleiből a Drága Kumacs Levelek Haldimann Évának című kötet.
Otthonában, olvasás közben érte a halál.
forrás:MTVA hírlevél

Leave a Reply 220 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: