< Böngészés > Főoldal / Irodalom / Blog article: Baks…avagy Csépe István nélkül nincs fejlődés?

| Mobile | RSS

Baks…avagy Csépe István nélkül nincs fejlődés?

2013. május 16. | hozzászólás | Irodalom

gazdakör baks Margit 015baks piaci épitkezés 002

baks piaci épitkezés 003

baks piaci épitkezés 004

baks piaci épitkezés 005

baks piaci épitkezés 006

baks piaci épitkezés 007

baks piaci épitkezés 001
Oly kiváló érzés ezt a mondatot leírni! Miért mondom ezt? Mert a falu szépül, csinosodik, s egyre jobban látható a pályázatok sikere. Természetesen, ehhez kellett egy projektvezető… többször is segítséget kértem Csépe Istvántól, aki nem azzal kezdte; – nem érek rá, tárgyalok…stb. Sajnos, a falu(k) is válságban van, mivel munkahelyek nincsenek s a közmunka csak a hirtelen haláltól mentik meg az embereket. A mélyszegénység, a gyermekek éhezése, a vitaminok – egészséges táplálkozás hiánya mély sebeket üt a családoknál! A napi falatokért küszködnek több családnál. – s nem beszéltem a banán, a narancs effektusokról. Munkahelyet muszáj lesz biztosítani, mert a bűnözés hét feje, lassan az éhségtől belemar abba, amit élelmiszernek neveznek. Nem gátolja meg a kirakat, a bezártság, a tisztelet…stb. Az éhség nagyúr! Az anya, az édesanya szíve megreped attól az érzéstől, hogy gyermeke éhezik, s rongyokba, vagy mások által levetett ruhába jár. Az is problémát jelent, ha elérkezik a nyári szünet! Hol esznek az iskolás gyerekek? Otthon az almárium üres. Nincs, pénz, nincs élet! A nyár hosszú s perzselő!

A belvizes házam javításában egyetlen embertől várhatok segítséget CSÉPE ISTVÁNTÓL! – hisz a képviselő- testület leszavazta az erkölcsi s bármilyen segítséget. (nem először) István, dacol evvel az embertelen, érzelem hiányos döntés ellen a maga módján! A 3156 település önkormányzata egy kivétellel –Baks- segítséget nyújt (ot) a rászorult polgárainak! Nem egy televíziós, rádiós riportból derült ki az összefogás mekkora erővel bír! Csak Bakson szavazzák le a segítségnyújtás adta lehetőséget! Erről ennyit!

Egy emberre számíthatok! – az CSÉPE ISTVÁN igazgató Úr! Nem sokszor zavarom! A hangszínéből, a habitusából, a szavak ritmikus érzelmi változásaiból, érezni lehet az emberség, a segítőkészség maximális erejét.

Igazi vezetőnek született, rátermettsége nem a durvaságából, hanem belülről fakad. Nem érdekember, mint egyes képviselők!- akik azzal kezdik: – megkérdezem Zsoltikát. (Én nem engedném kétgyermekes családapaként, hogy Zsoltikázzanak! Szerkesztő) Ha egy képviselő nem tudja orvosolni a választópolgárok bajait, MONDJON LE! Ha nem tud, vagy nem mer önálló indítványt előterjeszteni a választói érdekei mellett, – MONDJON LE!

Minap beszélgettem az alpolgármester asszonnyal! A problémámat, mint magánember, majd újságíróként is közöltem. Ígéretet tett; – jelzi a jegyző felé! Láss csodát, a jegyző másnap kint volt Csépe Istvánnal a helyszínen!
Látja képviselő asszony így kell – kötelező – intézkedni! – s nem Zsoltijához rohanni, minden esetben. Ha nem mer intézkedni, Mondjon le!

A házam felújítása, lassan ám biztosan halad. Ebben gigantikus szerepet játszik CSÉPE ISTVÁN igazgató Úr!
Köztünk egy beszélgetés így zajlik!

– Jó napot kívánok, Oláh István László vagyok
– Itt meg Csépe István.
– István szeretnék magától segítséget kérni!
– Miben segíthetek tanár úr?
– Tudja, javítgatom a belvizes házamat, s ehhez kérném az Ön segítségét.
– Mondja tanár úr!

A beszélgetést követően a teljesítés következik! Az első percektől kezdve már tiszteltem a főelőadó urat. Jól kvaterkáztunk az életről, a családról, a munkáról. Még nem tapasztaltam, hogy visszaélne a beosztásával s annak hatalmával. Ez talán a mi korosztályunk nagy előnye… egyenes út a tisztesség felé…

Sajnáltam, mikor hallottam, hogy átszervezés miatt megszüntetik a munkakörét. Nagyon bíztam, abban; az idáig végzett munkáját… elismerik! Nem tévedtem!
Az önkormányzat alapított egy Nonprofit céget, ahol az én „barátom” lett az igazgató. Mesteri érzés ezt leírni! E munkakör nem íróasztalhoz kötött!

A gondolati világom tengerén „felül a gálya, alul a víznek árja azért mégis a víz az úr” (Petőfi) Ez a sor a világ irodalom gyöngyszeme. Miért írom ezt…róla? Mert nélküle… üres lenne a falu, mint Petőfi soraitól a világirodalom! Beírta magát Baks történetébe! Jelenleg, a piaci konstrukciós pályázati elképzeléseket teszi (k) láthatóvá…a semmiből építkezik! A közmunkások szeretik s felnéznek rá.

Kint voltam… ma, a piacon. Az emberei szorgalmasan, látványosan, fegyelmezetten dolgoztak. A lelki szemeim láttatták az új piaci elemeket. Az egyénekkel beszélgetést kezdeményeztem. Körbeálltak, s fürkészően néztek s kissé visszahúzódtak, mikor kiderült; – újságíró vagyok.
– Jó napot kívánok!
– Jó napot.
– Megengednék, hogy készítsek egy-pár fotót a munkavégzésről?
– Természetesen. – mondta a csoportvezető. – egy magas fiatalember.
Egy srác az izmaival keltette fel a figyelmemet… élveztem a fiatalság bohókás cselekedetét.
– Magát ismerem. Kisteleken bokszolt.
– Nem! Nem talált! A Dózsában.

2013. május 16 -oil-

Leave a Reply 806 megnézve, 2 alkalommal mai nap |
Tags: