< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: József Attila posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas költő, a XX. századi magyar líra egyik legnagyobb alakja 75 évvel ezelőtt halt meg

| Mobile | RSS

József Attila posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas költő, a XX. századi magyar líra egyik legnagyobb alakja 75 évvel ezelőtt halt meg

2012. december 1. | 1 Hozzászólás | Kultúra

József Attila posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas költő


József Attila költő portréja.

Magyarország, 1936. késő ősz

MTI Fotó
József Attila posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas költő, a XX. századi magyar líra egyik legnagyobb alakja 75 évvel ezelőtt, 1937. december 3-án halt meg.

Budapesten, a Ferencvárosban született 1905. április 11-én. Apja 1908-ban elhagyta a családot, édesanyja mosásból tartotta el a három gyermeket. A külváros nyomorgó szegényeinek életét élték, Attila többet járt az iskola mellé, mint az órákra, ám olvasni nagyon szeretett. Anyja halála után sógora, Makai Ödön lett a gyámja.
1920-tól a makói gimnáziumban tanult, első verseskötete, a Szépség koldusa 1922-ben jelent meg Juhász Gyula előszavával. 1923-ban otthagyta a gimnáziumot, később magánúton érettségizett le.
1922 és 1925 között írta műveinek felét, verseit közölte a Nyugat is, az irodalomszerető és -értő közönség felfigyelt rá. 1924-ben a Kékmadár folyóiratban jelent meg a Lázadó Krisztus című verse, amelyért istengyalázás miatt perbe fogták, majd felmentették. Ugyanebben az évben a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója lett, de egy év múlva Tiszta szívvel című verséért Horger Antal professzor “eltanácsolta”.
A bécsi egyetemre iratkozott be, majd Párizsban a Sorbonne hallgatója lett, 1927-től a pesti bölcsészkaron két szemesztert járt végig. 1928-ban megismerkedett Vágó Mártával, akinek apja beajánlotta a Magyar Külkereskedelmi Intézethez francia levelezőnek. 1929-ben megszakadt a kapcsolata Vágó Mártával, ekkor jelent meg a Nincsen apám, se anyám című kötete.
Ezt követte közösségkereső próbálkozásainak időszaka, különféle politikai csoportosulásokhoz csatlakozott, 1930-ban az illegális kommunista párt tagja lett. Itt ismerkedett meg Szántó Judittal, aki 1936-ig élettársa volt. A párt nem nagyon tudott vele mit kezdeni: 1931-ben a Moszkvába emigrált magyar kommunisták irodalmi folyóirata, a Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte, 1932-ben a Külvárosi éj című kötetét kritizálták, végül 1934-ben kizárták a pártból. Az ekkor már – különböző neurotikus zavarai miatt – pszichoanalitikai kezelés alatt álló költő légüres térbe került, és magánélete is válságba jutott. 1933-ban született – egy lillafüredi emlék nyomán – egyik legszebb szerelmes verse, az Óda.

jozsefattila2

Nagy Nándor rajztanár Roseh Gábor tanulóval a Nagy Nándorné festőművész által festett, József Attilát ábrázoló alkotás keretét festi a budapesti József Attila Gimnáziumban. Az alkotást a József Attila születésének ötvenedik évfordulójára rendezett ünnepségen leplezték le.

Budapest, 1955. március 30.

Magyar Fotó: Zinner Erzsébet
1935 elejétől Gyömrői Edithez járt pszichoanalízisre, és az ő biztatására készült el a Szabad ötletek jegyzéke két ülésben című írása, amelyet olykor obszcenitásba hajló, durva, önmarcangoló őszintesége miatt évtizedekig elzártak az olvasók elől. 1936 elejétől Ignotus Pállal szerkesztette a Szép Szó című baloldali szellemiségű folyóiratot.
Későn jött ajándék volt életében, 1937 elejétől a Kozmutza Flóra iránt érzett szerelem. A hozzá és róla írt Flóra-ciklust már “a reménytelenség bizonyossága” hatotta át. 1937 júliusában idegösszeomlás miatt három és fél hónapig a Siesta Szanatóriumban ápolták, majd kezelőorvosai nővéreire bízták, akik balatonszárszói panziójukba vitték. 1937. december 3-án este sétálni indult, ám soha nem tért vissza, a szárszói állomáson áthaladó 1284. számú tehervonat halálra gázolta. (Halálának körülményeiről azóta is vita folyik, az egyik tábor szerint véletlen baleset okozta, a másik tábor viszont az öngyilkosság mellett érvel.) Halála után egy évvel posztumusz Baumgarten-díjban részesült, 1948-ban pedig Kossuth-díjjal tüntették ki életművét. Születésnapja Magyarországon a költészet napja is egyben. Emlékét szobrok, nevét utcák, terek, iskolák és a róla elnevezett díj is őrzi.
forrás:MTVE hírlevél

Leave a Reply 303 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: