< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Johannes Gutenberg német nyomdász, a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás feltalálója 545 éve halt meg

| Mobile | RSS

Johannes Gutenberg német nyomdász, a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás feltalálója 545 éve halt meg

2013. január 31. | hozzászólás | Kultúra

Johannes Gutenberg német nyomdász, a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás feltalálója 545 éve, 1468. február 3-án halt meg Mainzban.

1400 körül született Mainzban patrícius családban. Életéről kevés dokumentum maradt fenn, azok is leginkább pénzügyi tranzakciók nyomai, amelyek azt mutatják, fémmunkákban szerzett gyakorlatot. Az 1420-as években szülővárosát a patríciusok és a céhek közötti belvillongások miatt el kellett hagynia, Strassburgban (ma Strasbourg, Franciaország) telepedett le. Ezermesternek számított, aki jártas volt az aranyművesség és gyémántcsiszolás tudományában is. Az 1430-as évektől kísérletezett könyvnyomtatással is. Az 1440-es évek közepén tért vissza Mainzba, ahol kölcsönökből felállította nyomdáját, s kezdetben kisebb alakú könyveket vagy egy lap terjedelmű nyomatokat készített.
Első munkája a töredékben ránk maradt Weltgericht című vers volt, ehhez metszette és öntötte legrégibb betűit, később Donatus latin nyelvkönyvét is ezzel a betűtípussal nyomtatta ki. A második sajtótermék, amelyet Gutenberg már új betűtípussal hozott ki, a jóslatokat tartalmazó csillagászati naptár volt, majd ezt követték az úgynevezett Ablassbriefek (Bűnbocsátó levelek), amelyeket az egyház megrendelésére készített.
Életének célja azonban nem az volt, hogy röpiratokat, kalendáriumokat, apróbb könyveket nyomtasson, amikből jól megélhetett s vagyont is gyűjthetett volna, többre vágyott, a Bibliát kinyomtatására készült. Öt éven át dolgozott célja megvalósításán, és 1452. szeptember 30-án végül el is készült fő műve, a Gutenberg Biblia. A latin nyelvű Szentírás (Vulgata) 1282 kéthasábos oldalt tartalmaz, a kiadványok többségét két kötetbe kötötték. Valószínűleg 180 példány készült, 45 borjúbőr kötésben, 135 pedig papírkötésben. Az első, nyomtatott európai könyvből ma 48 teljes példány ismert. A 42 soros Biblia, amely nevét onnan kapta, hogy egy-egy oldalon 42 sort tett ki a szöveg, a közhiedelemmel ellentétben nem első munkája, de legnagyobb vállalkozása volt. Az anyagi támogatást egy ügyvéd biztosította Gutenberg számára a busás bevétel reményében, aki a kölcsön fejében nyomdagépeit kötötte le biztosítéknak. A nyomdászt üzlettársa még a munka befejezése előtt beperelte, mindenéből kiforgatta és megszerezte a szinte teljesen kész Bibliákat is.
Gutenberget a csapás nem törte meg, talpra állt és új sajtógépet készített, ezen készült Gutenberg-betűkkel (hogy ő vagy a bambergi Albert Pfister által, máig vitatott) a 36 soros Biblia. Gutenberg később új betűfajtát is készített, s ezzel két kisebb könyvet nyomtatott.
Utolsó nagy műve a középkor lexikona, a Catholicon, amelynek szerzője a genuai Johannes de Balbus volt. Az 1460-as évek elején aztán visszavonult. Nyugalmat azonban nem lelt, mert Mainzot 1462-ben zsoldosok felgyújtották és kirabolták, így ismét menekülnie kellett. Néhány év múlva hazatért, ekkor már elismerték tevékenységét: a mainzi érsek járadékot folyósított neki, így jogosult lett búza-, bor- és ruhaellátmányra és adómentességet is kapott. Életét ha nem is gazdagon, de nem nélkülözve fejezte be. A helyi ferences templomban temették el, de ez később elpusztult, így Gutenberg sírja is megsemmisült.
Gutenberg érdeme, hogy ő használta először az olajból készített nyomdafestéket, a rongypapírt, kifejlesztette a betűöntő eljárást, a szedéstechnikát, és fából sajtóprést készített.

forrás:MTVA hírlevél

Leave a Reply 1283 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: