< Böngészés > Főoldal / Nincs kategorizálva / Blog article: Kísérleti áttörés cukorbetegségben

| Mobile | RSS

Kísérleti áttörés cukorbetegségben

2013. április 26. | hozzászólás | Nincs kategorizálva

Amerikai kutatók egy olyan hormont fedeztek fel, amellyel felszaporíthatók a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjei. A kutatók szerint a betatrophin nevű hormon a cukorbetegség minden eddiginél hatékonyabb terápiáját teheti lehetővé.

Doug Melton és Peng Yi, a Harvard Őssejtkutató Intézet (HSCI) kutatói az egyik legrangosabb természettudományos folyóirat, a Cell online kiadásában számoltak be kísérleteikről, amelyekben egerekben tesztelték a betatrophin névre keresztelt hormont.

A betatrophin hatására a kísérleti egerekben 30-szor nagyobb ütemben keletkeztek inzultermelő béta-sejtek a hasnyálmirigyben, mint a kontroll állatokban. A májban termelődő betatrophint emberben is sikerült kimutatni, és a kutatók bíznak benne, hogy mesterségesen adagolva emberben is hasonló hatást vált ki, mint az egerekben, lelassítva, vagy akár meg is állítva a diabétesz és a vele járó szövődmények kialakulását.

A kutatók szerint a betatrophin nem csak a 2-es típusú (felnőttkori) cukorbetegség, hanem az 1-es típusú (fiatalkori) cukorbetegség terápiáját is segítheti, amennyiben azt idejekorán diagnosztizálják.

Míg ma sok cukorbetegnek naponta többszöri inzulininjekciókra van szüksége, a kutatók reményei szerint a betatrophint elég lesz heti rendszerességgel vagy akár csak néhány havonta beadni injekció formájában. A gyógyszerfejlesztésről már két céggel is született megállapodás, és ha minden jól megy, a szokásosnál gyorsabban, akár négy-öt éven belül sor kerülhet az első klinikai vizsgálatokra.

A 2-es típusú cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegség hátterében két kórfolyamat áll (egyénenként eltér, hogy melyik nyom többet a latban): a hasnyálmirigy béta-sejtjei nem termelnek elegendő inzulint, a különböző szövetek pedig inzulinrezisztenssé válnak, vagyis nem reagálnak megfelelően az inzulinra. Mindkét folyamat eredménye, hogy magas vércukorszint alakul ki, amely az érfalak károsodása miatt súlyos szövődményekhez: kardiovaszkuláris betegségekhez, a retina és a vese károsodásához, demenciához vezethet. A genetikai hajlam mellett a legfőbb kockázati tényező az elhízás és a mozgásszegény életmód. Legjellemzőbb tünetei a fokozott éhség- és szomjúságérzet és a gyakori vizelés. A cukorbetegség kezelése és szövődményei óriási összegekkel terhelik meg az egészségügyi rendszereket.

A statisztikák szerint Magyarországon jelenleg kb. 6-700 000 cukorbeteg él, és számuk évről évre 5-10%-kal gyarapszik. A betegek túlnyomó része (több mint 90%-a) a 2-es típusú (felnőtt- vagy időskori) cukorbetegségben szenved.

Mint a nyulak

Mint oly sokszor a tudomány történetében, a véletlen nagy szerepet játszott a betatrophin felfedezésében. Melton eredetileg az 1-es típusú diabétesszel foglalkozott, amelyben mindkét gyermeke szenved. Miközben kollégáival az inzulinhiányos állatok szervezetében lezajló változásokat vizsgálta, véletlenül bukkantak rá a korábban ismeretlen betatrophin génjére, amelyről aztán kiderült a béta-sejtek keletkezését “felpörgető” hatás. A hormont eredetileg Rabbit (nyúl) néven emlegették, egyrészt mivel a kínai naptár szerint a nyúl évében fedezték fel, másrészt mivel hatására a béta-sejtek úgy szaporodnak, mint a nyulak.

További vizsgálataik során az is kiderült, hogy a terhesség alatt, amikor a fokozott táplálékbevitel miatt több inzulinra és ezért több béta-sejtre van szükség, a betatrophin szintje is emelkedik.

forrás:origo.hu

Leave a Reply 255 megnézve, 1 alkalommal mai nap |