< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Rendkívüli kutatás: Így élhetünk a Holdon? Mikor élünk majd a Holdon?

| Mobile | RSS

Rendkívüli kutatás: Így élhetünk a Holdon? Mikor élünk majd a Holdon?

2013. március 4. | hozzászólás | Tudomány/gazdaság

A kérdés nem új, mi több, nem is költői. Régóta nem az; annál is kevésbé, mert Hold-jármű – amelynek megalkotásában magyar mérnökember is részt vett -, már taposta ezt a különös bolygót. Amely amúgy oly’ sok reménységgel töltötte-tölti el a kíváncsiakat.

Mikor vágtat oda űrhajóján az ember, hogy tartósan berendezkedjék ott, s egyáltalán élhetünk-e a Holdon? Megvannak-e hozzá a feltételek?

Ezt a kérdést mostanság Robert Frost, a NASA (az amerikai űrkutatási hivatal) tudós mérnöke feszegeti, ám úgy, hogy egyúttal szokatlan válaszokat is megfogalmaz. Szerinte mérnöki beavatkozással csaknem bármilyen környezet megváltoztatható, s ez megtehető a Holdon és a Holddal is. (Igaz, ugyanígy be lehet avatkozni a Föld légköri viszonyaiba, átalakítva bolygónk klimatikus viszonyait is, állítja Frost mérnök, s e nézetével nincs is egyedül a szakemberek és a kutatók körében.)

A Föld öt lényeges, alapvető körülményt biztosít ahhoz, hogy élni tudjunk. Levegőt a lélegzéshez, élelmet és vizet a fennmaradáshoz, elviselhető hőmérsékletet és védelmet a halálos sugárzás ellen, és gravitációt. Robert Frost szerint gravitációt maga a Hold is „előállíthat”, a többi körülményt pedig a mérnökök teremthetik meg, mesterségesen.

Léteznek ugyanis olyan technológiák, fejtegeti a tudós, melyekkel oxigén vonható ki a Holdon lévő sziklákból, és széndioxid pedig a levegőből. Ezzel, miután kezdeti nitrogén hozzáadásával éghetetlenné teszik a levegőt, megteremthető a szükséges oxigén is. Ráadásul a módszer nem is teljesen új: a Nemzetközi Űrállomáson már évekkel ezelőtt kipróbálták.

A Hold talajából kinyerhető hidrogénnel és oxigénnel víz állítható elő, mégpedig elektrolízis révén. S ha már egyszer van életet adó víz, akkor sajátos üvegházban akár élelmiszer is termeszthető. Ez is kipróbáltatott már a Nemzetközi Űrállomáson, de csak kísérleti jelleggel, egyszerűbb ugyanis a Földről érkező szállítmányokból ellátni az asztronautákat.

S ahogyan a Nemzetközi Űrállomáson hevítő berendezésekkel és légkompresszorokkal szabályozható a kabin megfelelő hőmérséklete, ez ugyanúgy a Holdon is kialakítható és szabályozható.

A legnagyobb kihívást a tudósok számára a sugárzás, pontosabban az ez elleni történő védekezés jelenti. A Nemzetközi Űrállomás ugyanis eléggé közel van a Földhöz ahhoz, hogy mérsékelten ugyan, de védve legyen a halálos sugárzástól, a Holdon azonban semmiféle védelem nem teremthető meg. Hacsak – így Robert Frost – úgy, hogy azokat a helyeket (lakónegyedeket), ahol az emberek élnek, a Hold talajába süllyesztik, mintegy „betemetik”.

Kérdés azonban, hogy miért is érné meg a Holdon élni? Lenne-e ennek – a tudományos kísérleteken túl – valamiféle haszna?

A NASA kutatói úgy vélik, hogy Hélium-3-at lehetne kibányászni e nem is oly’ távoli bolygón. Hiszen ez a jövő évezredek nyersolaja is lehetne; feltéve, ha sikerülne megoldaniuk a tudósoknak a rejtélyt, hogyan lehet hasznosítani a Helium-3-at fúziós energia forrásaként. S ha a Föld energiaforrásai kimerülnek, vagy legalábbis nagyon megcsappannak, és nagyon költségessé válnak, akkor bizony megérné Helium-3-at kitermelni a Holdon!

Arról is ábrándoznak a tudósok, hogy csillagászati obszervatóriumokat rendeznének be a Holdon, amely egyúttal értékes turisztikai célpont is lehetne. Annál is inkább, mert ha eleinte még csupán néhány száz bányász, asztrológus, technikai és a mindennapi életkörülményekről gondoskodó személyzet élne is ott, nekik is előbb-utóbb szükségük lesz orvosokra, sőt, szórakozásra is. S talán még városka is kialakul, valahogyan úgy, ahogyan az aranyláz idején születtek a városok Amerikában vagy brazil földön.

Robert Frost megfogalmaz még egy – szintén érdekes – kérdést: vajon űrsiklók miért nem sietnek a Holdra? De erre nem kerekít választ.

forrás:heti válasz.hu

Leave a Reply 307 megnézve, 1 alkalommal mai nap |