< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Magyarország egyre csóróbb

| Mobile | RSS

Magyarország egyre csóróbb

2013. április 17. | hozzászólás | Közélet

Ma több szegény él Magyarországon, mint a Bokros-csomag idején, a kormány három év alatt nem tudta megfékezni a 2008-ban felgyorsult elszegényedést. Sokan nem a lecsúszástól félnek, hanem már túl vannak rajta. Ami nem rövid távú szükséglet, abból egyre kevesebbet veszünk. Hat diagram az ország elszegényedéséről.

Én nem panaszkodom, a főnök rendes, mindig kifizet minket, emberek között vagyok, és amit ezek művelnek?! Még színházba se kell mennem – mutat a Blaha Lujza tér kövén napozó hajléktalanokra egy rikító sárga reklámtáblát hordozó szendvicsember, aki egy környékbeli zálogháznak dolgozik. Az egy foggal is barátságosan mosolygó, a maga módján jól öltözött idősebb férfi szerint a zálogházaknak ma jól megy, pedig a környéken rengeteg van belőlük. “Hozzánk legalábbis sokan jönnek” – mutat a Bacsó Béla utcai üzlet felé – “a jómódúbbak közül is, de nem szégyen ez, sose volt az”.

Budapest 7. és 8. kerületében egymást érik a zálogházak és a tört arany felvásárlására specializálódott üzletek, ami azért is feltűnő, mert a főváros egykor szebb napokat látott bevásárlóutcáin (a Nagykörúton és a Rákóczi úton, illetve a környező mellékutcákban) amúgy szinte semmi sem prosperál.

A látvány a vakító napfényben is lehangoló: a korábbi bútorboltok, régiségkereskedők, könyvesboltok, internetkávézók, videojáték-üzletek vagy ingatlanközvetítők közül egyre több lehúzta a rolót. Az üres, poros kirakatokban néhány méterenként ott lóg az eladó/kiadó felirat, az embernek így könnyen olyan érzése támad, hogy a zálogházak mellett szinte csak a használt ruhákat, kütyüket vagy a háztartási gépeket diszkontáron adó kereskedők képesek megélni. Erre van kereslet, no meg az olcsó élelmiszerre, kínai, török vagy arab étkezdékre.

Rákaptunk a használt holmikra
(millió forint)

Forrás: KSH

Mindez nem pusztán Budapest egy szűk körzetére igaz. Az elmúlt évek országos statisztikáit böngészve nehéz olyan idősort találni, amely valamilyen módon ne igazolná vissza a magyarok elszegényedését. A Tárki kutatói például 25 éve vizsgálják, hogy Magyarországon hányan számítanak gazdagnak és szegénynek, és a közelmúlt tendenciái egyértelműen az utóbbiak számának gyarapodását mutatják.

A kormány ugyan állítása szerint arra törekszik, hogy szélesítse a középosztályt, ám 2008-2009 óta a közép- és az alsó középosztály folyamatosan zsugorodik, miközben a felső középosztálybeliek egy picit, a szegények pedig sokkal többen lettek (arányaiban annál is többen, mint ahányan a ’90-es évek közepén, a Bokros-csomagot követően voltak), azaz a kormányváltás előtt beindult és a válságban felgyorsult elszegényedést Orbánéknak sem sikerült sem fékezni, sem megfordítani.

Szűkül a középosztály, több a szegény

Forrás: TÁRKI

A közepes jóléttől való anyagi leszakadásról számtalan adat árulkodik. Annak ellenére, hogy a mindennapi élelmiszereken spórolnak a legkevésbé az emberek, tavaly már durván 2,7 millióan nem engedhették meg maguknak, hogy minden második nap húst egyenek. A spórolás másik formája a helyettesítés: üdítő helyett jobban fogy a szörp, ásványvíz helyett sokan csapvizet isznak, és – mint azt a Gfk Hungária legutóbbi felmérése mutatta – a háztartások 61 százaléka mennyiségben és értékben is visszafogta a mindennapi vásárlásait. A trend világos: 2008-2009-ben elkezdtek kevesebbet vásárolni az emberek, 2010-2011-ben tudatosabban keresték az olcsóbb termékeket, tavaly pedig már teljes termékkategóriákról (a szegények például a húsról) is lemondtak.

Az elszegényedés azonban nem itt érhető tetten a legjobban, hanem azoknál a kiadásoknál, amelyek az alapvető napi szükségleteken túlmutatnak. Mintha egyre több mindenre tekintenének luxuscikként a magyar háztartások: nem tudják például lecserélni az autójukat (az autópark így folyamatosan öregszik, most már 12,5 év az átlagos életkor, miközben 2006-ig folyamatosan javult a helyzet), alig vásárolnak bútort, holott a válság előtti években még bővült a piac. Jóval kevesebbet költenek tévére vagy más híradástechnikai eszközökre, gyorsul a 2008 előtt már elindult folyamat, amit lehet, azt másodkézből, használtan vesznek meg többet, mint a válság előtti években.

forrás:origo.hu

Leave a Reply 201 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: