< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Bulla Elma Kossuth-díjas színésznő 100 éve született

| Mobile | RSS

Bulla Elma Kossuth-díjas színésznő 100 éve született

2013. augusztus 25. | hozzászólás | Kultúra

Bulla Elma Kossuth-díjas színésznő a Sajtó- és fotóarchívum 2013. 35. hét érdekes emberei sorozatban

bulla


Bulla Elma színésznő Eszter, Máté Kálmán felesége szerepében Török Tamás Esperanza című drámájában a Magyar Néphadsereg Színházában.
Budapest, 1957. április 30.
MTI Fotó: Horváth Tamás
Bulla Elma Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész 100 éve, 1913. augusztus 26-án született.

Selmecbányán született, Pozsonyban nevelkedett, ahol balettet tanult, majd Munczi Bella néven táncos csodagyerekként járta Európát. 13 éves korában fedezte fel Bécsben a kor egyik legnevesebb rendezője, Max Reinhardt, az ő társulatának egyik vezető színésznőjeként 1928-tól 1934-ig játszott német nyelven Berlinben, Münchenben és Bécsben.
Az osztrák fővárosban látta meg őt a neves rendező, dramaturg és színházigazgató Bárdos Artúr, aki azonnal szerződést ajánlott neki az általa vezetett Belvárosi Színházhoz. A művésznő nem sokáig habozott, hátat fordított a német színpadoknak, és Pestre szerződött, ahol Meller Rózsi Vallomás című darabjában debütált. Nem sokkal később a műből film is készült, és ennek is ő játszotta a főszerepét. A színdarab próbái során hangszálait megerőltette, orvoshoz kellett fordulnia. Kezelőorvosával, doktor Nagy Endrével egymásba szerettek, 1936-ban össze is házasodtak. A házasság válással végződött, később feleségül ment Fendrik Ferenc íróhoz.
Pályafutása egyik legnagyobb sikerét 1936-ban aratta a Belvárosi Színház Szent Johannájaként, G. B. Shaw drámájában, a színikritikák az “isteni” jelzővel említették nevét. A Belvárosi Színházban játszotta el Kosztolányi Édes Annájának címszerepét is, amelyért szintén szívébe zárta a közönség.

bulla2


Bulla Elma zoknit stoppol
A téglafal mögött című tv-film egyik jelenetében.
Budapest, 1979. február 1.
MTV Fotó: Szomszéd András
1938-ban átszerződött a Vígszínházhoz, ahol 1945-ig maradt. Egyes források szerint az elszerződés oka az volt, hogy a csendes, komoly és befelé forduló színésznő nem bírta tovább a színház fő mókamesterének, Páger Antalnak az ugratásait. A sors fintora, hogy a Vígszínház Bulla mellett ugyanekkor Páger Antalt is elcsábította a Belvárositól. Az ezt követő évtizedekben Páger tréfái sokat szelídültek, és a két neves színész számos alkalommal játszott együtt, színpadon és filmen is.
A háború után Bulla Elma ismét a Belvárosi Színházban játszott, majd 1952-ben a Magyar Néphadsereg Színházához (amely 1960-tól ismét Vígszínház néven működött) szerződött, és haláláig tagja is maradt, de gyakran szerepelt vendégként más színházakban is. A Vígszínházban ismét eljátszotta Johannát a Shaw-darabban, majd szerepelt többek között Nash Esőcsináló, Dürrenmatt A fizikusok, Hauptmann Naplemente előtt, Ibsen Kísértetek című darabjában, és 1971-ben hatalmas sikerrel játszotta a tolókocsihoz kötött Giza szerepét Örkény örökbecsű művében, a Macskajátékban.
Törékeny alkata, jellegzetes, kissé fátyolos hangja az intellektuális, szenvedő asszonyalakok megformálására tették alkalmassá. Sokáig ő volt a modern értelmiségi asszony megtestesítője, későbbi szerepeiben megmutatkozott finom humora is. Eszközei mindig visszafogottak, gesztusai fegyelmezettek voltak, játékmódja természetes, beszédkultúrája árnyalt volt.
Filmvásznon is többször feltűnt, először 1930-ban A megrendelt úr című német filmben. Az igazi kihívásokat majd az 1940-es évek filmjei hozták meg számára (Kísértés, Férfihűség, Késő, Fény és árnyék, Az ötös számú őrház). Idővel beskatulyázták a “megértő, jóságos asszony és feleség” szerepkörébe, akitől a végzet asszonyai időről időre elhódítják az aktuális férjet, aki azonban általában visszatér hűséges türelemmel várakozó nejéhez. A háború után is visszatért a filmvászonra, majd a hatvanas évek közepétől jött a nagy szerelem, a televízió, számos sikeres tévéfilmben csillogtatta meg tehetségét.
Pályája utolsó szakaszához két emlékezetes filmszerep fűződik: Örkény István Macskajáték című darabjának filmváltozatában Giza, illetve a Philemon és Baucis öregasszony szerepe (mindkét filmet Makk Károly rendezte). Munkásságáért 1956-ban Kossuth-díjjal, 1954-ben érdemes, 1960-ban kiváló művész címmel tüntették ki. A felejthetetlen színésznő 67 éves korában, 1980. május 14-én búcsúzott el örökre a földi színpadtól.

forrés:MTVA hírlevél

Leave a Reply 275 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: