< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Mit adott a Hegedűs-klán a Jobbiknak a mandátumért cserébe?

| Mobile | RSS

Mit adott a Hegedűs-klán a Jobbiknak a mandátumért cserébe?

2013. április 21. | hozzászólás | Életképek/bulvár

A Jobbik jövő évi parlamenti listáját is átírhatja a református egyház ifjabb Hegedűs Lóránttal kapcsolatos döntése, mellyel a lelkész anticionista népgyűlésére kívánnak reagálni. Az ördög persze ezúttal is a részletekben lakik. A Hetek cikke.

„Kemény ítélet várható”, mondta a Heteknek egy világi reformátusvezető annak a vizsgálatnak a kimenetelével kapcsolatban, melyet az ifjabb Hegedűs Lóránt által meghirdetett anticionista népgyűlés ötlete váltott ki az egyházban. Az antiszemita kirohanásairól hírhedt lelkész április 8-án hirdette meg az „antibolsevista, anticionista” rendezvényt, a Zsidó Világkongresszus budapesti üléséhez igazodva, május 4-re. Sokadik hasonszőrű megnyilvánulása nem maradt visszhang nélkül. Az egyház vezetősége fegyelmi eljárást indított ellene, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyházi Zsinat lelkészi elnöke pedig „ostoba, kártékony és elfogadhatatlan magatartásnak” minősítette ifjabb Hegedűs tervét. Ifjabb Hegedűs másnap átadta a népgyűlés szervezését parlamenti képviselő feleségének, aki immár Vona Gábor és Gyöngyösi Márton felszólalásával reklámozza azt. Ennek ellenére az egyházi fegyelmi vizsgálat megkezdődött, és várhatóan a jövő héten lezárul. Írásos figyelmeztetés, vagy a lelkészi hivatalból történő elbocsátás, azaz palástvesztés: a Hetek egyik forrása szerint e két ítélet valamelyike várhat Hegedűsre. Ha az utóbbi következne be, az nem csak az egyház életére, de a Jobbik választási stratégiájára nézve is jelentős változással járna. Annak megértéséhez, hogy mifélére, érdemes megismerkedni az úttal, ami a szélsőjobbos alakulathoz vezette az egyházának hosszú évek óta kínos lelkészt.

Csurka mellett

Idősebb Hegedűs Lóránt – ifjabb Hegedűs édesapja – idén januárban hunyt el. A nagytekintélyű lelkész nem csak az egyházban, de a közéletben is mindig aktív volt. 1956 után a forradalomban vállalt szerepe miatt Budapestről vidékre száműzték, ahol évtizedeken keresztül szolgált lelkészként, illetve segédlelkészként nehéz körülmények között. A rendszerváltást követően a református egyház első demokratikusan megválasztott püspöke lett a Dunamelléki Egyházkerületben, és az is maradt 2002-es, hívei szerint manipulációval kikényszerített nyugdíjazásáig. 1998-ban megválasztották a Csurka István nevével fémjelzett „Magyar Út Körök” tiszteletbeli elnökének, ami nem meglepő, hiszen aktívan kivette a részét a MIÉP – sikeres – parlamenti választási kampányából. Fia, ifjabb Hegedűs Lóránt a párt parlamenti képviselője lett. Az idősebb Hegedűst időközben a budapest Szabadság téri gyülekezet örökös püspök lelkipásztorává választották, ahol fia követte.

Megegyezés Vonával

A MIÉP 2002-es kiesésével ifjabb Hegedűs is kikerült a parlamentből. Úgy tudni, ezután évekig mellőzöttnek érezte magát, ám 2008 végén megváltozott a helyzet: a Jobbikkal a 2009-es Európai parlamenti választásra készülő Vona Gábor megegyezett a lelkésszel. A párt ajánlata úgy szólt, hogy Hegedűsné helyet lap a Jobbik EP-listáján, illetve indítják a párt 2010-es országgyűlési listáján is. Bár az EP mandátum nem jött össze, a hazai választáson sikerült mandátumhoz juttatni a lelkész feleségét, aki azóta a parlament egyik jegyzője is. A Hetek értesülései szerint tervben volt idősebb Hegedűs indítása is, ám ezt végül elvetették. Ifjabb Hegedűs pedig azért nem indult, mert ez esetben az új református egyházi szabály értelmében le kellett volna mondania lelkészi posztjáról, ez azonban kifejezetten hátrányos lett volna, hiszen ifjabb Hegedűs lelkészi posztja része volt annak a csomagnak, amit a család tudott ajánlani a Jobbiknak a mandátumért cserébe, mondta a lapnak az akkori folyamatokat jól ismerő forrásunk. De mit is tartalmazott a Hegedűs család csomagja?

A Hegedűs-család csomagja

Egyrészt azt, hogy mindkét Hegedűs, Lóránt és Zsuzsanna, az ifjabb lelkész testvére bekapcsolódtak a Jobbik választási kampányába. „Ők voltak azon kevesek egyike, akik megtehették, hogy saját költségükön bejárták az országot, részt vettek lakossági fórumokon, nagygyűléseken, elmentek bárhová, ahová meghívták őket” – mesélte a kampány egyik szervezője. Mindez azért volt nagyjelentőségű, mert az akkor még kevés pénzből kampányoló párt stratégiájának egyik pillére a személyes jelenléten alapuló meggyőzés, a helyi alapszervezetek erősítése volt. Idősebb Hegedűs Lóránt pedig olyan tekintélynek örvendett, hogy ahol megjelent, ott nemcsak a teltház volt garantált, de megjelentek a környékbeli református lelkészek is, és nem kevés közülük is a párt támogatójává vált.

A Jobbikot erősítő családi csomag második eleme a fia által vezetett Szabadság téri gyülekezet volt. A belvárosi, Szabadság téri Hazatérés templomában akár ezer hívő is elfér, és ez a létszám – kapcsolati hálóját és a tagok társadalmi státuszát figyelembe véve – szintén jelentős támogatást jelenthetett a Jobbiknak, magyarázta az összefüggéseket a Hetek informátora.

Különbség apa és fia között

A gyülekezet egyik korábbi presbitere a lapnak azt mondta: körülbelül három évig bírta ifjabb Hegedűs vezetése alatt, azután lemondott presbiteri posztjáról: „Érkezésével elkezdett átalakulni a gyülekezet, mert apa és fia között több mint árnyalatnyi különbség volt. Az ifjabb Hegedűs eleinte talán hazafiúi hévtől vezérelve kezdett a lelkészi szolgálatba, de hamar kiderült, hogy meggyőződéses antiszemita. Ráadásul önfejű, nem lehetett beszélni vele, ezért inkább eljöttem” – mesélte a lapnak az egykori egyházi elöljáró. Az apa és fia közti különbséget egyébként egy másik református egyházi forrás is megerősítette: az idősebb Hegedűs műveltségét és egyházi tekintélyét még bírálói is elismerték, miközben fia szinte eltűnt az egyházban: közéleti botrányitól időnként zengett a sajtó, teológiai tanulmányokat azonban éppúgy nem publikált, mint ahogyan az egyház középvezetői rétegében sem sokat látták. Egy református forrásunk mindezt azzal egészítette ki, hogy számára az idősebb Hegedűs világnézete is vállalhatatlan volt: „nem hinném, hogy az antikommunizmusból egyedül a MIÉP-hez vezet az út” – mondta a teológus.

Jól jött a Jobbiknak a belvárosi pozíció

A Vona-ifjabb Hegedûs megállapodás csomag harmadik elemét a gyülekezet nagyméretű, rendkívül előnyös helyen található ingatlana képezte: a Jobbik meglehetősen gyenge a belvárosi kerületekben, így igencsak kapóra jött az ötödik kerületben álló templom, illetve az alatta húzódó több száz férőhelyes Szabó Dezső Színház – mondta a fentebb már idézett pártbeli informátor. Úgy tudni, a megállapodás részeként a Jobbik által alapított Attila Király Népfőiskola a lelkész által felügyelt ingatlanban kapott helyet. A későbbiekben gárdarendezvényeknek, gárdakapitány választásnak, jobbikos megbeszéléseknek és külföldi diplomaták, üzletemberek találkozóinak is teret adtak a templomban illetve a színházban, erősítette meg a lapnak több, egymástól független informátor is. És ebben a templomban rendeztek hálaadó istentiszteletet a Jobbik 2010-es választási sikerét követően: az eseményen ifjabb Hegedűs prédikált, jelen voltak a frakció tagjai is, akik onnan sétáltak át a parlament alakuló ülésére.

Zászlóra tűzték az anticionizmust

A negyedik elem, ami ifjabb Hegedűs illetve a család révén lett a Jobbik sajátja – az anticionizmus. A Jobbik több kudarc után 2006-tól a „cigánybűnözés” közbeszédbe emelésével kezdett egyre népszerűbbé válni, ám a pártvezetők egy részének a zsidósággal kapcsolatos eléggé sajátos meggyőződését sokáig nem hangsúlyozták, mert – joggal – szalonképtelennek gondolták. A Hetek információi szerint ifjabb Hegedűs 2008-2009 fordulóján arról győzte meg Vona Gábort, hogy tűzzék zászlajukra az anticionizmust: úgy tudni, a lelkész azzal érvelt, hogy az anticionizmus, vagyis értelmezésükben Izrael „elnyomó” államának bírálata a palesztinok „üldözése” miatt, ugyanolyan hatásos az antiszemita választók megszólításában, mégsem lehet azzal vádolni a pártot, hogy származási alapon uszítana. Vona megfogadta a tanácsot, a Jobbikban onnantól kezdve elkezdte alkalmazni az anticionista retorikát.

A pártelnök és a lelkész hamar kölcsönhatásba léptek: a lap információi szerint Vona több arab diplomatával összehozta Hegedűst, és a lelkész is jelen volt azon az összejövetelen, ahol az Irán-barát, anticionista zsidók, a Neturei Karta vezetői találkoztak a Jobbik elnökével. (Erre a találkozóra szoktak hivatkozni jobbikosok, amikor a párt zsidóellenességét akarják cáfolni.)

Biztos mandátum 2014-re is?

A Hegedűs-család és Jobbik közti kapcsolat tehát évek óta gyümölcsöző, és a folytatást is hasonlóra tervezték: úgy tudni, Vona 2014-re is biztos befutó helyet ígért ifjabb Hegedűs feleségének. Mindezt a hamarosan megszülető egyházi ítélet írhatja felül: ha a lelkészt megfosztanák hivatalától, azzal nem csak a reformátusok szabadulnának meg egy évek óta a felekezet nyakában lógó súlyos erkölcsi kolonctól, de jelentősen veszítene értékéből az ifjabb Hegedűs által a Jobbikba vihető „apport” is. Míg gyülekezet, állás és ingatlan nélkül nyilván az asszony sem lenne annyira nélkülözhetetlen, mint eddig, az pedig, hogy egy esetleges palástvesztés után Hegedűsnét és a férjét is befutó helyre tegyék a 2014-es pártlistán, hangos botrányt generálna a mostanihoz képest amúgy is töredékére zsugorodó frakcióban.

Hetek
forrás:atv.hu

Leave a Reply 206 megnézve, 1 alkalommal mai nap |