< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Néhány pofon természetes a rendőrőrsön

| Mobile | RSS

Néhány pofon természetes a rendőrőrsön

Az erőszak tilos, a jó rendőr nem is él vele, de ha a gyanúsított arcoskodik, akkor kap egyet. Az elmúlt években kevesebb ügyben ítéltek el rendőröket bántalmazás vagy kényszervallatás miatt, mint korábban, akit viszont mégis megvernek, nem sokat tehet ellene. A rendőrök és a gyanúsítottak egymást jelentgetik fel, sokszor minden alap nélkül, direkt szívatásból, eddig azonban túlnyomórészt a rendőrök jöttek ki győztesen a dologból.

“Nem volt rá lehetőség, hogy tiltakozzak, csak összegörnyedve védekeztem, reflexszerűen” – mondta az [origo]-nak egy férfi, akit 2006-ban egy tüntetés után vertek meg rendőrök, miközben előállították. Nincs mit tenni az ellen, ha az embert elviszi a rendőr, panaszt tenni csak az előállítás végén lehet, a jogtalan erőszak ellen pedig papíron ugyan lehet védekezni, valójában azonban nem sok értelme van.

Az Izsákon történt eset, amikor két rendőr kihallgatás közben úgy megvert egy gyanúsítottat, hogy belehalt a sérüléseibe, kirívónak számít (helyszíni riport itt olvasható). Több rendőr is azt mondta, hogy nem jellemzi a testületet az ilyen mértékű erőszak, az elmúlt években azonban több bírósági ítélet is született hivatalos eljárásban történt bántalmazás vagy kényszervallatás miatt. Igaz, korántsem annyi, mint például 2004 és 2008 között, és a kiszabott büntetések is arra utalnak, hogy nem az izsákihoz hasonló esetekről volt szó.

Az ügyészség adatai szerint 2011-ben tizennégy embert ítéltek el hivatalos eljárásban történt bántalmazás miatt, ötöt pedig kényszervallatásért. Az elítéltek túlnyomó része megúszta felfüggesztett börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal, börtönbe mennie az utóbbi néhány évben mindössze két embernek kellett. Az ügyek száma azonban ennél jóval több volt, 2010-ben például 35 embert vádolt meg az ügyészség hivatalos eljárásban történt bántalmazással, és végül 14-et ítéltek el.

Csak vécére lehet kimenni

“A problémás estek nagyon nagy része az elfogás és az előállítás során következik be, nem az akárhányadik kihallgatáson. Itt találkozik először a rendőr az előállítottal, magas az adrenalin, nagyobb a valószínűsége a fizikai konfliktusnak” – mondta az [origo]-nak Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője.

Forrás: MTI/Mihádák Zoltán
Elfogáskor vagy előállításkor van a legtöbb baj

Valakinek az előállítása történhet bűncselekmény miatt, de egyszerűen azért is, mert nem tudja igazolni magát, például nincs nála személyi igazolvány. Ilyenkor az illetőt beviszik a rendőrőrsre, és kikérdezik. Az intézkedés megkezdésekor a rendőrnek közölnie kell az alapinformációkat, például a nevét, beosztását és azt, hogy miért intézkedik. Ha valakit előállítanak, akkor joga van kérni, hogy telefonálhasson az egyik hozzátartozójának. Ha az illető nem beszél magyarul, akkor értesíteni kell egy tolmácsot, fiatalkorú esetében pedig a szülőknek kell szólni.

Bűncselekmény miatt előállítottak esetében a rendőrségnek értesítenie kell a gyanúsított ügyvédjét is, vagy szólni kell egy kirendelt ügyvédnek. “A kihallgatást azonban már azelőtt meg szokták kezdeni, mielőtt a védő odaér” – mondta Tóth. Szerinte az elhunyt izsáki férfi eseténél is nyilvánvaló, hogy nem volt ott a védő, hiszen ha ott lett volna, nem verték volna agyon a férfit. Az előállítás maximum nyolc órán keresztül tarthat, külön engedéllyel azonban ez még négy órával meghosszabbítható. Öt óra után kötelező ételt adni, ezen kívül azonban az előállított csak vécére mehet el.

Nem jött az ügyvéd

“Verés vagy akármilyen bántalmazás ellen semmit sem tud tenni, négy fal között van. Ha túléli, utána van lehetősége panaszt tenni” – mondta Tóth. Az előállítás idejének lejártával alá kell írni a fogva tartásról szóló igazolást, az előállított személy itt nyilatkozhat róla, ha bármilyen panasza van a rendőrökkel vagy az eljárással kapcsolatban. Ha viszont baja esett, például megsérült az elfogásakor, a rendőröknek még a kihallgatása előtt orvoshoz kell vinniük.

Forrás: MTI/Mihádák Zoltán
Ha valakinek baja esik az elfogáskor, akkor még a kikérdezés előtt orvoshoz kell vinni

A Köztársaság téren megrugdosott férfit is a kórházba vitték először, ahol összevarrták az állát, és csak utána a rendőrségre. “A kihallgatáson szóban provokáltak, de ott már nem bántottak” – mondta. Arra azonban emlékszik, hogy többekkel együtt a falhoz állították őket, és másoknak is elcsattant ott pár pofon vagy rúgás. A végén egy tiszt megkérdezte, hogy “van-e panasz az eljárásra”. Erre annyit felelt, hogy nincs. “Ott állt mellettem a többi rendőr is, nem volt érdemes szóvá tenni” – mondta. A tiszt a férfi szerint felírta a jegyzőkönyvbe, hogy nincs panasz, közben azt mondta, hogy nagyon helyes.

Egy hét múlva az ügyvédjének beszélt róla először. Két hét múlva került ki a fogdából, végül egy hónap múlva tettek feljelentést. A tárgyaláson a bíró és rendőrök ügyvédje is rákérdezett, hogy miért nem tett panaszt, végül a harmadfokú bíróság megjárása után a javára döntöttek. Az orvosi látleletnek nagy jelentősége volt a perben, az első kihallgatásának anyagát azonban nem használták. “Azt mondták, mindjárt jön az ügyvéd, addig kezdjük el, de nem jött. Ezért a bíróság később nem vette figyelembe ezt a kihallgatást” – mondta.

Néha elcsattan egy pofon

“Elfogadhatatlan, megengedhetetlen és tűrhetetlen, hogy jogállamban egy rendőrségi intézkedés így fejeződjön be” – mondta az izsáki eset után Papp Károly országos rendőrfőkapitány. Az érintett két rendőrt elbocsátották, és rögtön őrizetbe is vették, jelenleg a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség vizsgálja az esetet. A rendőrség azóta közleményben is hangsúlyozta, hogy “az Izsáki Rendőrőrsön történtek nem ismétlődhetnek meg”.

“Az erőszak tilos” – mondta az [origo]-nak egy már nyugdíjba vonult nyomozó, hozzátéve, hogy az izsáki eset kirívó, és nem jellemző a rendőrségre. Szerinte egy jó rendőrnek nincs is szüksége fizikai erőszakra, “jó kommunikációs készség kell, határozott hang, tekintélyt kell elérni, megtalálni a hangot a gyanúsítottal”. Néha azonban elcsattanhat egy pofon.

“Nem jellemző, de azt sem mondhatom, hogy nem fordul elő, hogy valaki kap egyet. De ezek általában soha nem azért történnek, mert így akarnak kikényszeríteni egy vallomást, hanem általában fenyegetőzés előzi meg. A gyanúsított nagyon arcoskodik, vagy hosszan szidja a rendőrt és a teljes rokonságát, aztán a detektívnél elszakad a cérna” – mondta egy másik nyugdíjas nyomozó. Szerinte az elképzelhetetlen, hogy egy piti tolvajt módszeresen halálra verjenek a kihallgatáson, egy ilyen eset hátterében “súlyos előzményeknek, akár személyes konfliktusoknak kell lenniük”.

Te verekedtél, mi csak védekeztünk

Ha valakinek panasza van egy rendőri eljárással kapcsolatban, több helyre is fordulhat. Bántalmazás esetén feljelentést tehet a Nyomozó Ügyészségen, de fordulhat magához a rendőrséghez vagy a Független Rendőri Panasztestülethez is (utóbbi az Országgyűlés alá rendelt különleges testület). A panasztestülethez húsz, a rendőrségi panaszirodához nyolc napon belül kell előterjeszteni a panaszt. A rendőrség hivatalból feljelentést tesz, ha a panaszban bűncselekményre utaló körülmények vannak, ilyenkor az ügyészséghez kerül az ügy.

Forrás: MTI/Kiss István
Ha valaki arcoskodik, elcsattanhat egy pofon a kihallgatás során

Tóth szerint a sértettnek is ajánlott feljelentést tennie, és azt tanácsolja, hogy bántalmazás esetén az előállítás után azonnal forduljon orvoshoz látleletet vetetni. “Ha ez később történik csak meg, akkor nehéz bizonyítani, hogy valóban a rendőrségen történt a bántalmazás, és nem utána” – mondta.

A feljelentéssel azonban szerinte érdemes várni pár hetet. A bántalmazásos esetekben ugyanis a rendőrök is feljelentést szoktak tenni hivatalos személy elleni erőszak miatt (pénteken az Izsákon meghalt férfi ellen is tett feljelentést a rendőrség). “Te verekedtél, mi csak védekeztünk, ekkor sérültél meg” – mondják Tóth szerint. Viszont ha a sértettek várnak a rendőrök feljelentésével, és ők sem tesznek feljelentést hivatalos személy elleni erőszak miatt, akkor Tóth szerint később nehezebben tudnak erre hivatkozni, hiszen meg kell indokolniuk, hogy addig miért nem tettek feljelentést.

A gyanúsítottak gyakran próbálkoznak

A Helsinki Bizottság programvezetője szerint a rendőrök által elkövetett jogsértések miatt indult eljárások döbbenetesen eredménytelenek a rendőr sérelmére elkövetett cselekményekhez képest. Szerinte, ha rendőrök által elkövetett bántalmazásról van szó, akkor 100-ból 6 feljelentésből lesz vádemelés, míg fordítva, azaz ha rendőrt bántalmaznak, akkor ez az arány 100-ból 76.

Az egyik nyomozó azt mondta, gyakran előfordul, hogy a gyanúsítottak rájátszanak, és azt mondják, erőszakkal vallatták őket. Ez védekezési taktika, sokszor az ügyvédek tanácsára történik. Ilyenkor az ügyészség megvizsgálja az esetet, de “ha még sérülést sem találnak a gyanúsítotton, akkor gyorsan lezárják a nyomozást”.

“Egy 60 kilós rendőrről nehezen tudnák elhitetni az ügyészekkel, hogy megvert egy nagyobb gyanúsítottat, de a jobb fizikumú rendőrök ellen gyakran bepróbálkoznak a gyanúsítottak azzal, hogy feljelentik őket. Sokszor már a kihallgatáson ezzel fenyegetőznek, hogy majd becsukatom magát, így egy józan rendőr még inkább vigyáz, hogy ne járjon el a keze” – mondta egy másik nyomozó. Hozzátette, hogy a rendőröknek nem esik valami jól, ha alaptalanul megvádolják őket, hiszen “csak a munkájukat végzik”.

forrás:origo.hu

Leave a Reply 212 megnézve, 1 alkalommal mai nap |