< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: 185 éve született Lev Tolsztoj orosz író, a realista orosz irodalom mestere

| Mobile | RSS

185 éve született Lev Tolsztoj orosz író, a realista orosz irodalom mestere

2013. szeptember 8. | 2 hozzászólás | Kultúra

Lev Tolsztoj orosz író a Sajtó- és fotóarchívum 2013. 37. hét érdekes emberei sorozatban

tolsztoj

Garas Dezső Foltos szerepében a Vígszínházban (Lev Tolsztoj Legenda a lóról című színművét Marton László rendezte).
Budapest, 2002. november 5.
MTI Fotó: Sándor Katalin

185 éve, 1828. szeptember 9-én született Lev Tolsztoj orosz író, a realista orosz irodalom mestere.

Jasznaja Poljanában látta meg a napvilágot régi arisztokrata családban. Korán árvaságra jutott, testvéreivel rokonoknál nevelkedett. 1841-ben Kazanyban kezdte meg végül soha be nem fejezett egyetemi tanulmányait, keleti nyelveket, majd jogot tanult. 1847-ben Jasznaja Poljanában gazdálkodni kezdett, majd Moszkvában és Szentpéterváron folytatta jogi tanulmányait. Első irodalmi zsengéi is ebből az időből származnak. 1852 és 1855 között katonáskodott, és megírta életrajzi trilógiáját. 1856-ban külföldi tanulmányúton gyarapította mezőgazdasági és pedagógiai ismereteit, Jasznaja Poljanába visszatérve iskolát szervezett a parasztgyerekek számára.
Szabadiskolája minden vonatkozásban elutasította az erőszakot. Újabb, londoni tanulmányútját követően, mivel titkos nyomdát gyanítottak nála, iskoláját bezáratták, pedagógiai folyóiratát betiltották. 1862-ben feleségül vette Szofja Andrejevna Berszet, akitől tizenhárom gyermeke született, házasságuk első időszaka harmonikus volt, a belső megnyugvás gyümölcseként írta meg hat év alatt a Háború és békét, az 1805 és 1820 közötti Oroszország, benne a Napóleon felett aratott győzelem monumentális történelmi tablóját, amelyet számtalanszor feldolgoztak, készült belőle dráma, opera, balett és számos film. A nagyregény után a parasztgyerekek számára állított össze ábécéskönyvet, a meséket különös gonddal válogatta össze, mert legfogékonyabb, leglelkesebb olvasóinak, a gyerekeknek szánta őket.
1873 és 1877 között készült el a lázadó nő témájának egyik leggyönyörűbb és legtragikusabb megfogalmazása, az Anna Karenina, amelyet színpadon és filmen szintén számos feldolgozásban láthattunk.Az Istent kereső író az 1880-as évek elején egyre mélyülő válságot élt át. Ekkor kristályosodott ki sajátos hitvallása: az egyház merev és képmutató, Jézusból csak ember voltát és tanításait fogadta el, és a négy evangéliumból megalkotta saját, “ésszerű” változatát. Hamarosan követői támadtak. A pravoszláv egyház nem nézte jó szemmel tevékenységét, 1901-ben kiközösítette”eretnek” kereszténységéért.

tolsztoj2

Tarlós István főpolgármester (b) és Alekszandr Tolkacs budapesti orosz nagykövet leleplezi a Lev Tolsztoj sétány névtábláját a Városligetben.
Budapest, 2012. január 30.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Társadalmi érzékenysége és írói tevékenysége szétválaszthatatlanul összefonódott: járta a nyomornegyedeket, kiadót alapított a népművelés szolgálatára, megírta az Ivan Iljics halálát és a Kreutzer szonátát. Családjával sok vitája volt, feleségével megromlott a viszonya, főként azt követően, hogy a köz javára lemondott birtokáról, összes vagyonáról és a szerzői jogdíjakról. Újabb válság és újabb nagyregény, a Feltámadásezen időszak terméke.Életének utolsó évtizedében főleg erkölcsi és közéleti kérdések foglalkoztatták. Feleségével folytatott veszekedéseik azonban egyre kilátástalanabbá váltak, így jutott arra az elhatározásra, hogy szakít addigi életvitelével, és elutazik a Dél-Oroszországban élő tolsztojánusokhoz. Lopva, éjnek idején hagyta el Jasznaja Poljanát, az egykori idill helyszínét, útközben azonban megbetegedett, és az asztapovói állomásfőnök szerény szobájában halt meg 1910. november 20-án.

forrás:MTVA hírlavél

Leave a Reply 242 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: