< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Semjén-ügy: minden, amit a plágiumgyanúról tudni lehet – 1. rész

| Mobile | RSS

Semjén-ügy: minden, amit a plágiumgyanúról tudni lehet – 1. rész

2012. december 7. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Megkezdjük sorozatunkat, amelyben – Semjén dolgozatait és forrásait párba állítva – közüljük a plágium gyanúját véleményünk szerint felvető részeket. Az alábbiakban pontokba szedve összegezzük Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes doktori értekezésével kapcsolatos állításainkat. Az ELTE cikkeink nyomán vizsgálatot indított, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem viszont végérvényesen lezártnak tekinti az ügyet.

A Semjén-ügyről írott szerkesztőségi cikkben már jeleztük, hogy a következő napokban megosztjuk olvasóinkkal azokat a dokumentumokat, amelyek véleményünk szerint megalapozottan vetik fel Semjén Zsolt hittudományi disszertációjával és szociológiai szakdolgozatával kapcsolatban a plágium gyanúját.

A hvg.hu november 18-án arról írt, hogy a miniszterelnök-helyettesnek a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián megvédett teológiai értekezése közel 40 százalékban magyar, német és angol nyelvű források megfelelő forrásmegjelölés nélküli átvételén alapszik. Egy nappal később megírtuk, hogy Semjén az ELTE-n 1992-ben megvédett szociológiai szakdolgozata jelentős átfedést mutat az egy évvel korábbi teológiai értekezésével, továbbá olyan részeket is tartalmaz, amelyek megfelelő forrásmegjelölés nélküli szövegátvételek más, magyar és idegen nyelvű forrásokból.

A miniszterelnök-helyettes szociológiai szakdolgozatának a kormany.hu-n közzétett „második javított kiadás”-a jelentős mértékben eltér a Pázmány Péter Katolikus Egyetem könyvtárában fellelhető változattól, amennyiben kb. még egyszer annyi szöveget tartalmaz, mint az első változat. Újabb cikkeinkben rámutattunk arra, hogy ezen új részek kb. kétharmada lényegében szó szerinti átfedést mutatnak Semjén témavezetőjének, Molnár Attilának két tanulmányával.

Mi a plágium?

A Schmitt-ügy kapcsán egy márciusi cikkünkben már részletesebben foglalkoztunk a plágium fogalmával. Beck Mihály akadémikus egy 1992 márciusában a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratában, a Magyar Tudományban kifejtett véleménye szerint: „A hivatkozás elmulasztása valamely fontos, az adott körülménnyel jelentős tartalmi átfedésben lévő dolgozatra a tudományos közlés esetében plágiumnak tekintendő.”

A folyóirat júniusi számában közölt hozzászólásában Koncz Katalin részletesebben foglalkozott a plagizálás kérdésével. A Corvinus Egyetem tanára szerint „az egyik legdurvább etikai vétség mások publikált vagy nem publikált írásműveinek, vagy azok egy részének idézőjel használata nélküli, szó szerinti átvétele. A plagizálás érinthet csupán egy szerzőt, de továbbfejlesztett változatában bővíthető a szerzők köre, eredményeik egyszerű ’összeollózásával’. Ez a módszer még akkor is megengedhetetlen, ha a plagizáló valamilyen módon hivatkozik az eredeti szerző(k)re. Durvább változatában előfordul a hivatkozások elhagyása is. Az elkövető alkalmasint azzal védekezik, hogy különbség van a tudományos igényű közlés és a nem tudományos kritériumokat követő közlés között. Úgy vélem, hogy szó szerinti átvétel sehol és semmilyen formában nem engedhető meg.”

A Pedagógiai lexikon a plágium fogalmát a ’kutatási etika’ címszó alatt a hivatkozási etika megsértése eseteként tárgyalja: „A legdurvább vétség a plágium: más(ok) szellemi termékének felhasználása (=eltulajdonítása) a forrás feltüntetése nélkül. Változatai a szövegplágium: hivatkozás elmulasztása szövegátvétel esetén; a tartalmi plágium, azaz gondolati, tartalmi, témaazonosság hivatkozás (forrás feltüntetése) nélkül; az önplágium: saját eredmény többszöri, több közleményben való »értékesítése« ennek említése nélkül.”

A hvg.hu által feltárt tények alapján felmerül a gyanú, hogy Semjén Zsolt a plágium mindhárom formáját – szövegplágium, tartalmi plágium és önplágium – is elkövette. A gyanút igazolni vagy cáfolni természetesen a megfelelő tudományos testületek hivatottak, az észlelt szövegegyezések teljes körű vizsgálata során.

Honnan másolt Semjén?

Az alábbiakban pontokba szedve megismételjük Semjén Zsolt teológiai doktori disszertációjával kapcsolatban tett állításainkat.

A Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián megvédett teológiai értekezés:

1. Semjén Zsolt A New Age kihívása és az evangelizáció lehetősége címmel 1990-ben elkészült és 1991-ben megvédett teológiai doktori disszertációjának a keleti vallásokat tárgyaló három fejezete jelentős mértékben Helmuth von Glasenapp Az öt világvallás című népszerű vallástörténeti könyvének megfelelő forrásmegjelölés nélküli, sokszor szó szerinti átvétele vagy átfogalmazása.

2. A doktori dolgozat jelentős mértékben merít Stefan Üblacknernek a Stadt Gottes című katolikus havilap 1989. januári, februári és márciusi számaiban a New Age-ről megjelentetett cikkeiből. A miniszterelnök-helyettes a háromrészes cikk mintegy háromnegyedét használta fel különböző formában, ami jelenthet hivatkozás nélküli szó szerinti fordítást, máskor rövidítést.

3. Semjén forrásul használta Lewis Spence okkultizmusról szóló enciklopédiáját is: az angol nyelvű mű több szócikkének magyar fordítása néhol rövidítve, máshol teljes egészében megtalálható Semjén disszertációjában. Az átvett részletek mellett Semjén minden esetben – általában a szövegátvétel utolsó mondatának legvégén – lábjegyzetben utal a forrásra, az átvett szövegrészletek azonban valamennyi esetben idézőjelek nélkül szerepelnek az értekezésben.

4. A miniszterelnök-helyettes doktori dolgozatát az akkor hatályos szabályok alapján a Pázmány Péter Katolikus Egyetem – kérelemre és egyedi elbírálást követően – 1997 decemberében a Magyarországon újonnan bevezett tudományos fokozattá, PhD-vé minősítette át. A PPKE közleménye szerint az egyedi átminősítési kérelmeket a felsőoktatásra vonatkozó belső egyházi szabályoknak való megfelelésre, a fokozat minősítésére, a kérelmező tudományos munkásságára és idegen nyelvi ismereteire tekintettel vizsgálta egy e célra létrehozott nemzetközi szakértői bizottság.

Sorozat indul

A következő napokban táblázatos formában nyilvánosságra hozzuk a miniszterelnök-helyettes teológiai doktori disszertációjának és szociológia dolgozatának átvételeken alapuló részeit. Elsőként Semjén doktori értekezésének és Helmuth von Glasenapp könyvének a buddhizmusra és a kínai univerzizmusra vonatkozó részeit állítottuk párba.

Állításaink szemléltetésére az alábbiakban egy-egy rövidebb részletet is közlünk – a szövegegyezéseket sárgával emelve ki. A következő két szövegrészlet hasonlósága szembeötlő, és bár sejthető, első ránézésre mégis nehezen eldönthető, hogy melyik részlet melyik szerzőtől – Semjén Zsolttól avagy Helmuth von Glasenapptól – származik:

„Egy buddha ugyan képes rá, hogy önmaga szerezze meg a megvilágosodást, de ez azért lehetséges, mert korábbi létformáinak egyikében hallotta prédikálni egy régebbi korszak buddháját, aminek hatása valamennyi újramegtestesülése folyamán végigkísérte, míg eljutott a buddhaságig. A buddha tehát nem üdvözítő, hanem vezető, aki megmutatja az üdvösséghez vezető ösvényt, de semmit sem tehet többet. Ezért áll a Dhammapadában /276/: „Magatoknak kell erőlködnötök, a Tökéletesek csak utat mutatnak.””

„Egy buddha képes ugyan rá, hogy önmaga szerezze meg élete során a megvilágosodást, de csak azért, mert számos korábbi létformáinak egyikében hallotta prédikálni egy régebbi korszak buddháját; ennek hatása azóta bekövetkezett valamennyi újramegtestesülése folyamán öntudatlanul végigkísérte őt, és így jutott el azután fokról fokra végül odáig, amíg az igazság egészen feltárult számára, és ő maga megért a buddhaságra. A buddha tehát nem üdvözítő, aki másokat kegyesen megvált azok közreműködése nélkül, hanem olyan vezető, aki csak megmutatja az üdvösséghez vezető ösvényt, de semmit sem tehet annak érdekében, hogy az útbaigazított valóban azon is járjon. Ezért áll a Dhammapadában (276): „Magatoknak kell erőlködnötök, a Tökéletesek csak utat mutatnak.””

„Egy vadászház magányában”

„Aki 6 évig tanul teológiát, és ráadásul abból is doktorál, természetesen elgondolkozik azon, hogy van-e papi hivatása vagy sem. Én is megtettem ezt számtalanszor. Török professzor úr egyszer azt mondta nekem: ez nem akarat kérdése, hanem az elhivatottságé. Majd hozzáfűzte: jobb egy jó világi, mint egy hivatás nélküli pap. Most úgy látom, a jelenlegi pozíciómban valóban sokat tehetek az egyházért.” (Részlet: Othmár atyától a pápáig, Keresztény élet, 1999. december 26.; újraközli: Semjén Zsolt Igenis, szólnunk kell! A kereszténydemokrácia hangja című kötete, 209. o.)

„E hihetetlenül túlfeszített életstílus mellett, amely a politika sajátja, a vadászat, az erdő, a vízpart, egyszóval a természet nyújtja számomra a lelki-szellemi és fizikai feltöltődés lehetőségét: a vad elejtése tulajdonképpen csak másodlagos. Engem mindig és mindenben a teológia, a filozófia érdekelt a legjobban (doktorátusom is e tudományterületről való), s ez a dolgok természetéből eredően egyfajta spekulatív elmélyültséget feltételez: a teológia és a filozófia kérdéseiről odakint a vízparton, az erdőn vagy egy vadászház magányában tudok elgondolkodni a legjobban.” (Részlet: In nomine Sancti Huberti, Nimród, 2006/4. ; újraközli: Semjén Zsolt Ius Resistendi című kötete, 112–113. o.)

Az ELTE vizsgálódik, a Pázmány nem

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem által november 20-án Szuromi Szabolcs rektor aláírásával kiadott közlemény szerint Semjén Zsolt doktorijának átminősítési eljárása „minden tekintetben” jogszerű volt. A közlemény ugyanakkor nem foglalkozott a disszertáció szövegét érintő kérdésekkel. November 30-án Szuromi Szabolcs rektor aláírása nélkül kiadott rektori közleményben az egyetem arról tájékoztatott, hogy a tíz nappal korábban kiadott közleménnyel „végérvényesen lezártnak tekinti” a miniszterelnök-helyettes teológiai doktori fokozatának ügyével kapcsolatos kérdéseket.

Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja november 22-én közreadott közleményében indokolatlannak tartott bármilyen vizsgálatot. Egy héttel később azonban a Semjén szociológia dolgozata és más szerzők tanulmányai közötti egyezésekkel kapcsolatos állítások valóságtartalmának tisztázására a dékán háromtagú bizottságot állított fel.

Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes nem kommentálta a Pázmány nyilatkozatát, a Miniszterelnökség Sajtóirodájának vezetője szerint ugyanakkor üdvözölte, hogy az ELTE-n megindult vizsgálat lehetőséget ad arra, hogy a diplomamunkájával kapcsolatos vádak „végérvényesen, és hivatalos formában is tisztázódjanak”.

Sorozatunk végén a teológiai disszertációt és a szociológiai szakdolgozatot, illetve a beazonosított forrásokat egészben, teljes terjedelmükben is közölni fogjuk.
forrás:hvg.hu

Leave a Reply 262 megnézve, 1 alkalommal mai nap |