< Böngészés > Főoldal / nébih / Blog article: Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica

| Mobile | RSS

Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica

2013. február 13. | hozzászólás | nébih

2012 őszén az M7-es autópálya mentén kihelyezett egyik csapdában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatói megtalálták az Európában rohamosan terjedő foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) néhány példányát. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2013-ban országos felderítést indít a károsító terjedésének nyomon követésére. A lakosságnak, a termelőknek és a forgalmazóknak is szóló tájékoztató kiadványban gyűjtötte össze a faj legfőbb jellemzőit és a védekezési lehetőségeket.

A faj nem szerepel az Európai Unió és így Magyarország karantén szervezetei között, de hihetetlenül nagy szaporodóképessége és kártétele miatt fontos vele számolni, terjedésének ütemét korlátozni. Az Ázsiában honos Drosophila suzukii az USA érintésével jutott el Európába, és azóta megállíthatatlanul terjed. Már azonosították Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Szlovéniában, Németországban, Svájcban, Belgiumban, Ausztriában, Portugáliában és az Egyesült Királyságban is.

A Drosophila suzukii azon kevés muslica faj közé tartozik, amely elsősorban nem a már károsított vagy rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg. Gazdanövényköre tág, beletartoznak a termesztett és vadon élő bogyós gyümölcsűek (szamóca és a málna, valamint szeder, bodza, áfonya, ribiszke, köszméte), csonthéjasok (cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva), szőlő, kivi, de előfordulhat a már károsodott almán és körtén is. Európában még nem észlelték meggyen, de Kaliforniában már igen.

A piros szemű, sárgásbarna színű, mintegy 3 mm nagyságú harmatlégy a rokon muslica fajoktól igen nehezen különböztethető meg. Nagy távolságokra a fertőzött gyümölcsöket tartalmazó szállítmányokkal jut el. A rovar maga passzívan a széllel, jó repülési képessége révén pedig aktívan is terjed. E károsítóra vonatkozóan még nincsenek adatok, de más Drosophila fajok nemzedékenként akár 45 km-t is repülhetnek.

A NÉBIH felhívja a lakosság és a termelők figyelmét, hogy a károsító jelenlétének gyanúja esetén azonnal értesítsék az illetékes megyei növényvédelmi hatóságot.

A károsító jellemzőiről, a védekezési lehetőségekről az alábbi linken tájékozódhatnak.

Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Leave a Reply 868 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: