< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: III.Az adócsalók paradicsoma vagy az erdei tisztás… részlet a fikciós meséből

| Mobile | RSS

III.Az adócsalók paradicsoma vagy az erdei tisztás… részlet a fikciós meséből

2013. március 17. | hozzászólás | Kultúra

Az erdő visszhangzott a pökhendi, beképzelt, ellenvéleményt nem tűrő macijától. Tombolt, mivel későn vette észre a hibát, amit vétett! Tudta, ennek következményei lesznek! Nem tudta ráerőltetni az akaratát az erdő egyik prominens állatára. Érezte kiröhögik, s nem tekinti sz… se! Az ideg nagy úr, s mindenevő!- ezt… kezdte… érezni… a hibát követően!Az idegei élvezték a vérkeringés egyre erősödő hullámait s zenéltek az idegpálya húrjain. Tudta, saját “hülyesége” lesz a veszte!

A többiek féltek az önkényuralmától! A reumás nyakú, karlendítő tanácstagok vélemény nélkül bólogatnak. A pénz milyen nagyúr! Azért a pár ezresért… elveszítik az egyéniségüket?

Egyeseknek nem is volt! Csak s kizárólag azt “szavazzák” meg, – gondolkodás nélkül – amit a jellemtelen, macika utasításba ad!

Azt sem veszik észre a tanács tagjai, hogy a saját bosszúját, gyerekes játékait szavaztatja meg velük, mivel a felelősséget soha nem merte vállalni… ezért a hátuk mögé bújik. Valakinek a balhét el kell vinni!

Az ellenzéket ellenségnek tekinti.

– Azt hiszi önmagáról, hogy a globális gömb legokosabb fétise…- üvöltött a csókos szájú róka.
– dr.bubon el vagyok képedve. Okosabbnak gondoltam! – méltatlankodott a szárnyaszegett veréb.
– Neki is jól jön… az… a kis pénz. Élettársa, a nyakán élősködik! – vihogott libaleontin.
– Én nem járatnám le magam…! – váltott témát a bagoly. Mindenütt tudják,ismerik a gumigerincét. Vezetőnek nem mondható!- legyintettek a többiek.
– Emlékszem azokra az emberekre – mondta a 300 éves teknős – akik a világ hegemóniára törekedtek. Ha,a memóriám még jó… az erdei tisztás… televíziója mutatta… valamilyen Napóleon, Sztálin, Hitler nevű emberek akarták a világmindenséget a lábaik előtt térdelve látni… majd becsukta a szemét.
– Mondjad még, mondjad még, mondjad még, erőltette a tömeg. Eközben már az álmai erdőjében mászott a fény felé…
– Azt hallottátok, megsértette a törvényt… macika. – adta a jól értesültet a sáska koma.
– Nem mondod? – váltak érdeklődővé az erdei tisztás állatai.
– Mivel, mivel, mivel, énekelt a cinege. A tücsök eközben levette a hátáról a hegedűt, s rázendített.
– Én tudooom, én tudooom, bam, bam, bam, la, la, la.
– Ha tudod, mondjad! Később, logó orral megérkezett a szemét kontár kecske.
– Mi van te adócsaló? – dőlt a röhögéstől a tisztás.
– Talán megint leköptek te gané!- visszhangzott az erdő.
– Igen! Leköpték! Én láttam, mi is láttuk.- énekelték a madár kórus tagjai.
– A törvény épületéből jött ki… hihihi. – nevettek a madarak.
– Megérdemled te ganaj. A szerencse forgandó! A hamis tanuk be…sza…k! Nem vállalják többé… félnek, félnek, félnek… van elég baj a fejükön.
– Van ám, van ám, – hápogott kakaalaki akka. Ők is törvényt sértenek naponta… macika engedélyével. Fát lopnak, cigit árulnak, feketén dolgoznak…jujujujuj.
– Büdösek, undorítóak! – nyafogott a vadliba. Később a kontár feje fölé repült s le..sz..ta!

2013.március 17 -oil

Leave a Reply 305 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: