< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Dőlnek ki az állami cégek sztármenedzserei

| Mobile | RSS

Dőlnek ki az állami cégek sztármenedzserei

2013. január 26. | 2 hozzászólás | Közélet

Egymás után dőlnek ki a sorból a kormányváltáskor kinevezett sztármenedzserek, pótlásuk a második vonalból történik.

Megbillent a széke a Fidesz legbelső köreihez tartozó Petykó Zoltánnak, az uniós pénzek elosztására hivatott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének, rövidesen az intézmény jogkörét is csorbítják. Távozott az állami vagyonkezelő éléről Horváth Gergely, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatói székéből pedig Geszti László. Leköszönt az állami mobilszolgáltató elnökségéről a Fidesz informatikai stratégája, Kalmár István, és felmondott a vezérigazgató Schmidt Pál, aki 2010 júniusától egy évig a Magyar Postát is menedzselte. Bár nagyágyúkról van szó, a HVG Fidesz-közeli forrásai szerint nem koncepciózus átalakítás folyik. A közös nevező az lehet, hogy a megbízó, vagyis a miniszterelnök elégedetlen a famulusok teljesítményével. A kormányzati tervek végrehajtása hol az apparátuson, hol a cégvezetéseken akadt el, az állami szuperholdingok nehézkesen formálódnak.

Mindig is kilógott a fejlesztési tárca fennhatósága alá tartozó cégek közül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), amennyiben nem tartozott a Fidesz-közeli oligarchák, a Simicska–Nyerges-duó befolyása alá. A januártól távozó Horváthot a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó pártfogoltjaként, az igazgatóság élén álló Halasi Tibort pedig egyenesen a kormányfő embereként tartották számon. Horváth állítólag ódzkodott az E.On gázüzletágának állami kivásárlásától (lásd Értékválság című cikkünket), más források szerint viszont már május óta keresték az új vezért, de csak mostanra akadt vállalkozó, Márton Péter személyében. Ő a magánszférában a Zalakerámia Zrt. elnök-vezérigatóságáig jutott, a kormányváltás után a másik vagyonkezelési centrum, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) cégeinél szocializálódott, de korántsem a legjelentősebbeknél. Előbb a megszüntetésre ítélt ITD Hungary Zrt. vezérigazgató-helyettese, majd a 2011-ben nulla árbevételű Szempont Kft. ügyvezető igazgatója, illetve az ugyancsak a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. érdekeltségében álló Közép-magyarországi Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója lett. Tavaly áprilisban került az MNV apparátusába, előbb igazgatóként, majd december 19-én lépett elő igazgatósági taggá. A személycserének a vagyonkezelő ügyeit közelről ismerők nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget, mondván: a nagy állami cégeket a fejlesztési tárca maga irányítja, más részüket az MFB felügyeli.

Nagyobb a dulakodás a Magyar Posta Zrt. körül, amely már két vezért fogyasztott el a kormányváltás óta. Schmidt és Geszti után most Varga Dezső üzleti vezérhelyettes kapott megbízást, bár tavaly ősszel felmerült a poszt várományosaként Böröcz Istvánnak, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatójának a neve is, aki az első Orbán-kormány idején, kisgazdapárti képviselőként, már ült a vezérhelyettesi székben. A mostani rotációt némelyek az informatikai, illetve a pénzügyi frontokkal magyarázzák, mások Kalmár pozícióinak gyengülésével hozzák összefüggésbe. Az első Orbán-kormány idején a Magyar Postát botrányról botrányra bukdácsolva irányító Kalmár szívügye, az állami mobilcég nem áll jól. Kalmár az MPVI Mobil Zrt. elnökségéről le is köszönt, leírni azonban nem lehet: bizalmi pozícióját, az adóhivatal elnökhelyettesi posztját nem veszítette el.

Kalmár az új érában csak rövid ideig elnökösködött a Magyar Postánál, nem teljes harmóniában más kormányzati erőkkel. Például harcba küldték a Postát az étkezési utalványok piacán, ahol azonban elvérzett. A cafeteriaforgalom nagy részét a Gál András Levente akkori igazságügyi államtitkárhoz kötődő Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-hez csatornázták, így a Posta Paletta elnevezésű étkezési jegy forgalma a nyomába sem érhetett az agresszíven bevezetett és elterjesztett Erzsébet-utalványénak.

A kormányváltáskor kinevezett Schmidt Pál a pénzügyi tevékenység és az infokommunikáció fejlesztésével pumpálta volna fel a Magyar Postát, ám stratégiája sosem vált hivatalos forgatókönyvvé. Próbálkoztak ugyan a pénzügyi terület saját kézbe vételével, de tavaly ősszel már nem tudták kigolyózni pénzügyi szolgáltatói státusából az Erste Bankot. A pénzintézet ezt a szerepet 2002-ben a Postabanktól, annak vevőjeként örökölte meg, és azóta is betölti. A Postának egyébiránt van jogosítványa önálló pénzintézeti tevékenységre, vagyis akár maga is gründolhatna bankot, ám az ehhez szükséges óriásberuházás finanszírozását a kormányzat nem támogatta. Viszont az Erste helyén szívesen látott volna magyar pénzintézetet. Nem annyira az OTP Bankot – amellyel a tárgyalások első nekifutásra zátonyra futottak –, mint inkább a Takarékbankot, a Széchenyi vagy a Gránit Bankot. Geszti gyors távozását is a bankok csatározásaival hozzák összefüggésbe.

Az OTP-hez kötik a Posta 2011-es, 1,8 milliárd forintos, egyetlen szereplős informatikai tenderét, amelyet az LMP-s Scheiring Gábor „nagykoalíciós mutyinak” minősített. Azt firtatta az Országgyűlésben, hogy miközben a kormányzat hadat üzent az offshore cégeknek, miképp győzhetett ezen a pályázaton az akkor még ciprusi hátterű Jet-Sol Kft. Azóta a tulajdonosi kör igazodott a követelményekhez, az üzletrészeken a Wallis-birodalmat kiépítő Nagy György érdekeltségében álló Ho Me 2000 Vagyonkezelő Kft. és a Jet Befektetési Kft. osztozik. A Jet-Solt az OTP kinyújtott karjának tekintik, bár közvetlen kapcsolat a cégnyilvántartásból nem deríthető ki közöttük. A tavaly 950 millió forint osztalékot fizető Jet-Sol a honlapján csak a Postát és a Csányi Sándor vezette OTP-t szerepelteti ügyfélként. A Jet-Sol-ügyletet a Schmidt-utód Geszti sem bolygatta, aki a Mol-csoporttól érkezett: az INA horvát olajtársaságnál töltött be vezérigazgató-helyettesi, majd elnöki posztot.

Megáll az élet a választásokig hátralevő időben, nagy projektekbe már nem fog bele a kormány – vetítették előre a HVG Fidesz-közeli forrásai. Nincs szükség az állami cégeknél nagy stratégákra, inkább a második vonalból válogatnak olyan jelölteket, akik alkalmasak a központi utasítások végrehajtására. A folyamat már tavaly nyáron elkezdődött, amikor az állami út- és vasútberuházásokat menedzselő Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. vezére, Orosz Ferenc csendben távozott. Ennek hátterében a terület ismerői azt sejtik, hogy az infrastruktúra-fejlesztés üteme nem tartott lépést Simicskáék étvágyával. Orosz helyére Dudik János, az addigi beruházástámogatási igazgató lépett. A Magyar Közútkezelő Nonprofit Zrt. Vegyépszer Zrt.-től érkezett vezérét, Kovács Ákost pedig Mázsi Attila váltotta.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, Petykó Zoltán nem vesztette el a posztját, de a hatáskörét alaposan megnyirbálták. Az uniós pénzek lehívásáért felelős intézmény a hétéves költségvetési ciklus végéhez közeledve a támogatási keret felét hozta el Brüsszelből. Decemberben kormányhatározat vetítette előre, hogy az ügynökség bizonyos területeit minisztériumokhoz csoportosítják át. Augusztusban Orbán a saját kezébe vette az ügyet, amennyiben az uniós pénzek felhasználásának koordinálására csúcsszervet hozott létre Nemzeti Fejlesztési Kormánybiztosság néven. Ennek munkáját ő maga irányítja, tagjai a fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszter, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János.

Elégedetlen a miniszterelnök a másik, szuperholdingnak kinézett cég, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezetésével is. Energetikai berkekben úgy tartják, a bizalmi embernek számító Baji Csabát az tartja a vezérigazgatói székben, hogy még nem találtak utódot. A mindkét Orbán-kormány működése alatt az MFB vezérigazgatójának kinevezett Baranyay László helyére viszont állítólag már megvan a kiszemelt: Töröcskei István, aki jelenleg az Államadósság-kezelő Központot vezeti, és korábban a bankárkodás mellett a Fidesz médiabirodalmát is finanszírozta.

forrás:legfrissebb hírek.hu

Leave a Reply 1484 megnézve, 2 alkalommal mai nap |
Tags:

Fatal error: Call to undefined function wp_related_posts() in /home/fecsegoe/public_html/wp-content/themes/Digital_Statement/single.php on line 34