< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: A vizsgaidőszakot még kihúzhatják az egyetemek?

| Mobile | RSS

A vizsgaidőszakot még kihúzhatják az egyetemek?

2013. május 26. | hozzászólás | Kultúra

Kár lenne az állami támogatások csökkentésével és a zárolásokkal tönkretenni a felsőoktatást, mert Magyarország a magas szintű tudást tudja exportálni a szakmunka helyett − mondta a Napi Gazdaságnak Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora.
Hogyan néz ki vállalkozása befektetői, vagy banki szemmel?

− A kormány tavaly november elején döntött arról, hogy a sokadik “nem megszorító” költségvetési csomag keretében 7,33 milliárd forintot zárol a felsőoktatási intézmények támogatásából. Ebből 7,43 milliárdos elvonás lett, amelyből egy 4,2 milliárd forintos pakett érintette a nagy egyetemeket. A zárolásoknak azonban még nincs vége…

− Sajnos igen: az őszi zárolás után az újabb, 4,4 milliárdos támogatás megvonásával az egyetem már júliusban lehúzhatja a rolót. A 47 milliárd forintos csomag folyósítása is csúszik. A kutatóegyetemekre jutott a az egész országos zárolás csaknem 10 százaléka, ami cáfolni látszik a kormányzatnak azt az elképzelését, amely a minőségi oktatásra helyezné a hangsúlyt. Korábban arra alapozva hirdették meg a minőségelvű és önfenntartó felsőoktatást, hogy a jelenlegi rendszerben az intézmények csak nyelik a pénzt. Most viszont éppen azokat az egyetemeket érintették a legérzékenyebben a zárolások, amelyek minőségileg jól teljesítenek, alacsony adósságállománnyal rendelkeznek, a legjobbak világranglistáján szerepelnek és sok hallgatójuk van.

− Korábban azt nyilatkozta, hogy a takarékosan gazdálkodó egyetemeket “pozitív elbírálásban” kell részesíteni. Ez miként képzelhető el? Fajlagosan magasabb állami támogatással?

− Nem. Amikor tavaly ősszel a pozitív elbírálást megpendítettem, a kormány épp akkor hirdette meg a felsőoktatási intézményeknek folyósítandó 47 milliárd forintos állami támogatást, amelyről később kiderült, hogy a rossz anyagi helyzetben lévő főiskolák, egyetemek talpra állítását szolgálja. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnökeként csak támogathatom, hogy kihúzzák a csávából a kétségbeejtő helyzetben lévő intézményeket − de ne a sikeres intézmények rovására. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár szavaival élve, a kormány mentőövet dob azoknak az iskoláknak, amelyek fuldokolnak…

− De hogy “a mentőövvel hova, milyen partra úsznak ki, az már az egyetemek dolga” − ezt lapunknak is elmondta az államtitkár…

− A 47 milliárd forint nagyon nagy összeg a 123 milliárdos teljes idei állami felsőoktatási büdzséhez képest. Ugyanakkor éppen azokat nem honorálja, akik nem kerültek vízbe. Ráadásul a pénzből eddig alig csurrant-cseppent valami, a 47 milliárdos csomagon belül például van egy eredetileg 10 milliárdos keret, amely a 2009−2011-es uniós pályázatok önrészét állná, ebből csak 3,9 milliárdot folyósítottak eddig. Az adósságátvállaló és a ppp-alapok állapota eddig ismeretlen. A tanítás, működés, üzemeltetés folyamatos biztosítása mellett a jelenlegi körülmények között minőségromlással kell számolni, csökkenteni kell a dolgozók létszámát, mérsékelni a dologi kiadásokat, korlátozni a nemzetközi kapcsolatokat. E folyamat radikalizálódását megelőzendő − több más pakett mellett − létrehozták a 11 milliárdos felsőoktatási struktúraváltási alapot, ezt azonban még mindig nem töltötték fel, mindössze 2 milliárd forint van benne. Az ELTE például ebből az alapból 200 millió forintért állhat sorba, van azonban olyan intézmény, amely több mint 1 milliárdos folyósításban reménykedhet. Az államtitkárság tájékoztatója szerint azonban a fő részhez csak július után juthatnak az egyetemek. A “július után” − valljuk meg − nem egy konkrét, pénzügyi, gazdasági szempontból értelmezhető időpont, hiszen jelentheti december végét is, addigra viszont több intézményből végleg kifogy a szusz, és kénytelen lesz feltenni a kezét.

− A Nyugat-magyarországi Egyetemnek 1,2 milliárd forintot szán az állam a struktúraváltási alapból. Különalkukról, lobbiharcokról hallott?

− Az alap szétosztásában nem szabad matematikát keresni. Az állam a segélyért cserébe viszont azt várja, hogy az intézmények szerkezeti módosításokat hajtsanak végre. Csak nem fogalmazódik meg pontosan, mitől rossz a felsőoktatás.

− Klinghammer István korábban a Napi Gazdaságnak azt mondta, a cél, hogy a nagy itthoni egyetemek a világranglistán 200−250. közötti helyezést érjenek el; ehhez azonban tisztázni kell, hogy mi a felsőoktatás küldetése (Napi Gazdaság, 2013. április 25.). Ön szerint mi?

− Először meg kell alkotni a felsőoktatási stratégiát, rögzíteni a fő célokat, tudni kell, hogy a felsőoktatás egészén belül milyen intézménynek mi a feladata. Ehhez kell hozzárendelni az állami szabályozókat és támogatásokat. Az egyik listán az ELTE jelenleg az első 400-ban szerepel, a Szegedi Tudományegyetem pedig a 400−500. helyezés között áll. Ahhoz, hogy e pozíción javítsunk, benne kell maradni a nemzetközi vérkeringésben, amihez viszont források szükségesek.

− Mégis, mi lehet a magyar felsőoktatás küldetése?

− Az energia- és nyersanyagszegény Magyarország igazi kitörési pontja a felsőoktatás. Badarság azt gondolni, hogy majd szakmunkából exportálunk, a magyarok agyat, értelmet, intelligenciát tudnak külföldre eladni. Ezért végtelenül kár lenne veszni hagyni ezt az ágazatot.

− A kormány szerint az idén már nincsenek zárolások, viszont a felsőoktatási intézmények nem kapják meg a tavalyról elszámolás alapján járó normatívákat. Ez nagyjából 4,4 milliárd forint lenne − információink szerint azonban ennyi sem lesz, az egyetemeknek nagyobb “zárolásra” kell felkészülniük. Az ELTE-t hogyan érintik az intézkedések?

− Az Emmi szerint az ELTE-nek 635 millió forint járna, az egyetem számításai szerint 893 millió. De van még egy tétel, amely javíthatná a helyzetünket. A kormány 10 milliárd forint kerettel támogatja a stratégiai jelentőségűnek ítélt, kiemelt egyetemeket. Ezt a pályázati támogatást az egyetem elnyerte, viszont eddig egy fillért sem kapott. Az ELTE idei állami támogatása 4,5 milliárd forinttal kevesebb a tavalyinál, de még így is kihúzhatnánk az évet, ha legalább a státussal járó célzott támogatás ránk eső részét megkapnánk. Működési problémák lennének, és azt sem állíthatom, hogy ne kellene elbocsátani a dolgozók egy részét. A pályázati 2,2 milliárd nélkül azonban már csak októberig lehetünk nyugodtak. Vannak azonban olyan intézmények, amelyek jelzésük szerint kénytelenek lesznek kincstári előleget felvenni, akár már július 1-jétől.

− Folyamatosan arról beszélgetünk, hogy milyen összegeket ígért a kormány, amelyek szinte egyikét sem kapták meg. Miért nem állnak fel a tárgyalóasztaltól?

− Balog Zoltán minisztertől és Klinghammer Istvántól van egy ígéretünk, hogy amennyiben a felsőoktatási kerekasztal megalkotja az ágazati stratégiát, és ez a koncepció eloszlatja a politikai aggályokat, akkor erre építve, közösen kidolgozhatók a finanszírozás alapelvei. Felelőtlenség lenne felállni, és engedni, hogy a tervet nélkülünk dolgozzák ki.

− Az államtitkár korábban a kancellár működése mellett tette le a voksát azzal, hogy gazdasági ügyekkel foglalkozzon, míg a rektor az akadémiai tevékenységet végezze mellérendeltségi viszonyban. A minőségi felsőoktatás mint alapkövetelmény teljesítéséhez mennyire szükséges a rektoroknak szabad kezet kapniuk?

− Az államtitkár ígérete szerint az MRK nélkül nem tárgyal a kérdésről, a jogszabály alkotásából a rektorokat nem fogják kihagyni, és 2015. január 1-jéig biztosan nem születik meg a kancellári poszt. A tárgyalások pillanatnyilag abba az irányba mutatnak, hogy intézményenként egy fenntartói testület lesz, amelynek tagjai a kincstári biztos, a rektor és a gazdasági igazgató.

− Az állam által vezérelt és ellenőrzött intézményeket kívánnak teremteni?

− Az állam már régóta betekintést és beleszólást nyert az egyetemek gazdasági működésébe a gazdasági tanácsokon keresztül. A 10 millió forint feletti beszerzésekről a mai napig nem lehet dönteni a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakemberei nélkül. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is delegál tagokat, a belső ellenőrzést végző szakembert és a gazdasági főigazgatót. A kancelláriának tehát az égvilágon semmi értelme nincs, hacsak nem annak belátásáról van szó, hogy a kormányzati ellenőrző rendszerek működésképtelenek.

− Mi lesz, ha a kancellár intézményéről a kormány az MRK nélkül dönt?

− Az a bizalom halálát jelentené. A rektor és a kancellár munkamegosztása azonban valóban a kompromisszum útja − ellentétben az eredeti elképzeléssel, amely egy kormánybiztosszerű pozíciót hozott volna létre, erre azonban a világon nincs példa. Elsősorban azért, mert egyszerűen megszüntette volna a rektor döntési jogkörét, hiszen nincs olyan akadémiai döntés, amelynek ne lenne gazdasági vonatkozása.

Más országok saját ügyüknek tekintik a felsőoktatást, ez termeli meg a nemzeti szellemi elitet, kulturálisan és tudományosan az intézmények sugározzák kifelé a tudást − fogalmazott Mezey Barna. A Heidelbergi Egyetem például annál több állami támogatást kap, minél több külföldi hallgató tanul az intézményben, a német egyetemi rendszerben nagyon jól működnek a kiválósági programok, valódi plusztámogatást hoznak. Mezey szerint lehetséges, hogy Brüsszel elindítja Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárást a hallgatói szerződések ügyében, bár − ahogy fogalmazott − mostanában nem ez a súlyponti kérdés.

forrás:napi gazdaság.hu

Leave a Reply 321 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: