< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: „Fiam, én nem akartalak”

| Mobile | RSS

„Fiam, én nem akartalak”

2013. május 30. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Öt évvel ezelőtt hirtelen felkapott, majd gyorsan lefutott médiaszenzáció volt annak a prostituáltnak az ügye, akitől megtagadták az abortusz lehetőségét. A hvg.hu most megtalálta a szülésre kényszerített anyát, aki jelenleg a strasbourgi emberi jogi bíróságon harcol igazáért. Mint mondja, már csak azért is, hogy fel tudja nevelni a gyereket, akit nem is akart.
Vevői kintlévőség ( követelést kezelő ) asszisztens

„Akkor majd legfeljebb örökbe adja” – mondta a bíró P. Juditnak, amikor a nő még 2008-ban azt kérte a Gödöllői Városi Bíróságtól: engedjék ki pár napra a 30 napos elzárásból, mert el akarja vetetni a magzatát. Tízhetes terhesen vitték be tiltott kéjelgésért, így – mivel a bíróság elutasította kérését –, az abortuszra többé nem volt lehetőség. Azt ugyanis csak a terhesség 12. hetéig engedélyezik.

Judit nem adta örökbe a gyereket: Attila már 5 éves, értelmes, eleven óvodás – és talán ő az egyetlen gyerek Magyarországon, akinek az életét egy bírósági ítélet kényszerítette ki. Megilletődötten vette át a neki vitt bonbont, amit utána viszont a korához illő sebességgel tüntetett el, miközben édesanyját a hvg.hu arról kérdezte: mi történt a kierőszakolt szülés óta?

„Nem azért akartam elvetetni, mert egy utcai kuncsafttól szedtem össze, az akkori párom az apja. Attól féltem, hogy nem tudnám eltartani. Már volt egy 13 éves kislányom, akkoriban őt is az anyámnál kellett hagynom, nehogy elvegyék tőlem, mert egy rendes albérletre sem volt pénzem” – mondta P. Judit, majd hozzátette: „aki kinn áll a kurvasoron, amúgy sem azon gondolkodik, hány gyereket szüljön”.


Ha már úgy maradt, ehet sajtot

„Úgy mentem be a börtönbe, hogy a kezemben volt a papír, be vagyok jelentve abortuszra. Amit aznap kerestem, abból másnap reggel befizettem volna csekken az árát, aztán egyenesen mentem volna a kórházba. De hazafelé megállítottak a rendőrök. Hiába nem munka közben kaptak el, ismertek, ezért bevittek”. Így kötött ki tiltott kéjelgésért a Pálhalmai Büntetés-végrehajtási Intézetben, ahonnan a Gödöllői Városi Bíróság döntése értelmében csak egy hónappal később jöhetett ki – akkor már 3 és fél hónapos terhesen. „Később a perben a bv-sek azt bizonygatták, hogy ők mindent megtettek. Ja, végül is onnantól kezdve, hogy már biztosan nem lehetett elvetetni a gyereket, kaptam naponta egy darab sajtot. Mert az a szabály, hogy a kismama elítélteknek több fehérjét és vitamint kell kapnia”.

Az ügyben öt éve Szabó Máté ombudsman is vizsgálódott, mert az asszony szerint joga lett volna dönteni a terhességéről. Panaszában az alapvető emberi jogain túl az akkori szabálysértési törvényre is hivatkozott, amely kimondja, hogy a bíróság egészségi, családi vagy más fontos okból az elzárást elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja. Sőt, kötelező félbeszakítani a büntetést, ha az elzárásra ítéltet kórházban kell kezelni.

Egyedül a kényszerszülte kicsivel

A bíró viszont azzal az indoklással utasította el a kérését, hogy nem nyújt segítséget “olyan – egyébként törvényben, bizonyos körben meghatározott és engedélyezett – deviáns magatartás végrehajtásához, mely a magzati élet kioltásához vezet”. Az ombudsman közleménye alapján a bírósági indoklásban az is elhangzott: az abortusz „az általános erkölcsi felfogás szerint elítélendő”. A meghozott végzés ellen nem lehetett fellebbezni, amit nemcsak Szabó Máté ombudsman tartott aggályosnak, de az akkori igazságügyi és rendészeti miniszter, Draskovics Tibor is azt ígérte: az új szabálysértési kódex kidolgozása során fokozottan odafigyelnek majd, hogy az elzárási ügyekben is legyen jogorvoslati lehetőség.

