< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné, akit Sissi (Sisi) néven emleget az utókor, 175 éve született Münchenben Erzsébet Amália Eugénia néven

| Mobile | RSS

Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné, akit Sissi (Sisi) néven emleget az utókor, 175 éve született Münchenben Erzsébet Amália Eugénia néven

2012. december 25. | hozzászólás | Kultúra

Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné
sissi2

Sissy

Erzsébet királyné portréja, melyet a királyné halála után, 1899-ben László Fülöp Elek festett I. Ferenc József császár megrendelésére.

Budapest, 1968. június 6.

MTI Fotó: Lajos György
Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné, akit Sissi (Sisi) néven emleget az utókor, 175 éve, 1837. december 24-én született Münchenben Erzsébet Amália Eugénia néven.

Miksa bajor herceg és Mária Ludovika hercegnő harmadik gyermeke volt. 1853-ban találkozott I. Ferenc Józseffel Bécsben, amikor nővérét mint kiszemelt menyasszonyt bemutatták a császárnak. A fiatal uralkodó azonban a nővér helyett a 15 éves Erzsébetbe szeretett bele: a Habsburg-dinasztiában szokatlan szerelmi házasságot 1854. április 24-én kötötték meg Bécsben.
A császári udvarban Erzsébet magányosnak, elszigeteltnek érezte magát. Négy év alatt három gyermeket szült: 1855-ben Zsófiát, 1856-ban Gizellát, majd Rudolf, a várva várt trónörökös harmadikként, 1858-ban jött a világra. Amikor az elsőszülött Zsófia alig kétévesen, 1857-ben meghalt, a császárné depresszióssá vált, egészsége egyre romlott. Gondjai elől már házassága első éveiben is a magányba és betegeskedésbe menekült, 1858-ban rejtélyes betegség vett erőt rajta, amiben valószínűleg nagy szerepe lehetett a kislánya halála miatt megromlott idegállapotának is. Orvosa levegő- és környezetváltozást tanácsolt neki. 1859-ben elhagyta a császárt, és elutazott. Madeirán gyógyult, ezután Korfu, Velence, Bad Kissing következett, majd Bécs helyett többnyire inkább apja bajorországi kastélyában tartózkodott. Az udvartól távol töltött évek alatt Erzsébet határozott és öntudatos lett, ráébredt szépségére, az abban rejlő erőre, megtanulta érvényesíteni akaratát. Bizalmasa, a kecskeméti köznemes Ferenczy Ida ismertette meg vele Andrássy Gyula, Deák Ferenc, Széchenyi István kiegyezéspárti eszméit, és a császárné mindent elkövetett az osztrák-magyar kapcsolat rendezéséért. Jelentős érdeme volt az 1867-es kiegyezés megkötésében, és Ferenc József 1867. június 8-i magyar királlyá koronázásával a magyarok rajongásig szeretett királynéja lett.

sissi

Kovács Mihály olajfestményének részlete Erzsébet királynéról.
Budapest, 2007. június 8.
MTI Fotó: Reprodukció
Az ország – régi hagyomány szerint – ajándékot adott a királynak, a gödöllői Grassalkovich kastélyt, amely Erzsébet igazi otthonává vált, s még a magyar nyelvet is megtanulta. Tíz hónappal a koronázást követően, 1868. április 22-én megszületett negyedik gyermeke, Mária Valéria. A politikától a magyar koronázást követően Erzsébet teljesen visszavonult. Császárnéi kötelességeiről szándékosan nem vett tudomást, s kizárólag az önmegvalósításnak élt.
Rudolf trónörökös 1889-es öngyilkossága teljesen lesújtotta Sissit: ezután állandóan feketében járt, a további éveket egyre magányosabban, depressziótól űzve, inkognitóban utazgatva töltötte. 1898. szeptember 9-én Hohenembs grófnőként jelentkezett be az egyik genfi szállodába. Másnap udvarhölgyével a kikötőbe igyekezett, amikor egy olasz anarchista, Luigi Lucheni mellébe döfött egy tűhegyes reszelőt. Sissi másfél óra múlva a szállodájában halt meg.
“Európa legszebb királynéjának” halála megrendítette a világot. Hatalmas temetést rendeztek tiszteletére, holttestét a bécsi családi sírboltban helyezték el. A magyar országgyűlés törvénybe iktatta a hőn szeretett királyné emlékét, emlékezetére a fűváros köztéri szobrot állított, utcákat, tereket, Duna-hidat neveztek el róla. Legendája máig élő maradt.
forrás:MTVA Hirlevél

Leave a Reply 300 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: