< Böngészés > Főoldal / Nincs kategorizálva / Blog article: Zavart keltenek Orbánék

| Mobile | RSS

Zavart keltenek Orbánék

2013. április 26. | hozzászólás | Nincs kategorizálva

Mivel a frakciódöntés az volt, hogy nem támogathatják a megfigyelési eljárás megindítását javasló jelentést, az Európa Tanács monitoring bizottságának több néppárti tagja is távol maradt a szerdai szavazástól. Ugyanakkor tegnap más párttársaik igyekeztek keresztbe tenni a jelentés-tervezetnek, sőt, az Európai Néppárt hivatalosan is kiáll tagja, a Fidesz, illetve az Orbán-kormány mellett annak ellenére, hogy az sorra követi el az uniós jogsértéseket.

Noha megpróbálták megóvni egyes néppárti tagok az Európa Tanács (ET) monitoring bizottságának szerdai döntését, az eljárás szabályosnak bizonyult, így a testület hivatalosan is javasolja, hogy az ET parlamenti közgyűlésének következő, júniusi ülésszakán tűzzék napirendre a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítását. Miután a monitoring bizottság szerdán 21:20 arányban szavazta meg a vonatkozó jelentés-tervezetet, a Fidesz igyekezett hitelteleníteni a történteket, Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára például azzal érvelt, hogy csak a képviselők fele volt jelen az ülésen, így csak a bizottsági tagok negyede támogatta a javaslatot.

Ezt a verziót, illetve – információink szerint – a szerdai voksolás szabálytalanságát igyekeztek felvetni tegnap egyes néppárti bizottsági tagok is, akik nemcsak újra szavaztatták a testületet, hanem több változtatást is javasoltak a jelentés-tervezet szövegén, így elhúzva az eljárást. A szabotázs nem sikerült, más néppártiak pedig – forrásunk szerint – egyértelművé tették: épp azért nem mentek el a szerdai bizottsági ülésre, mert nem kívántak a frakciódöntéssel együtt voksolni. Mint fogalmaztak: “lelkiismereti kérdés” volt számukra, hogy az ET elé kerülhessen a jelentés, és a tények alapján Magyarországot megfigyelési eljárás alá vonhassa a 47 ország demokratikus működése felett őrködő szervezet.

Megírtuk: az ET felkérésére két jelentéstevő, Jana Fischerová cseh konzervatív és Kerstin Lundgren svéd liberális képviselő vizsgálata hazánk alkotmányos átalakulását, és közjogi folyamatait 2011 januárja óta, miután az ET közgyűlése súlyos visszaesést észlelt Magyarországon a jogállamiság és az emberi jogok terén. A jelentéstevők többször – például 2011 júliusában, 2012 februárjában és idén januárban – is jártak Magyarországon, és megbeszélést folytatnak – többek között – a kormány tagjaival, az Alkotmánybíróság (Ab) és a Kúria elnökeivel, politikai pártok képviselőivel, az ombudsmannal, civil szervezetek és a médiahatóság képviselőivel.

Ennek ellenére a Fidesz tagadja a jelentés-tervezet hitelességét és alaposságát. Sőt, mint az MSZP és az Együtt 2014-PM sajtótájékoztatójára reagálva közölték: csak a baloldali politikusok által “áhított, megszavazott és erőltetett” eljárásról van szó, és “nem Magyarország teljesítményéről, a magyar demokráciáról vagy a valóságról szól, hanem a magyar baloldal erkölcsi és politikai aljasságáról”. Harangozó Gábor szocialista szakpolitikus viszont azt mondta, a testület döntése egyértelmű üzenet arra vonatkozóan, hogy Orbán Viktor olyan Magyarországot épített, amely már nem tekinthető demokratikus jogállamnak.

A kormányfő szégyent hozott hazánkra, a magyar emberekre, akiknek jövőjét és megélhetését is veszélybe sodorta lépéseivel, épp ezért az MSZP felszólította, hogy vonja vissza az antidemokratikus intézkedéseket és állítsa vissza az európai jogállamiság kereteit. Karácsony Gergely az Együtt 2014 – PM választási mozgalom nevében arról beszélt, hogy a döntés nem Magyarországról, hanem a kormányról szól, az ET nem az ország demokratikus és alkotmányos elkötelezettségét vonja kétségbe, hanem a Fidesz-kabinetét. Hangsúlyozta: a határozat példátlan, mert uniós tagállammal szemben eddig még nem indítottak ilyen eljárást.

Hasonlóképp nyilatkozott az ET-eljárás ügyében Lattmann Tamás is. A nemzetközi jogász az ATV-ben azt mondta, a döntéssel kapcsolatban megjelent politikai kommentároknak nem sok köze van a valósághoz. “Senki sem kényszeríti az Európában lévő jobboldali többséget, hogy kiszolgálja a magyar baloldalt, ez butaság” – fogalmazott. A szakember kiemelte: ez csak az első lépés, a monitoring vizsgálatnak rövid időn belül nem lesz hatása, ugyanakkor a legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy megvonják Magyarország ET-tagságát, bár ez túlmutat az eljárás céljain.

Újabb kötelezettségszegési eljárások

Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság, mert az alkoholos termékek esetében két jövedéki adókulcsot alkalmaz a kormány, miközben az uniós szabályozás csak egy kulcsot tenne lehetővé. Most ugyanakkor még csak egy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországra a brüsszeli testület, amelyben a jogi helyzet tisztázását kéri a magyar hatóságoktól. A Bizottság egyébként – ugyanilyen eljárás keretében – felszólította Magyarországot arra is, hogy tartsa be a hajók fedélzetén elhelyezett tengerészeti felszerelésekre vonatkozó szabályokat.

Csúcson a Reding-ellenes kampány

Viviane Reding alapjogi, igazságügyi és állampolgárságért felelős uniós biztos a jelenlegi magyar kormánnyal szemben tanúsított “agresszív” hozzáállása miatt vitába keveredett az Európai Néppárttal, melynek maga is tagja – írta az European Voice című hetilap, mely szerint a párt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, Joseph Daul “ellentámadást indított”, mert úgy véli, Reding stábja adott ki belső információkat a sajtónak az Orbán-kormány ellen. A lap szerint a kolozsvári Új Magyar Szó című portálnak történt szivárogtatás megerősítette “némelyek aggodalmát”, miszerint Reding elferdíti, vagy legalábbis nem megfelelően tükrözi a biztosi kollégiumon belül Magyarországról kialakult “véleményegyensúlyt”.
Eközben itthon tovább folyik az uniós biztos elleni kormánypárti lejárató kampány. Közleményben kellett ugyanis reagálnia az RTL Klub-nak a Heti Válasz egy cikkére, mely szerint a magyar tévécsatornát is birtokló Bertelsmann sajtókonszern “veteránjai” alkotják a Fidesz-kritikus tábort a Néppártban, és kizárólag azért, mert az RTL Klub a fizetős politikai hirdetések tilalma miatt a választási kampányban milliárdos összegtől esik el.

A kormánypárti hetilap zavaros okfejtéssel azt próbálta ezt bizonygatni. Az RTL Klub közölte: a legutóbbi parlamenti választások alkalmával az RTL Klubon két párt hirdetett, a Fidesz akkor 80,5 millió, az MSZP pedig 65,8 millió forintért. Ez a csatorna politikai hirdetési bevételeinek 1 százalékát sem tenné ki, “annak ellenére sem, hogy az elmúlt években a hirdetési bevételek jelentősen csökkentek” – tette hozzá az RTL Klub. “Senki nem gondolhatja komolyan, hogy ilyen minimális nagyságrendű – ráadásul egyébként is csak minden negyedik évben elmaradó bevétel – bármilyen hatást válthatna ki a nemzetközi politikában” – fogalmaztak.

Biró Marianna / Népszava

Leave a Reply 177 megnézve, 1 alkalommal mai nap |