< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Kirajzanak Európából a megcsömörlött fiatalok

| Mobile | RSS

Kirajzanak Európából a megcsömörlött fiatalok

2013. február 28. | 1 Hozzászólás | Közélet

Bár Magyarországról a magyar fiatalok kivándorlása tűnik a legijesztőbbnek, ugyanilyen megrettenve figyelik az olaszok, a spanyolok, a görögök és a portugálok is, ahogy a diplomásaik elhagyják a hazájukat. A spanyolok és a portugálok már Mexikóig, Mozambikig és Angoláig is hajlandóak elmenni a jobb életért. A felpörgött kivándorlás az EU-t is aggasztja, de saját alapelveinek sutba dobása nélkül nem tudna beavatkozni. Az aggódó államok pedig eszköztelenek.

Andrea Ballarini egy jó nevű olasz egyetemen végzett közgazdászként. Vállalkozásba kezdett hazájában, de három éve, amikor az üzlettársával San Franciscóba repültek, hogy megnézzék a Szilícium-völgyet, úgy döntöttek, nem mennek haza. “Olaszországban minden nap úgy kezdődött, hogy sorra vettem a megoldandó problémákat. Itt azt kell csak átgondolnom, hogy mit akarok csinálni” – mondta a 32 éves férfi a Reutersnek. Az azóta saját internetes vállalkozását vezető Ballarini még a diplomás emigránsok első hullámába tartozott, azóta rengetegen követték a példáját, és óriási problémát okoztak ezzel Olaszországnak.

Ez az emigrációs hullám ugyanis egészen más, mint amit Olaszország már többször, például a 19. század második felében, majd a második világháború után is átélt. Akkor az éhezés elől menekültek a képzetlen munkások, most viszont jól képzett értelmiségeket veszít el az ország. “PhD-zők és kutatói állásra pályázók tízezrei hagyják el Olaszországot, de nem tudunk ugyanennyi magasan képzettet idevonzani helyettük” – ismerte el Mario Calderini, az oktatási tárca tanácsadója a Reutersnek.

Forrás: AFP/Pedro Armestre

Spanyol fiatalok tüntetnek a munkanélküliség ellen

Az elvándorlásnak nem csak az az oka, hogy a gazdaság stagnál, az adórendszer büntető jellegű, a fiatalok körében 37 százalékos a munkanélküliség, vagy hogy másutt sokkal magasabb fizetésre számíthatnak. A kutatók zárt és hierarchikus világába a fiataloknak nem sok reményük van bekerülni, és a munkaerőpiac más területein is leginkább csak ismerősök révén tudnának érvényesülni. Mindez oda vezetett, hogy az olasz kivándorlók között a diplomások aránya megduplázódott 2001 és 2010 között, jelenleg ez 15,9 százalék az olasz ISTAT adatai szerint. 2010-ben nyolcezer-kétszáz, 2011-ben több mint tízezer olasz diplomás távozott elsősorban Németországba, Svájcba, az Egyesült Királyságba, Franciaországba, az Egyesült Államokba és Brazíliába.

Olaszország ezzel egyáltalán nincs egyedül, a kontinens talán legnehezebb gazdasági helyzetében levő görögökön kívül a portugálok és a spanyolok is bajban vannak. Az EurActiv nevű, uniós ügyekre specializálódott weboldal napokban közölt összeállítása szerint a spanyolok az 1939-es polgárháború óta nem láttak ilyen mértékű agyelszívást: a spanyol fiatalok 70 százaléka akar külföldre költözni az Eurobarometer felmérése szerint, míg az uniós arány 53 százalék. A gazdagabb Katalónia sem marad ki ebből, az Avalot nevű diákszervezet jelentése szerint csak 2012-ben 15 százalékkal nőtt az egyetemi diplomás elvándorlók aránya, miközben az összes elvándorló száma 9,3 százalékkal nőtt. 2009-hez képest 30 százalékkal több katalán él külföldön, főként Franciaországban, Németországban, Andorrában és Svájcban, de sokan mennek Dél-Amerikába is.

A Migration Policy Institute nevű, washingtoni székhelyű kutatóintézet szerint korábban is volt rá példa, hogy megugrott az EU-n belüli vándorlás – ilyen volt például az 1986-os bővítés, amellyel Portugália és Spanyolország is csatlakozott -, de a mostani hullám egyedülállóan nagy méreteket ölt – közölte a szervezet az [origo] megkeresésére.
A fiatalok gyorsuló ütemű elvándorlása Magyarországon is régóta ad témát a kutatóknak, a sajtónak és a politikusoknak egyaránt. Matolcsy György januárban azt mondta, “félmillió kitűnő magyar munkavállaló” dolgozik külföldön, akiket a kormány vissza szeretne csábítani. A Tárki egy friss felmérése szerint a diákok mintegy fele nem Magyarországon képzeli el a következő éveit.

Európát már kinőtték az elvándorlók

A migráció egyre nagyobb mértékben lépi túl Európa határait is. Az Egyesült Államok vonzó célország, de a megcsömörlött diplomások már a volt gyarmatokon is új lehetőségek után kutatnak. A mexikói bevándorlási hivatal szerint tavaly az utolsó negyedévben több mint hétezer spanyol kért munkavállalási engedélyt, a portugálok pedig Angolában és Mozambikban próbálkoznak.

Forrás: AFP/Patricia De Melo Moreira

Portugál fiatal tiltakozik a megszorítások ellen

Mozambikban találta meg a számítását például a 25 éves portói Diego Gomes, aki miután lediplomázott üzleti és marketingmenedzsmentből, most egy hotellánc egyik szállodájában kereskedelmi és marketingigazgató. “A külföldre költözés maradt az egyetlen módja, hogy állást találjon és tapasztalatot szerezzen valaki” – jelentette ki a Guardiannek. A BBC José Cesarióra, az emigráns közösségekért felelős portugál államtitkárra hivatkozva jelentette, hogy 2012-ben 30 ezer portugál költözött Angolába.

Ráadásul nemcsak munkavállalók ezrei hagyják el Európát, hanem vállalkozások is. A madridi székhelyű Realsec pénzügyi biztonsági szolgáltatást nyújtó cég például azzal élte túl a válságot, hogy még időben elindította üzleteit Mexikóban, Chilében, Kolumbiában, Peruban és Venezuelában – írta az európai feltörekvő kis cégekről szóló hírekre specializálódott Whiteboard. “Néhány éve még senki nem volt Mexikóban. A minap azonban bementem egy bankba, és három spanyol céget is láttam ott, mindegyik több mint három hónapja van jelen” – mondta a híroldalnak a Realsec ügyvezetője.

EU-s alapelv köti meg az aggódó államok kezét

Az Európai Unió illetékesei felemás érzésekkel figyelik a jelenséget. Mivel a munkaerő szabad vándorlása az unió alapértékei közé tartozik, ezért Brüsszelben hivatalosan nincs probléma, sőt – mondják – mindez csak azt mutatja, hogy Európa működik. “Az, hogy a mobilitás emelkedik, az az Európai Bizottság értelmezése szerint lehetőség a munkavállalónak és a cégeknek is, a piaci áramlás pedig egy idő után áthidalhatja, kiegyenlítheti a munkaerő-piaci egyensúlytalanságokat” – mondta az [origo]-nak Andor László, foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos.

Azt viszont aggasztónak nevezte, hogy egyre többen hagyják el a kontinenst, mert nem Európán belüli munkavállalásban gondolkodnak. “Ez hosszú távon nyilván veszteség, és a jelenség nem megfordítható, amíg a gazdasági növekedési potenciál nem áll helyre Európában” – mondta.

Forrás: AFP/Dani Pozo

Andor szerint az elvándorlás néhány országban valóban súlyos gond, de Brüsszel csak akkor foglalkozhat a problémával, ha egy ország bejelenti, hogy beavatkozást igényel az ügyben, de ilyen eddig nem történt. “Az elvándorlást országonként kell megvizsgálni, és egy-egy országnak saját magának kell megoldást találnia, ha úgy gondolja, a gazdaságát veszélyezteti a migráció” – tette hozzá. Andor szerint a keleti és déli országoknak adott, munkaerő-piaci fejlesztésre fordítható uniós pénz “csepp a tengerben”, nem ad valódi megoldást. “Lehet képzési támogatásokat, munkaadókat segítő mikrohiteleket adni, és Brüsszel ad is. Ezek a foglalkoztatáspolitikai eszközök azonban nem állnak arányban a probléma méretével” – fogalmazott.

Az országoknak viszont úgy kellene saját erejükből visszafordítaniuk a folyamatot, hogy éppen az EU egyik alapját adó alapelv, a munkaerő szabad áramlása köti meg a kezüket, így csak nagyon kevés eszközük van. A Migration Policy Institute szerint “az aktív beavatkozások túlnyomó többsége sértené az EU-s jogszabályokat”. A kutatóintézet szerint amúgy tisztán közgazdasági szempontból nem feltétlenül jelent problémát a jelenség, mert bár egy-egy ország elveszíti a tehetséges munkaerőt, ez enyhíti a nyomást a magas munkanélküliséggel birkózó szociális ellátórendszeren, a kivándorlók pedig erősíthetik a gazdasági kapcsolatokat az országok között.

Regisztrált álláskeresők száma az uniós EURES adatbázisban 2013. február 27-én, országonként
1. Spanyolország

276 810
2. Olaszország 142 238
3. Portugália 75 585
4. Románia 73 855
5. Lengyelország 55 495
6. Németország 41 599
7. Görögország 37 514
8. Franciaország 36 681
9. Bulgária 29 415
10. Nagy-Britannia 28 995
11. Magyarország 28 576

Ami pedig az országok reakcióit illeti, ebben egyelőre a célországok jeleskednek: az Economist összeállítása szerint, amikor az euróválság kitört, a dél-európai államokban lévő, Németország által működtetett Goethe Intézeteket elárasztották a nyelvet tanulni akarók, az intézetek pedig érzékelvén az igényeket, Goethe Faustja helyett inkább a mérnöki és orvosi szaknyelvet kezdték oktatni. A nagy helyi cégek pedig, tartva a britek versenyelőnyétől, elkezdték erőltetni az angolt, mint cégen belüli munkanyelvet.

Az unió illetékesei, hogy az IT-s szakembereket Európán belül tartsák, márciusban ülnek össze. A tervek szerint elindítják a “Nagykoalíció a digitális állásokért” nevű programot, amelynek a feladata lesz, hogy egységesítse és országfüggetlenné tegye az IT-szektor képzéseit, bizonyítványait és a tudást körülíró szakkifejezéseket, hogy az üres pozíciók és az álláskeresők könnyebben egymásra találjanak.

forrás:origo.hu

Leave a Reply 523 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: