< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Pokorni Zoltán távozása Búcsú a T. Háztól

| Mobile | RSS

Pokorni Zoltán távozása Búcsú a T. Háztól

Ő az első tisztáldozat a közoktatás államosításáért vívott maratoni harcban. Pokorni Zoltán volt miniszter, expártelnök, hivatalban lévő alelnök, XII. kerületi polgármester több hónapos vívódás után úgy döntött, búcsút int a parlamentnek. Az Orbánnal kötött paktum szerint 2014-től Hegyvidék polgármestereként folytatja. Ahogy az elemzők szépelegve mondják, „háttérbe vonul”. Persze húszévnyi képviselőségbe bele lehet fásulni, pláne, ha az embert egy ideje csak kudarcok érik. Ha „önkritikára” kényszerül. Ha kiszorul a döntési centrumból. Ha a kivárást látja helyesebbnek. BUJÁK ATTILA írása.
A frakcióból ügydöntő kérdésben eddig ketten merészeltek kiszavazni. A fanatikus kisbirtokpárti Ángyán doktor és Pokorni, az oktatási bizottság elnöke, amikor kitört a háború Hoffmann Rózsával. Ángyánt kis híján kicsapták a frakcióból, Orbán azt vágta a fejéhez, hogy csak szégyent hoz rájuk. Pokornira is furcsálkodva pislognak, mondják egyesek, nincs bérelt helye senkinek. Pedig Pokorninak „koncessziója volt” 2014-es mandátumára: ő volt a hegyvidéki választókerületi elnök, eddig négyszer nyert egyéniben is. Egyfelől. Másfelől feljelentette és „pártbíróság” (etikai bizottság) elé citáltatta Rózsa asszony.

Megindító, ahogy a tíz éve még kulcsembernek számító volt pártelnök védelmezi elveit és egy szál protestszavazatát. „Nem szerveztem csoportot, ellentábort. Csak elmondtam a véleményemet.”

Pokorni megrendülten áll művének (s egyúttal a magyar oktatáspolitika utóbbi harminc évének) összeomlása előtt. Amikor az önkormányzati oktatás sorsa beteljesedett, magyarázni, racionalizálni próbálta a történteket. Valami olyasmit pedzegetett, hogyan lehet minimalizálni a károkat, miként lehet mindezzel élni és együtt élni.

Azóta kiderült, nehezen. Pláne, ha egy alelnök sok mással, stílussal és tónussal sem ért egyet. Pokorni tragédiája 2003 végzetes tévedése volt, amikor segített a lélektani apályba süppedő Orbánnak talpra állni (ez még elfogadható), miközben asszisztált ahhoz is, hogy a vezér kőkemény hatalomtechnikai célszerszámmá kalapálja a Fideszt. 2006-ban már késő volt. De Pokorninak mindig akadtak jelzésszerű gesztusai. 2007-ben látványosan kivonta magát a provokatív kordonbontási happeningből. A zavaros orbáni ultimátumakcióban (Gyurcsányt menesszék 72 órán belül, 2006 októbere) viszont vastagon benne volt. Mit is tehetett volna ott és akkor, egy alaktalan ideggomolyag közepén, amely egy sáskaraj végletekig egyszerűsített genetikai kódjával működik: indulj, tarolj le mindent! Minden szándékot, célt, eszményt, ellenállást, ami az utadba kerül.

Pokorni most, amikor már késő, helyesen gondolkodik. Vagy a szavazó apparátus része lesz, vagy lázad, és kirúgatja magát, vagy a politikai tetszhalálba menekül.

forrás:168 óra.hu

Leave a Reply 324 megnézve, 1 alkalommal mai nap |