< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Melyik az igazán aljas adó?

| Mobile | RSS

Melyik az igazán aljas adó?

2013. július 16. | hozzászólás | Közélet

Amikor 1+2 gyerek nem egyenlő 3 gyerekkel. Vagy amikor az állam a jövedelem 125 százalékát vonja el. Esetleg amikor az adót adóztatja meg. Egy csokor a legirritálóbb sarcokból.

A klasszikus eset, amikor a jövedéki adóra még áfa is rakódik. Az üzemanyagnál, cigarettánál, alkoholnál az 1988-as adóreform óta az a szabály, hogy a kereskedői árra fix jövedéki adó jön rá (például a benzinnél literenként 123 forint), és az így adódó árra vetik ki a most 27 százalékos általános forgalmi adót. A jövedéki adót tehát megadóztatják.

Hasonló eset, hogy az EU-n kívüli országból behozott áruk után vámot szed az állam (aminek csak az egynegyedét tartja meg, a többi az EU-t illeti). Az áfa ekkor is a vámra, sőt, a postaköltséggel is növelt árra jön rá.
Forrás: [origo]

A legutóbbi, alig egy hónapja bejelentett kormányzati megszorító csomagban is van adót adóztató adó. A tranzakciós adóból származó bevétel messze elmaradt a kormány várakozásától, erre most kitalálták, hogy egy egyszeri befizetésre kötelezik a bankokat, pénzügyi vállalkozásokat. A január és április közötti négy hónap tranzakciói után egyszer már befizetett illetéknek a 208 százalékát kell leszurkolniuk az állam felé.
hirdetés

A tranzakciós illeték egy részletszabály miatt is helyet követel magának a listán. Az még hagyján, hogy a hiteltörlesztés esetén is kell fizetni illetéket (a bankok fizetik, de szinte teljesen áthárítják az ügyfeleikre), de akkor is szed sarcot az állam, ha neki fizetünk. Amikor a munkahelyünk elutalja a bérünk utáni közterheket az államnak, vagy amikor az egyéni vállalkozó saját maga után utalja az adókat, járulékokat, vagy mi magunk – például az éves adóbevalláskor – fizetünk az államnak, akkor is tranzakciós illetéket kell fizetni a befizetett összeg után. (Az adót a bank vagy posta fizeti be, de jó eséllyel áthárítja valamilyen formában.)
Több mint 100%

Az Orbán-kormány egyik első szimbolikus intézkedése a végkielégítés-adó volt. A pofátlanul magas végkielégítésekkel indokolt, 2010 közepén bevezetett 98 százalékos adót hiába semmisítette meg kétszer is az Alkotmánybíróság, a kormánytöbbség harmadszorra is törvényt fogadott el róla, és az AB kezét megkötve harmadszorra már nem engedte eltörölni.

Az állami intézmények, illetve cégek vezetőinél, országgyűlési képviselőknél, polgármestereknél a 2 millió forint feletti végkielégítésük, szabadságmegváltásuk után vonják le a 98 százalékos adót, más állami dolgozónál a 3,5 millió forint feletti összeget sújtja a végkielégítés-adó.

Az állam így több pénzt vesz el összességében, mint amennyi a végkielégítés-adó alapjául szolgáló jövedelem, mert a kifizetőnek (másképpen a munkahelynek) 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni a 98 százalékkal sújtott jövedelem után. Ráadásul a fűnyíróelv miatt olyanoktól is elveszi a pénzüket, akik hosszú évtizedekig dolgoztak, és joggal számítanának magas végkielégítésre.

A pofátlanvégkielégítés-adó miatt perek tucatjai indultak – az Alkotmánybíróság súlytalanná tétele után – az emberi jogi bíróságon, ezek most kezdenek lezárulni. Néhány héten belül három ítélet is az elbocsátott állami alkalmazottaknak adott igazat, többmilliós kártérítése ítélve a magyar államot.

De ha már van végkielégítés-adó, akkor jogos elvárás, hogy az alól egyesek ne bújhassanak ki. A mi végkielégítés-adónk nem ilyen, vannak, akik mentesülnek alóla. A lex Szász nem sokkal a 98 százalékos adó után született. Lényege, hogy a pénzügyi felügyelet elnökének, Szász Károlynak nem kell 98 százalékos adót fizetnie, ha távozna a PSZÁF éléről (és nagyon úgy fest a helyzet, hogy a felügyelet októberben a jegybankba történő beolvasztásával Szász Károlynak mennie kell). De még az alól a 16 százalékos személyi jövedelemadó alól is mentesül, amelyet minden, a piaci szférában dolgozó, munkahelyéről elküldött, végkielégítést kapó embernek meg kell fizetnie.

Nincs három hete, hogy a pénzügyi felügyelet alelnökei felálltak, a felügyeletről szóló jogszabály pedig lehetővé teszi, hogy ők is megússzák a 98 százalékos végkielégítés-adót és a 16 százalékos szja-t, így fejenként durván 20 millió forintot nyernek.
1+2 gyerek nem mindig egyenlő 3 gyerekkel

A kivételezés nem csak a végkielégítés-adónál érhető tetten. Az adópolitikában társadalompolitikai szempontokat is érvényesít a kormány, ami egyáltalán nem különleges dolog, viszont meglepő egyenlőtlenségekhez vezet. A mostani érában a házasság előnyt élvez az élettársi viszonnyal szemben, a személyi jövedelemadóban és az illetékeknél is.

Családi adókedvezménynél nem mindegy, hogy egy sokgyerekes háztartásban a szülők házasok-e, ezt egy példán mutatjuk be. Két elvált szülő összeköltözik, a nő egy, a férfi két gyereket hoz előző házasságából. Ha a szülők összeházasodnak, akkor az adótörvény három gyereknek számolja a gyerekeket, és így havonta 99 ezer forinttal csökkentheti a család a befizetendő személyi jövedelemadót (ha elég magas a szülők összkeresete, havi közel bruttó 620 ezer forint felett tudják kihasználni a maximális adókedvezményt). Ha azonban nem házasodnak össze, hanem élettársakként nevelik a gyerekeket, akkor az adótörvény 1 plusz 2 gyerekként kezeli a gyerekeket, így már csak havi 30 ezer forint adókönnyítés jár.

Az élettársak örökléskor is hátrányba kerülnek. Az egyenes ági rokonok (szülő, nagyszülő, gyerek, unoka) mellett az elhunyt házastársa is öröklésiilleték-mentesen jut a hagyatékhoz, a volt élettárs azonban nem, őt 9 vagy 18 százalékos illeték terheli, attól függően, hogy lakást vagy más vagyontárgyat hagy rá az elhunyt személy.

A nem egyenlő elbánásnak másik esete az építményadó. Bár azt ki lehetne vetni a lakás értéke után is (maximum annak 1,8 százaléka lehet az éves építményadó), mégsem élnek ezzel az önkormányzatok, inkább négyzetméter-alapon szedik az adót. Mivel nem központi adóról van szó, minden önkormányzat szabadon döntheti el, szed-e, és ha igen, négyzetméterenként mennyit szed a törvényben rögzített 1100 forintos felső korlátot betartva. Így eshet meg az, hogy az utca egyik oldalán nem kell fizetni építményadót ingatlan után, míg a másik oldalon igen, és hogy egy budapesti 50 négyzetméteres lakás után jóval kevesebbet kell fizetni, mint egy annál jóval olcsóbb 80 négyzetméteres kisvárosi ház után.
Mi jár mindezért cserébe?

Az adó a közterheknek az a fajtája, amiért közvetlen ellenszolgáltatás nem jár. A járulékoknál azonban össze van kötve a befizetés és az érte járó ellenszolgáltatás. Aki után senki nem fizet egészségbiztosítási járulékot, annak nem jár táppénz, és elvileg egészségügyi ellátás sem.

Amíg azonban az egészségbiztosítási járulék mértéke a bérektől függően nagyon magas is lehet (a munkaerő-piaci járulékkal együtt 8,5 százalék), a táppénz maximálva van. A táppénz azonban nem lehet akármennyi, maximum naponta a bér 60 százaléka, legfeljebb 6533 forint.

A legutóbbi megszorító csomag 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást vet ki augusztustól a bankbetétek kamata és más kamatjövedelem után, az állampapír-hozam kivételével. A levonásért azonban nem jár cserébe semmilyen újabb egészségügyi szolgáltatás.
Jöhet egy kis visszamenőleges adóztatás?

Nem csak az emberek életét keserítik a nehezen indokolható adószabályok, a cégeknek is kijut belőlük.

A bankadót 2010 közepén öntötték törvénybe, és azóta is a 2009. év végi mérlegfőösszegük után kell fizetniük a pénzintézeteknek. Ezzel egyszerre két szempontból is helye van listánkon.

A cégeknek egy múltbéli állapot után kell kiszámítaniuk az adót, így arra semmilyen módon nem tudtak felkészülni. Ráadásul azóta is ugyanannyi adót kell fizetniük, tekintet nélkül arra, hogy összehúzódnak-e, leépítik-e a banki működést, vagy éppen bővülnek (utóbbira nincs sok példa). A bankadótól nem is lehet egykönnyen megszabadulni, ha ugyanis bezárna egy bank például januárban, az egész éves adót akkor is követeli rajta az állam.

Három másik szektort is megtaláltak a különadók. A kiskereskedelmi, a telekommunikációs és az energiacégeket különadóval sújtották 2010-2012 között. Az adó tervét 2010 őszén jelentették be, októberben született meg a jogszabály, de a teljes évre meg kellett fizetni, így az érintettek azt érezhették, hogy visszamenőleges adóztatásnak estek áldozatul.

Ha önt valamilyen adó erősen bosszantja, vagy valamilyen részletszabályt tart méltánytalannak, írja meg nekünk a gazdasag@origo.hu-ra!
forrás:origo.hu

Leave a Reply 199 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: