< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Előkészítés alatt a vatikáni reformok

| Mobile | RSS

Előkészítés alatt a vatikáni reformok

Előkészítés alatt a vatikáni reformok

Már több, mint száz napja foglalta el Szent Péter trónját Ferenc pápa, váratlan gesztusainak köszönhetően joggal érdemelhette ki ez idő alatt a meglepetések egyházfője címet. Bár nem hívott össze zsinatot, s még nem alakította át a vatikáni Kúriát, az államtitkárságot, de már előkészítette a reformokat.

Az pedig vitathatatlan, hogy teljesen új stílust honosított meg közvetlenségével, no és nem utolsósorban azzal, hogy nem volt hajlandó beköltözni az Apostoli Palotába.
Amikor 2013. március 13-án a Szent Péter bazilika loggiáján bejelentették, Jorge María Bergogliót választották meg a konklávén katolikus egyházfőnek, néhány pillanatig döbbenet uralkodott a Szent Péter téren. Hasonló volt a tanácstalanság, mint 1978-ban, amikor Karol Wojtylát választották meg a katolikus egyház fejének. Sokan csalódottnak is tűntek, hiszen egyértelműen a reformer hírében álló genovai érsek, Angelo Scola megválasztását várták. Az argentin főpap azonban már névválasztásával, majd első beszédével is hallgatóságának tudomására hozta, hogy valamire készül.

Hogy pontosan mire, ezt ma sem tudjuk pontosan, csak elképzeléseink lehetnek a kósza hírek alapján. Amint a latin-amerikai szerzeteseknek és apácáknak elárulta, saját bevallása szerint nem ért igazán a szervezéshez, túl szétszórtnak tartja magát ehhez a feladathoz, ezért is hívott életre április közepén tanácsadói testületet, amolyan “bölcsek tanácsát”. A nyolc főpapból álló testület feladata a reformok kidolgozása. Már a csoport összetétele is feltűnő, hiszen nincsenek benne igazi “nagyágyúk”, s mindössze egyetlen kuriális főpap kapott benne helyet: Giuseppe Bertello, a Kormányzóság elnöke, aki kiváló kapcsolatokat ápol az egyházfővel, s jó diplomáciai kapcsolatokkal rendelkezik.

De nemcsak ez indokolta megbízatását: a Kormányzóság elnökeként tisztában kell lennie a Vatikán pontos pénzügyeivel. Rajta kívül kizárólag olyan főpapok kerültek a “bölcsek tanácsába”, akik valamely egyházmegye élén állnak. A legismertebb közülük talán Sean Patrick O’Malley, Boston bíboros-érseke, aki egyházmegyéjében rendet tett a pedofil-ügyek után, amelyek kis híján csődbe juttatták az egyházmegyét. O’Malley zéró toleranciát hirdetett a bűncselekményeket elkövető papokkal szemben. A tanácsadók között megtalálhatjuk az ausztrál főpap, George Pell nevét, aki még a pápaválasztás előtt egy interjúban elismerte, súlyos bajok vannak az egyházban, amelyeket mielőbb meg kell oldani.

Afrikát az a Laurent Monsengwo Pasinya képviseli, aki a Kongói Demokratikus Köztársaságban fontos szerepet játszott a kilencvenes évek végén, Mobutu Sese Seko megbuktatása után a demokratikus átmenet folyamatában. Hírek szerint a közeli jövőben egy közel-keleti főpap is csatlakozhat a szakértők csapatához.
A testület munkáját Oscar Rodríguez Maradiaga hondurasi bíboros koordinálja. Róla még nagyon sokat hallhatunk az elkövetkezendő években. S bár korai egy következő pápaválasztásról beszélni, hiszen Ferenc pápa a jelek szerint kiváló egészségnek örvend, még talán az sem kizárt, hogy az egyházfő szívesen látná utódának. Ennek első lépése lehet, hogy kinevezheti az államtitkárság élére a leváltandó Tarcisio Bertone helyére.

A reformokról egyelőre nincs sok hír, az ezekkel kapcsolatos találgatások is alábbhagytak a nemzetközi sajtóban, de biztosak lehetünk abban, fontos változások várhatóak. S ezek motorja lesz a pápán keresztül Maradiaga. A “bölcsek tanácsa” ugyan csak október elején ül össze először, de vatikáni értesülések szerint már komolyan zajlik a változások előkészítése. Már május közepétől javaslatokat tettek a főpapok a reformokra, s nemcsak a Kúria átalakításáról van szó, amelyet a bíborosok többsége már a konklávén szorgalmazott. A “bölcsek” szorosan együttműködnek a helyi püspöki konferenciákkal, így a regionális javaslatokat is felhasználják a reformok kidolgozása során.

A nyolc főpap már külön-külön találkozott a pápával, s állandó kapcsolatban állnak egymással. A Kúria átalakításáról sem kerültek nyilvánosságra részletek, de értesülések szerint több részleget összevonnak, s az államtitkárság sem rendelkezik majd akkora befolyással, mint eddig. Bár a Szentszék gazdasági és pénzügyi struktúráinak átalakítása nem szerepel a főpapok jelentősebb feladatai között, Maradiaga bíboros szerint ezeket a kérdéseket is érinthetik. Júliusban és augusztusban rendszerezik a felvetett javaslatokat, így a nyári hónapokban is akad majd munka bőven. Alighanem emiatt is jelezte Ferenc pápa, hogy elődeivel szemben nem kívánja a nyári szünetet a castelgandolfói rezidencián tölteni, hanem a júliust és az augusztust is munkával akarja tölteni.

Erre utalt akkor is, amikor múlt hétvégén nem jelent meg a Vatikánban egy az ő tiszteletére rendezett koncerten arra hivatkozva, “nem reneszánsz herceg”. Híre ment ugyan, hogy egészségi állapota miatt maradt otthon, ám a Szentszék ügyeiben jól értesült Vatican Insider internetes oldal szerint a koncert ideje alatt a Szent Márta Házban dolgozott. Ferenc pápa megválasztása óta kerüli a színpompás ceremóniákat, egyszerűségre és szerénységre törekszik. A Vatikáni Bank ügyei kapcsán is komoly vizsgálódásba kezdett a pápa. Szintén a Vatican Indiser írta, hogy bizottságot hívott életre, amelynek feladata a pénzintézet ügyeinek alapos kivizsgálása lesz. Tisztán akar látni az IOR ügyeiben, s mindenről értesülni akar, ami a bankot érinti. Nemcsak pénzügyi aktivitását veszi górcső alá, hanem jogi szempontból is vizsgálja működését.

A pápa programjában a reformok mellett fontos szerepet kap a családok védelme, amint ez legutóbbi megnyilatkozásaiból is kiderült. Elégedetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy sok fiatal azért nem házasodik össze, mert “úgyis elválnak majd”. Szintén fontos szerepet szán az új evangelizációnak, amely már II. János Pál programjának is fontos eleme volt. Egy a minap a német katolikus hírügynökség, a KNA által közölt adatokból kiderül, a vallás jelentősége folyamatosan csökken a világban. A közismerten katolikus Spanyolországban például míg az 56 év felettiek 85 százaléka mondta magát közepesen vagy mélyen vallásosnak, a 29 év alattiaknál ez az arány már csak 35 százalék. De számos más országban is visszaesés tapasztalható.

Nem utolsósorban az ökumenizmus tekintetében is fontos lépéseket tervez Ferenc pápa, amint ez a konklávé előtti bíborosok közötti megbeszélésekből is kiderült. Érezhetően javítani kívánja a kapcsolatokat a zsidó egyházzal. A napokban harminc tagú zsidó küldöttséget fogadott a Vatikánban, s élesen elítélte az antiszemitizmust. “Közös vallási gyökereink miatt egy keresztény nem lehet antiszemita” – hangoztatta. Ez szintén II. János Páléhoz hasonló fordulat, aki 1986-ban elsőként a katolikus egyházfők között látogatott el egy zsinagógába. Ferenc pápa azzal is csatlakozott elődjéhez, a lengyel pápához, hogy “kedves testvéreinek” nevezte a zsidó közösség tagjait. Eredetileg ez is II. János Páltól származik, a gondolatot a legendás lengyel költőtől, a 19. században élt Adam Mickiewicztől kölcsönözte.

Pedofilhálózat papoknak?

A pedofil-ügyek kapcsán zéró toleranciát hirdetett, ezzel kapcsolatban folytatja az elődje, XVI. Benedek emeritus pápa által megkezdett lépéseket. E tekintetben is lesz dolga, hiszen a Corriere della Sera olasz lap szerdai számában közölte, egy volt papot, Patrizio Poggit öt éves börtönbüntetésre ítéltek pedofília miatt. Kihallgatásakor elárulta, olyan történésekről szerzet tudomást, amelyek az egyházat fenyegetik. Kilenc papot, plébánosokat és prelátusokat nevezett meg, akiknek férfi prostituáltakkal kerültek kapcsolatba. Hogy az ügy még szövevényesebb legyen, a túlnyomórészt 14-15 éves román fiatalokból álló hálózatot állítása szerint egy rendőr tartotta fenn, s állítólag püspökök is belekeveredtek az ügybe. Az olasz lap közlése szerint Poggi vissza akart térni az egyházhoz, ezt azonban elutasította a Vatikán. Vallomásával akart bosszút állni.

Rónay Tamás / Népszava

Leave a Reply 196 megnézve, 1 alkalommal mai nap |