< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Romániát könnyű szeretni

| Mobile | RSS

Romániát könnyű szeretni

A kormányfő nem szereti a fegyverletételre épülő nemzetpolitikát
A román-magyar kapcsolatokat jobb állapotban vannak, mint ahogy a politikusok beszédéből a kép kirajzolódik – jelentette ki a kormányfő a román Digi 24 hírtelevíziónak adott interjúban. Romániát azért is könnyű szeretni, mert élnek itt magyarok, és ennek az országnak a része a Móricz Zsigmond által tündérkertnek nevezett Erdély, amely a magyaroké is – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a július 27-én Tusnádfürdőn készült, csaknem félórás interjúban, amelyet szombaton este sugárzott a román hírcsatorna Diplomata-útlevél című külpolitikai műsora.

“Ez egy olyan tündérkert, ami a mienk is, van hozzá egy sajátos, erős kötődésünk: ez nem egy külső világ a számunkra, amihez mint kívülállók viszonyulunk, hanem olyan világot látunk, amelyben mi is benne vagyunk. És ez ma Románia része, tehát ilyen értelemben a Romániához való viszonyunkat meghatározza” – jelentette ki Erdélyről a miniszterelnök az interjúnak a magyar-román kapcsolatokról szóló részében, arra a kérdésre válaszolva, mit szeret és mit nem szeret Romániában.
Orbán Viktor azt mondta, nehéz olyasmit találnia, amit nem szeret ebben az országban, de megjegyezte, hogy “kicsit hangosabb” itt a politikai élet, mint amit a két ország közti viszonyrendszer indokolna.
“Én a román-magyar kapcsolatokat jobb állapotban lévőnek látom, mint ahogy a politikusok beszédéből a kép kirajzolódik” – jelentette ki. Hozzátette: ez nem csak a románok miatt, vagy elsősorban miattuk van így, a magyarok is felelősek ezért. “Gyakrabban esünk túlzásokba, gyakrabban használunk erős szavakat a kelleténél. Ez nem lenne baj, ha hiányozna a román-magyar kapcsolatokból” – jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország olyan kapcsolatokban érdekelt Romániával, amelyek lehetővé teszik, hogy polgáraik biztonságban, stabilitásban és jó gazdasági kilátásokkal élhessék életüket.
“Amikor olyan miniszterelnökök vannak mindkét országban, akik ezt megértik, hogy ez a legfontosabb, akkor az együttműködés aránylag jó. Amikor olyan miniszterelnökök vannak, akik ezt még nem értik, mert vagy túl fiatalok, vagy még nem töltöttek el elég időt a szakmában, vagy túlságosan könnyen ragadják el őket az érzelmek, akkor nehezebben mennek a dolgok” – fejtette ki Orbán Viktor.

Egy román hazafival könnyebb szót érteni

A kormányfő kitért arra, hogy sokan úgy gondolják, a Románia területén élő magyaroknak kedvezőbb az, ha baloldali kormányok vannak hatalmon, amelyeknek a nemzeti kérdéskör kevésbé fontos, de szerinte ez fordítva van. “Egy román hazafival könnyebben szót értek, mint egy olyan románnal, akinek a nemzeti kérdés kevésbé fontos” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint ezzel magyarázható, hogy a jobboldali Traian Basescu államfővel könnyebb szót értenie, mint egy olyan román miniszterelnökkel, akit a hazafias érzések kevésbé befolyásolnak.
“Most nem jobboldali kormány van Romániában, hanem baloldali. Ezzel a kormánnyal olyan kapcsolatunk, amit jellemezni lehetne, még nincsen. A legtöbb, amit mondhatok, hogy alakulófélben lévő kapcsolataink vannak, magam is kíváncsian várom, hogy mire jutunk egymással” – jelentette ki Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy tervez-e találkozót Victor Ponta román kormányfővel, a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy az államközi érintkezésnek van egy rendje, másfelől az Európai Unión belül is adódnak alkalmak egymás “felmérésére”. Hozzátette: a magyar fél nyitott, ugyanakkor érdekelt egy olyan együttműködésben, amelynek mind a románok, mind a magyarok hasznát látják.
A magyar politikát a józan ész határozza meg, “tehát velünk lehet hazafias érzelmektől fűtött, de ésszerű együttműködést kialakítani, és szerintem van olyan politika, ami egyszerre jó a románoknak és egyszerre jó a magyaroknak: és ezt kell megtalálnunk” – mondta Orbán Viktor.

A román-magyar együttélés az együttműködés íze-zamata

A közös kormányülések folytatását firtató kérdésre a miniszterelnök azt mondta: félrevezető ez a kifejezés, mert nincs szó közös országról, közös kormányról. Arra viszont lát esélyt, hogy olyan – több miniszter részvételével lebonyolított – kormányzati csúcstalálkozóra kerüljön sor Romániával, mint amilyet a szlovák kormánnyal együtt már tartottak Budapesten.
Hozzátette: nemcsak a fővárosok kapcsolata fontos, hanem a határ menti együttműködés is, mert a román-magyar együttműködésnek az igazi “ízét és zamatát” az együttélés adja.
“Ott valahogy a józan ész, meg az együttműködés logikája könnyebben tör magának utat. Ezért a Partium értékes terület, mert mintául szolgálhat a békés és közös érdekeken nyugvó román-magyar együttműködés számára” – hangsúlyozta a kormányfő.
A közös gazdasági stratégiákról szóló kérdésnél Orbán Viktor hangsúlyozta: jól együtt tudott működni Victor Ponta miniszterelnökkel és Traian Basescu államfővel, amikor a kohézió barátai elnevezésű csoporthoz tartozó országok közös érdekeiért kellett az európai költségvetés vitája során “ringbe szállniuk”.
“Az, hogy a következő hétéves európai uniós költségvetésben mind Románia, mind Magyarország megtalálja a maga számítását, abban egy román-magyar együttműködés is szerepet játszott” – állapította meg Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán nem szereti a fegyverletételre épülő nemzetpolitikát

A július 27-én rögzített, szombat este műsorra tűzött interjú világpolitikai témákat érintő részében, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadására utaló felvetésre válaszolva Orbán Viktor kifejtette, nem bírálta a nagyhatalmakat, csak felhívta a figyelmet arra: a közepes méretű országoknak meg kell próbálniuk az általuk megtermelt erőforrásokat – a nagyhatalmi elszívó hatást közömbösítve – saját határaikon belül tartani.

“Engem azért szoktak megtámadni, mert tabu témákról beszélek, de ha nem beszélünk róla, akkor a magunkfajta méretű országok eleve vereségre vannak ítélve” – mondta Orbán Viktor.
A magyar kormányfő utalt arra is, hogy az Európai Unió az egységesüléssel jó választ adott a világban zajló átalakulásokra, de tíz évvel korábban kellett volna felvennie soraiba a nagy növekedési potenciállal rendelkező közép-európai országokat. Az EU megtorpant a közös valuta bevezetésénél: a pénzügyi uniót nem követte a bankunió és a költségvetési unió – tette hozzá.
Orbán Viktor felidézte, hogy első miniszterelnöki mandátuma idején az Európai Unió még egy derűlátó, magabiztos, merész terveket szövögető közösség volt, mikor azonban 2010-ben visszatért az európai csúcstalálkozókra, egy pesszimista, kiútkereső, bizonytalan közösséget talált.
Úgy vélekedett, Európa számára még nyitott kérdés, hogy sikerül-e elindulnia egy újabb fellendülés felé, míg az Egyesült Államok – az eddigi jelek szerint – az Európai Uniónál eredményesebb válaszokat talált a gazdasági válságra.
“Ott egy nagy pénznyomdát működtetnek, van egy nagyon komoly inflációs veszély, de az állam mindenkori költségvetésén és a jegybankján keresztül folyamatosan életet pumpál a gazdaságba” – magyarázta Orbán Viktor. Hozzátette: Japán még forradalmibb megoldásokkal próbálkozik, és Magyarországnak ezekkel a piacokkal és partnerekkel is számolnia kell.


Szükség van a keleti nyitásra

Orbán Viktor szerint a keleti nyitásra azért van szükség, mert a magyar gazdaság külkapcsolati rendszere rendkívül egyoldalú, 70-78 százalékban az Európai Unió felé irányul.
“Az exporthitelezéssel foglalkozó magyar állami bankot teljesen újjászerveztük, pénzzel láttuk el, így most már finanszírozást is tudunk adni a keleti kapcsolatok mellé” – mutatott rá Orbán Viktor.
A miniszterelnök a magyar-orosz kapcsolatokról azt mondta: Magyarországnak “fölfutó kapcsolatrendszere” van Oroszországgal.
“Azt ígértem a magyar választóknak, hogy ha lehetőséget kapunk a kormányzásra, és megkaptuk, méghozzá kétharmaddal, akkor véget vetünk Magyarország energiafüggőségének” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az elmúlt három évben ezt nagyrészt meg is valósították. “Ennek ellenére Oroszország továbbra is stratégiai partner” – hangsúlyozta a kormányfő.
A Kínával ápolt kapcsolatokról elmondta: Magyarország stratégiai együttműködésre törekszik, és – bár a szabadság híve – nem próbálja kioktatni a kínaiakat az emberi jogokról.

Az IMF-nek megköszönjük a segítséget

Az interjúban Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kapcsolata is szóba került. Orbán Viktor kifejtette: az IMF-fel az a gond, hogy a – piaci hitelezőkkel ellentétben – feltételekhez köti a hitelnyújtást, amely ellehetetleníti a saját gazdaságpolitikát.
“Amikor arról van szó, hogy nekünk van egy gazdaságpolitikánk, amely nem arra épül, hogy elvesszük a nyugdíjakat, visszametsszük a szociális ellátást, csökkentjük a családi ellátást, és így tovább, hanem más módon próbáljuk megvédeni a nyugdíjasokat, megvédeni a bérből, fizetésből élőket, fönntartani az ország kulturális színvonalát, akkor összeütközésbe tudunk kerülni az IMF képviselőivel: ez történt” – magyarázta a miniszterelnök.
Mint mondta, az is hozzátartozik a történethez, hogy 2008-ban az összeomló Magyarországot az IMF “helyezte lélegeztetőkészülékre”, de az együttműködést 2010-ben csak a bankadó és a nemzetközi cégekre kivetett különadók eltörlése árán lehetett volna folytatni, amire a kormány nemet mondott.
“Az IMF-nek megköszönjük a segítséget, úriember nem csibész: nehéz pillanatban segítettek ki bennünket, de nem kívánunk együttműködni tovább. És örülünk annak, hogy most már megtermelte a magyar gazdaság az idei év első felében azt a pénzösszeget, amellyel a még hátralévő hitelösszeget is ki tudjuk fizetni és így elválhatnak útjaink: nem tartozunk többé egymásnak” – jelentette ki Orbán Viktor a román Digi 24 “Diplomata-útlevél” című műsorának július 27-én adott, most szombaton sugárzott interjúban.
– See more at: http://www.magyarhirlap.hu/romaniat-konnyu-szeretni#sthash.6DLNFgCf.dpuf

forrás:magyar hírlap.hu

Leave a Reply 248 megnézve, 1 alkalommal mai nap |