„Gondoltam rá, hogy megkeresem és megkérem, legyen már a fiam keresztapja” – viccelődött Judit, de végül soha többet nem találkozott a bíróval. „Agyilag kellett elfogadnom, hogy lett egy gyerekem, pedig nem várta semmi, senki. Én sem. Fél-egy éves koráig főleg a kislányom és a keresztanyja tutujgatta, én éppen csak elláttam, még akkor sem szívesen vettem fel, ha sírt. Aztán belerázódtunk, muszáj volt, mert Attila nagyon beteges volt. Törött vállcsonttal született, mert csak bábával szültem, orvosra nem volt pénzem. Később meg kijött az asztmája, mert egy penészes albérleti lakásban laktunk. Úgy jártam a patikába, mint más a közértbe” – mondta.

Jelenleg is egy kis bérelt lakásban élnek. Judit arról nem akart beszélni, hogy miből, de azt hangsúlyozta: már nem dolgozik az utcán. A gyerek apjával nem tartják a kapcsolatot, a férfi külföldön él, anyagilag sem segít be a gyereknevelésbe. „Nem civakodok, inkább megoldom én. Ha pedig nagy lesz, Attilának meg fogom mondani: ’fiam, én nem akartalak’. Azt sem fogom letagadni, hogy kurválkodtam. Én így dolgoztam meg a kajánkért” – mondta, majd hozzátette: „Nagyon figyelek rá. Talán mert büntetem magam, hogy nem akartam őt.”

Amikor az ombudsman 2008-ban a vizsgálatáról közleményt adott ki, több szervezet is megkeresett azzal, hogy szívesen örökbe adnák a gyereket – mondta a Juditot támogató Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, Földi Ágnes. „Győzködtek, hogy mivel csecsemő, könnyen találnak neki örökbefogadót, de Judit hallani sem akart róla. Hiába akarta az abortuszt, nagyon más, ha már a kezedbe fogtad a gyerekedet. Viszont bármennyire is szereti most, a felneveléséhez pénzbeli segítséget kell kapnia, mert nem önként döntött úgy, hogy vállalja” – tette hozzá.

Magyarország fizetheti a kártérítést

Az asszony 2011-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ahol az eljárás jelenleg is tart. „Azzal, hogy gyakorlatilag megszülették vele a gyerekét, beavatkoztak a magánéletébe, de sérült a szabad önrendelkezéshez, illetve a tisztességes eljáráshoz való joga és a diszkrimináció tilalma is. Ha a strasbourgi bíróság nekünk ad igaza, a magyar államnak kártérítésképpen úgynevezett méltányos jóvátételt kell majd fizetnie” – mondta Fazekas Tamás, az eljárásban jogsegélyszolgálatot nyújtó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa, de ennek összegét még nem határozták meg. „A bíró gondolhat, amit akar, egyetérthet a magzatvédő állásponttal, de akkor sem minősítheti deviáns viselkedésnek az abortuszt. Eleve nem vihet bele az ügybe oda nem illő moralizálást” – jegyezte meg.

Fazekas problematikusnak nevezte, hogy tudomása szerint általában nincs semmilyen visszacsatolás, és így következménye sincs azoknak a strasbourgi ügyeknek, amelyekben a magyar államot a nevében eljáró szervezetek miatt elmarasztalják. Szerinte Judit esetében sem várható, hogy a bírónak bármilyen retorziótól kellene tartania, ha bebizonyosodik, hogy jogsértő ítéletet hozott.

Szerettük volna megkeresni a bírót, hogy megkérdezzük, esetleg vállalná-e a keresztapaságot, de az azóta átnevezett Gödöllői Járásbíróságon a felettes Budapest Környéki Törvényszékhez irányítottak. „Nem adható ki információ arról, hogy indult-e fegyelmi eljárás, és az milyen végeredménnyel zárult, mert ezek szolgálati titkok” – közölte Koszta János, a törvényszék sajtószóvivője. Kérdésünkre annyit elárult, hogy az eljáró bíró továbbra is a gödöllői bíróságon dolgozik, azóta is ugyanolyan területen és beosztásban ítélkezik.

forrás:hvg.hu

Leave a Reply 241 megnézve, 1 alkalommal mai nap |