< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Porszívókkal kezdik a mélytengerek bányászatát

| Mobile | RSS

Porszívókkal kezdik a mélytengerek bányászatát

2013. április 10. | hozzászólás | Tudomány/gazdaság

A legutóbbi időkig science fictionnak számított a tengerfenék bányászata, de rövidesen elkészülnek azok a berendezések, amelyekkel felszippantják az értékes ércgumókat az óceán mélyéről. A Lockheed Martin a Csendes-óceán mélyén nyit bányát 5-6 éven belül. Alig van még adat arról, mindez mennyire zavarja meg a tengeri élővilágot.

Bármilyen őrült ötlet, ide vele, a pénz nem számít! Legalábbis 1972-ben még ez volt helyzet, amikor a CIA azzal kereste meg Howard Hughes excentrikus milliomost, pilótát és filmrendezőt, hogy építsen egy olyan kutatóhajót, amellyel mangánércet lehet kibányászni 4900 kilométeres mélységből.

Alig egy év múlva, több mint 350 millió dollárból el is készült a Glomar Explorer nevű speciális kutatóhajó, amelyet szokatlanul erős daruval szerelték fel. Ehhez képest egyetlen gramm mangánt sem hozott a felszínre. Később, az ügy kivizsgálásának szakaszában a kivitelezésért és magáért a műveletét felelős vezetők már bírósági esküvel vallották, hogy a hajó nem is lett volna képes begyűjteni a tengerfenéken sok ezer év alatt felhalmozódott értékes fémet.

Már 1975-ben kiderült, hogy a hajó megépítésének valódi célja egy szovjet dízel-elektromos tengeralattjáró, az 1968. március 8-án elsüllyedt K-129 kiemelése volt. Ám ez a művelet sem volt igazából sikeres, mert kiemelés közben a roncs kettétört, így az amerikai szempontból legértékesebbnek számító tárgy, a titkosított üzenetek megfejtéséhez nélkülözhetetlen kódkönyv a tenger fenekén maradt.
Forrás: AFP/Zhang Wei

Óriási a kereslet az egzotikus nevű ritkaföldfémek iránt, Kína a legfontosabb kitermelő

Az egzotikus tenger alatti bányászat fedőtörténete viszont nagyon is hihetőnek bizonyult, ami még a CIA vezetőségét is meglepte. Az óceánkutatók már a 19. század vége óta tudták, hogy a tengerfenéken számos helyen mangánt, nikkelt, kobaltot, rezet és ritkaföldfémeket tartalmazó ércrögök és -gumók találhatók. Mint aztán a 20. században kiderült, a leggazdagabb érclelőhelyek a nagy kőzetlemezek találkozásánál húzódó törésvonalak mentén alakultak ki.

Most már nem kamu a fémbányászat

A Glomar Explorer kivitelezésében az ismert amerikai katonai beszállító cég, a Lockheed Martin is részt vett. Több mint negyven évvel később a cég bejelentette: valóban érdeklődik a fémgumók iránt. A céget leginkább a világ első hadrendbe állított lopakodó repülőgépéről, az F-117-esről ismerik. A Lockheed brit leányvállalata 2013 márciusának végén jelentette be, hogy a Csendes-óceán aljzatán kezdi meg a kitermelést, 1500 kilométerre délnyugatra a mexikói partokról.

A cég 58 ezer négyzetkilométernyi, azaz közel kétharmad magyarországnyi területre szerzett kitermelési jogot a brit kormány anyagi támogatásával. David Cameron miniszterelnök arról beszélt, hogy cserébe az ország gazdasága 40 milliárd fonttal (körülbelül 14 ezer milliárd forinttal) bővül a következő harminc évben a kitermeléshez szükséges gépek, berendezések legyártása, majd a kinyert érc révén. A kitermelési jogot a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (IEA) ítélte oda (a testületet az ENSZ tengerügyi konvenciója hozta létre).

Porszívószerű berendezésekkel szippantanák fel az ércgumókat a több kilométeres mélységből
Forrás: [origo]

Golyóbisok és füstölgők

A többféle fémet tartalmazó ércgumók kialakulásának folyamata még nem teljesen ismert. Nagyságuk a golflabdáétól (4 cm átmérő) a nagyobb burgonyagumókig terjed. Szabadon hevernek a tengerfenéken, legtöbbször láthatók is. Ezért a mélytengeri nyomás- és hőmérsékleti viszonyok ellenére aránylag könnyen ki lehet termelni őket (például nem kell lefúrni értük az üledékbe).

Az értékes gumók felszínre hozatalának tervével több cég is foglalkozott az 1960-as és 1980-as évek között. Ahogy azonban a fémek ára esni kezdett a világpiacon, a tervek gazdaságtalannak bizonyultak. Jelenleg, a kínai és az indiai kereslet miatt ismét emelkednek az árak, másrészt jóval kifinomultabb technológia áll a 21. századi bányacégek rendelkezésére.

Ilyenek például a távvezérelt robotok, miniatűr tengeralattjárók és a rugalmas, a nyomásnak mégis ellenálló csővezetékek (hasonló berendezésekkel juttatják fel a betont az épülő felhőkarcolók felső szintjeire). Mindenesetre “egyik cég sem tesztelte többször a berendezéseket a tengerfenéken, és nekik van a legnagyobb adatbázisuk a lelőhelyekről” – mondta a Lockheedről Caitlyn Antrim, egy washingtoni tengeri bányászattal foglalkozó tanácsadó cég munkatársa a Nature brit tudományos lapnak.

Több kilométerrel a tengerszint alatt értékes fémeket rejtenek az úgynevezett mélytengeri füstölgők is, csak ezeket jóval nehezebb kitermelni. A toronyszerűen felmagasodó képződményeket a földkéregből feltörő termálvíz hozza létre, amelyből az ércek kicsapódnak. A londoni tőzsdén jegyzett Nautilus Minerals ilyen füstölgőknél akar létrehozni tenger alatti bányát Új-Guinea közelében, de még nem kezdte meg a kitermelést. A már nem aktív füstölgők falát robotkarokkal aprítanák fel. Mindez azért éri meg, mert a lelőhelyen jóval tisztább az érc, mint a szárazföldön: a réz 6,8 százalékos koncentrációban van jelen, míg a hagyományos lelőhelyeken alig 1 százalékban.


Csúcstechnológiás porszívók

A Lockheed még nem közölt részleteket a tervezett bányatechnológiáról. Annyi tudható, hogy a gumókat egy, a tengerfenéken mozgó eszköz gyűjtené be úgy, hogy vákuumot képezve felszippantja a rögöket. A berendezés a tenger alatti távközlési kábeleket lefektető egységekhez hasonlóan mozogna. Az eszköz ezután ledarálná az ércet, majd az így nyert habarcsállagú anyagot szivattyúznák fel a kutatóhajóra, onnan pedig teherhajókra kerülne át. Az érc iszap formájában érkezne meg a kikötőben létesítendő feldolgozóüzembe.

A vállalat mangán kitermelését tervezi a Csendes-óceánból, mert folyamatos a kereslet a vas e fontos ötvözőféme iránt. A ferromangán acélok például nagyon kemények, a 84 százalék rezet, 12 százalék mangánt és a 4 százalék nikkelt tartalmazó manganinnak pedig csak alig változik az elektromos ellenállása, így mérőellenállásokat készítenek belőle. A gumók 1 százalékban nikkelt is tartalmaznak, amely szintén fontos alkotóeleme a rozsdamentes acéloknak és a szárazelemeknek, de például a forint pénzérmék ötvözetében is 4-25 százalék a nikkel.

Az ércgolyók jóval kisebb koncentrációban, 0,1 százalékban tartalmaznak ritkaföldfémeket. Mivel ezek az egzotikus anyagok nélkülözhetetlenek a csúcstechnológiai eszközök gyártásához a szélerőművektől a radarrendszerekig, biztos piacuk van. Jelenleg e fémek kitermelését Kína uralja, a szárazföldi készletek 97 százalékát birtokolva.

A kitermelés öt-hat éven belül kezdődhet el a Csendes-óceán mélyén Philip Rood, a Lockheed brit cégének szóvivője szerint. Előbb a cégnek le kell zárnia a tesztfolyamatot, majd környezeti hatástanulmányt kell végeztetnie a helyszínen. Egyelőre alig vannak adatok arról, hogyan reagál a mélytengeri élővilág a kitermelésre, többek között az üledékes felszínen élő tengeri uborkák, vagy a sekélyebb vizekben a halak. Hartmut Bluhm oceanográfus 2001-es tanulmánya szerint a tengerfenék élővilága hét évvel állt helyre egy sekélyebb vizekben folytatott, kísérleti érckitermelési program után Peru partjainál.

Az egész terv gazdaságossága attól függ, sikerül-e kellő mennyiségben kitermelni a 4-6 kilométeres mélységből az értékes fémeket. Szintén ezen múlik a tenger alatti bányászat környezeti hatása is. “Ha egy kis foltban gyűjtik be a gumókat a tengerfenékről, az valószínűleg nem okoz különösebb károkat, de azt el sem tudom képzelni, mi lesz, ha a módszer elterjed” – mondta Cindy Van Dover, a Duke Egyetem észak-karolinai tengeri laboratóriumának vezetője.

forrás:origo.hu

Leave a Reply 223 megnézve, 1 alkalommal mai nap |