< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Így tartja egyben a kétharmadot Orbán, Lázár a szociktól tanult frakcióvezetést

| Mobile | RSS

Így tartja egyben a kétharmadot Orbán, Lázár a szociktól tanult frakcióvezetést

2012. december 28. | hozzászólás | Közélet

Lendvai Ildikótól is tanácsokat kért Lázár János, miután a Fidesz képviselőcsoportjának élére választották – mondta el a hvg.hu-nak az MSZP volt frakcióvezetője. A Fidesz gigafrakciója egyelőre sérülés nélkül vészelte át a fülkeforradalmi átalakításokat, pedig Orbán Viktor is tartott a lemorzsolódástól. Megpróbáltunk utánajárni az okoknak.

„Emlékszem, hogy 2010-ben, a választásokat követően, miután kinevezték frakcióvezetőnek, felkeresett Lázár János, és tanácsokat kért tőlem arra nézve, hogyan lehet egy ilyen nagy létszámú frakciót fegyelmezetten egyben tartani. Három dolgot mondtam neki: egyrészt azt, hogy sokszor úgy érzi majd, meg fog őrülni. Másodszor azt, hogy ez sokkal nehezebb feladat, mint a kormányban dolgozni; végül annyit, hogy figyeljen a polgármestereire, mert velük lesz a legnehezebb” – Lendvai Ildikó, aki 2002-2009 között vezette az MSZP frakciót, így emlékezett vissza a ritka kormány-ellenzéki találkozók egyikére.

Orbán Viktor miniszterelnök maga is tett utalásokat korábban, hogy a Fidesz (KDNP-vel számított) hatalmasra, 263 tagúra nőtt frakciója nem biztos, hogy sérülések nélkül megússza a ciklust, azért kell az első két évben minden kétharmados törvényt elfogadni, mert utána már esetleg elolvad a minősített többség. A kormányfői balsejtelmek azonban egyelőre nem teljesültek, eddig csak az ellenzéki frakciók vesztettek tagokat kilépés vagy kizárás miatt.

A képviselőcsoport vezetésének eddig a legnehezebb feladatot minden bizonnyal Ángyán József „engedetlensége” jelentette a földpiac újraszabályozásának ügyében. A kormányfő a hírek szerint december 17-én, a Fidesz idei utolsó frakcióülésén rá is förmedt a földtörvényt és annak alaptörvénybe betonozását bíráló Ángyán Józsefre és Bencsik Jánosra, hogy „menjetek, mert én egyben akarom tartani frakciót”. A kormányfői szigor csak félig volt eredményes, hiszen a földügyekben régóta különvéleményt képviselő Ángyán nem szavazta meg az alaptörvény módosítását.

Bár Ángyánt végül nem zárták ki a Fideszből – csupán 250 ezer forint büntetést szabott ki rá a frakció vezetése -, példája mindennél jobban jelzi, hogy a kormánynak és a Fidesz vezetőinek néha gondot okozhat a hatalmas létszámú kormánypárti frakciók egyben tartása. A korábbi vidékfejlesztési államtitkár ráadásul a hvg.hu-nak adott interjúban utalt rá, hogy vannak még néhányan a Fidesz-frakcióban, akik „a lelkiismeretükkel küzdenek”.

Szavazógépként működnek

A Fidesz képviselői derékhada eddig joggal gondolhatta úgy, hogy puszta szavazó-, illetve beterjesztőgépként tekint rájuk a párt vezetése. A ciklusból eddig eltelt két és fél évet ugyanaz a három dolog jellemezte: minden alkalommal rendkívül sok, esetenként több száz törvényt fogadtak el, ezek közül sokat egyéni képviselői indítványként terjesztették be, ezen kívül nagyon gyakran változtak az utolsó pillanatban is a tervezetek, így a frakció gyakorlatilag vakon szavazott. Ami egyébként az említett egyéni indítványokat illeti, voltak közöttük olyan, a kormány számára nagy jelentőségűek is, mint a médiatörvény, vagy a választási regisztráció. Ezek nyilvánvalóan nem a beterjesztők saját ötletét tükrözték. Abszurd, de jellemző eset volt, amikor a hulladékkezelésről szóló törvényt elvileg jegyző fideszes képviselő a jogszabály alapfogalmaival sem volt tisztában a bizottsági meghallgatáson.

Mindez azonban eddig csak egyszer, tavaly júliusban vezetett komolyabb vitához a frakción belül. Akkor – a 2011-es tavaszi, illetve rendkívüli nyári ülésszak lezárásaként – Orbán Viktor tartott évértékelőt. A kiszivárgott hírek szerint Kövér László előzőleg élesen bírálta a kormánypárt törvényhozás gyakorlatát, ami a házelnök szerint már a törvényhozás tekintélyét veszélyezteti, és többen is szóvá tették, hogy azt sem tudják gyakran, miről szavaznak. Harrach Péter a KDNP nevében szintén bíráló hangon szólt az utolsó pillanatban megváltozó törvényekről. (A KDNP vezetőjének különösen fájhatott, hogy éppen az ülést megelőzően írták át teljesen azt az egyházügyi törvényt, amit ő egyeztetett le.

A kormánypártok egységének biztosítása érdekében a KDNP vezetése is kemény szavakat vetett be: december elején, a párt országos választmányának ülésén úgy döntöttek, hogy nem változtatnak a kettős tagság intézményén, és távozásra szólították fel azokat, akik ezzel nem értenek egyet. A döntés előzménye, hogy Szalma Botond, a kisebbik kormánypárt budapesti elnöke 2010-es megválasztása óta szorgalmazza, hogy „tisztázzák a két szervezet közti határokat”, és mindenki döntse el, „melyik csapatban focizik”.

A KDNP még 2003 végén kötött szövetséget a Fidesszel, amellyel a 2006-os választások óta mindig közös listán szerepelt. A megállapodás fontos eleme volt a kettős párttagság bevezetése, vagyis – más pártoknál szokatlan módon – valaki egyszerre lehet a Fidesz és a KDNP tagja. Semjén Zsolt pártelnök korábban azt mondta: „a kettős tagság a garanciája a saját identitás intézményes megőrzésének (…) ez annak az intézményes garanciája, hogy a Fideszt és a KDNP-t soha többé nem lehet szembe állítani egymással”.

A kerületi polgármesterek ereje

Most ugyanakkor úgy tűnik, a mamut-frakció intakt módon viheti végig a parlamenti ciklust, egyelőre csak Ángyán az esélyes távozó, de a jelek szerint ő is csak akkor, ha maga dönt így. Ennek persze ára lehetett az is, hogy a képviselőcsoporton belüli egyes lobbiérdekek akár a politikai racionalitással szemben is érvényesülhettek. A legjobb példa erre a főváros esete, ahol a közigazgatás átfogó reformja már szinte biztosan elmarad erre a ciklusra, pedig ez nemcsak Tarlós István fideszes főpolgármester egyik legfontosabb célja volt, hanem a kormányé is. Ehhez képest a viták nyomán tavaly ősszel a kormány látványosan lemondott minden komolyabb átalakítási kísérletről, amikor kivette a Budapestre vonatkozó részeket az önkormányzati-reform koncepcióból.
s

Az a tizenkét fővárosi kerületi polgármesterugyanis , aki egyben frakciótag is, az egyik legbefolyásosabb ilyen lobbicsoportot jelentheti a Fideszben. Erre már Tarlós István főpolgármester is többször utalt, amikor interjúiban arról beszélt: a kerületi érdekek akadályozzák a fővárosi reformot. De ugyanezt volt kénytelen elismerni Navracsics Tibor is, amikor kiderült, hogy Budapesten a tervezett hét járás helyett 23 lesz, azaz minden kerületben külön hivatal működik.

Komoly belső vitákat okozott a közoktatás átalakítása is, de ezek más eredménnyel végződtek. A kormánypárti polgármester-képviselők kétszer is megpróbálták felpuhítani a reformot: egyszer a köznevelési törvényhez, másodszor az iskolák állami kézbe vételéről szóló jogszabályhoz nyújtottak be tengernyi módosító javaslatot. Végül egyik alkalommal sem jártak igazán sikerrel, az oktatási államtitkárság a módosítók nagyobb részét lesöpörte az asztalról.

Kifárasztásos taktika

Lendvai Ildikó szerint egyébként többféle módja is van egy nagy létszámú kormánypárti frakción belül jelentkező elégedetlenség kezelésére. „A Fidesz másképp működik, de mi mindent halálra egyeztettünk, hetente két frakcióülésünk volt, ezt a rosszmájúak kifárasztásos taktikának keresztelték el” – mondta a politikus, aki szerint a legjellemzőbb az volt, amikor egy-egy helyi képviselő saját választókörzete ügyeinek alakulásával nem volt elégedett, ezért háborgott. „Ilyenkor megszerveztünk neki egy találkozót az illetékes miniszterrel, megnéztük, a lehetőségekhez képest rendben mennek-e az uniós fejlesztések a térségben, nem tagadom, volt néha pszichoterápia jellege a dolognak, de általában működött” – mondta.

A ciklus legvégén felmerülhet még, mi lesz azokkal a képviselőkkel, akik már tudják, biztosan nem indulhatnak újra 2014-ben. Ilyenek a Fideszben is sokan vannak a parlamenti létszámcsökkentés miatt, míg az MSZP-ben a 2006-ot követő népszerűség zuhanás után válhatott világossá számos képviselőnek, hogy esélye sincs újrázni. „Ekkor csak annyit tudtunk csinálni, hogy megpróbáltuk egy olyan hangulatot felerősíteni, hogy ha már úgyis elbukunk – hiszen ezzel kapcsolatban azért túl sok illúziója nem lehetett senkinek -, legalább előtte vágjunk bele néhány fontos átalakításba” – mondta Lendvai Ildikó, elismerve egyben azt is, hogy ezek közül számos nem lett éppen sikertörténet. Ilyen volt például az egészségügy reformja, amelyik arra is jó példa ugyanakkor, hogy a helyi önkormányzati érdekek hogy írhatnak felül egy (mégoly gyengén kidolgozott) országos koncepciót.

Senki nem esik nagyon keményre

A frakciófegyelem, illetve a párt egységének megtartásában valószínűleg sokat segít az a gyakorlat, amely szerint a Fidesz nem hagyja magára még azokat az embereit sem, akik esetleg valamiért kiestek a pártvezetés bizalmából. Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere például a 2006-os választási vereség után kritikus volt a Fidesszel és Orbánnal szemben, így elvesztette a pártelnök bizalmát. 2010-ben aztán Orbán mégis őt jelölte az Alkotmánybíróság egyik megüresedett helyére.

Hasonló módon esett puhára a pártelnökkel 2003-tól kezdve többször konfrontálódó Áder János is, aki 2009-ben kényelmes európai parlamenti képviselői állásba távozhatott, majd idén – Schmitt Pál lemondása után – a legmagasabb méltóságba, a köztársasági elnöki hivatalba térhetett haza. Ugyancsak brüsszeli képviselői hellyel vigasztalódhatott Deutsch Tamás is, aki 2002 óta fokozatosan kiszorult a Fidesz vezetéséből.

A Fideszben már idén elkezdtek felkészülni arra, hogy a 2014-es választások után – amikor a parlament létszáma 199 főre csökken – minden képviselőjük egzisztenciája biztosított legyen. Ennek egyik eszköze például, hogy a január 1-től felálló járási hivatalok élére aktív képviselőket is kinevezhetnek, hiszen közigazgatási tapasztalatnak számít a parlamentben töltött idő is. Néhány veterán politikusnak sikerült is megszereznie egy-egy hivatalvezetői posztot, ahová visszavonulhat aktív politikai karrierje után.

Az esetleges pártszakadást megnehezíti a házszabály idén tavasszal elfogadott módosítása is, amely szerint csak a választásokon listát állító és mandátumot szerző párt képviselői alakíthatnak frakciót. A javaslat elsősorban az MSZP-ből kivált, Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíció frakcióalakítását volt hivatott megakadályozni, de a jövőben megnehezít bármilyen pártszakadást: a szakadárok – például a kormánnyal elégedetlen fideszesek – ugyanis nem alakíthatnának frakciót, elesve az anyagi támogatástól és a megszólalási lehetőségek jelentős részétől is.
forrás:hvg.hu

Leave a Reply 251 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: