< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Orbánék blöffje: nem az áram olyan drága, a fizetések rém rosszak

| Mobile | RSS

Orbánék blöffje: nem az áram olyan drága, a fizetések rém rosszak

Orbánék blöffje: nem az áram olyan drága, a fizetések rém rosszak

Az árampiac visszaállamosítása lehet a vége a rezsicsökkentésnek, legalábbis számos szolgáltató menni kényszerülhet az októberre várt újabb 10 százalékos tarifacsökkentés miatt. A rezsit visszakalapáló kormány arról nem beszél, hogy az energia Magyarországon sem drága, csak az agyonadóztatott nettó fizetésekből képtelen kigazdálkodni egyre több család.

Októberre várja a rezsicsökkentés második hullámát Dorkota Lajos – a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal frissen kinevezett elnöke ismét tíz százalékkal kalkulál, de amint azt a Népszabadságnak mondta, pontos számítások még nem készültek. A hivatalos kormányzati verzió szerint a kabinet a fűtési szezon kezdetéig összesen 30 százalékkal kívánja visszakalapálni a lakossági gáz, illetve -áram árát. A csökkentés mikéntjéről annyit tudni, hogy az energiatarifákat kétszer tíz százalékkal nyesné vissza a kormányt, míg a fennmaradó tíz százalékot egyéb intézkedésekkel hozná össze.

A rezsicsökkentés első – több tízmilliárd forintba kerülő – körét “tokkal-vonóval” a magánkézben lévő szolgáltatók állták, a kérdés most az, hogy a tarifamérséklés költségeiből most az állami mamutok is kiveszi-e a részüket. “Ha a profitot begyűjtő cégek helyzetét nézzük, akkor azt látjuk, hogy éveken át ezek a cégek óriási profitokat termeltek, és a cégek tízmilliárdokat kerestek a magyar embereken. A villamosenergia-szektor adózott eredménye 2011-ben meghaladta a 31 milliárd forintot, és az oly sokat panaszkodó gázcégek közül is volt legalább kettő a négyből-ötből, amelynek a profitja az 5 milliárd forint fölött volt”, ütötte a versenyszféra “rablóit” Orbán Viktor egy parlamenti felszólalásában.

A miniszterelnök azonban egy szót sem szólt az állami szektorról – és joggal hallgatott. Ugyanis az MVM profitja egymagában túlszárnyalja az összes piaci cég hasznát, nevezetesen 90 milliárd forint volt 2012-ben. Talán nem véletlenül, ugyanis drágábban méri az áramot, mint a piac. Így önmagában az is nagyot lendítene a családok anyagi helyzetén, ha kormány csökkentené az állami tulajdonban álló erőművek és energiakereskedő társaságok által a lakossági fogyasztás céljára előállított energia árát. Összességében a magyar háztartások gáz- és villanyszámlája 5-10 százalékkal lenne kevesebb. Az MVM vezetése azt mondta, nem zárkózik el attól, hogy kivegye a részét a rezsicsökkentésből, sőt a cég úgy számol: 90 milliárd forintos nyeresége 30 milliárdra apad. Ám arról, hogy mitől ugrik 60 milliárd, a cég egyelőre nem beszél.

Ráadásul egyelőre azt sem tudni, mit rejt az “egyéb intézkedések” kitétel sem. Az némi támpontot adhat, hogy a kormánypártok azt szorgalmazzák: szülessen olyan jogszabály, amely rögzíti, hogy a szolgáltatóknak kell állniuk a gázvezeték-felújítási költségeket. Amennyiben ez a szándék törvénnyé emelkedik, ez azt jelenti, hogy országosan a szolgáltatóknak több tízezer háztartás csöveit kell cserélniük. Pedig a cégeknek – legalábbis kommunikációjuk szerint – már nincs hova nyúlni. Az Elmű például azt mondta, még egy rezsicsökkentést nem bír ki. “Mindennek ellenére szándékunkban áll minden törvényi kötelezettségünknek eleget tenni – de elértük a tűrőképességünk határát – hangoztatta a vezérigazgató, aki szerint, ha az állam szeretné visszavenni az áramszolgáltatást Magyarországon, akkor megteheti. “Ha a magyar állam azt mondja, hogy már nem akarja itt látni az RWE-t, akkor jöjjön, tárgyaljunk a tulajdonrész értékesítéséről. Csak tessék, de akkor végre derüljön ki valami, lássunk világosan” – mondta Marie-Theres Thiel.

Megjegyzendő: a kormány mindig azt hangoztatja, arányaiban rengeteget fizetnek a magyarok az energiáért, és tény a rezsi a jövedelmek több mint 20 százalékát megeszi. Arról viszont nem szól a hatalmi fáma, hogy a fejlettebb európai országok közül nem számít drágának Budapest. A magyar főváros a negyedik legolcsóbb – 17 eurócentes árát (kWh-nként értendő) csak Athén, Helsinki és Párizs tarifái múlják alul. Az ügyben a kormányzat valószínűleg azért nem mond semmit, mert emellett azt is el kellene ismernie, miszerint az emberek terhei azért drámaiak, mert csapnivalók a fizetések. Konkrétan az EU országok közül csak Bulgáriában és Romániában fizetnek kevesebb órabért. Budapesten ez a summa 4,6 dollár – természetesen átlagosan.

forrás:nepszava.hu

Leave a Reply 264 megnézve, 1 alkalommal mai nap |