< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Forintzuhanásra készül a kormány?

| Mobile | RSS

Forintzuhanásra készül a kormány?

2013. szeptember 20. | 2 hozzászólás | Tudomány/gazdaság

A kormány 2,8 százalékos inflációval tervezi a 2014-es költségvetést, miközben a piac az év egészére ennél jóval alacsonyabb ütemet vár. A kérdés az, hogy lefelé módosítja-e a kabinet az előrejelzését, vagy a választások után rég nem látott tempójú drágulás jön, forinteséssel megspékelve.

A jövő év első felében akár 1-1,5 százalékos fogyasztói árindex is elképzelhető. Ennek fényében viszont a 2,8 százalékos éves inflációhoz – a kormány hivatalosan ezzel számol 2014-re és ezzel tervezi a jövő évi büdzsét is – 4-5 százalékos pénzromlás “kell” az év második felében. A Napi.hu által megkérdezett szakértők többsége úgy látja, hogy bár 2014 második felében meglódulhat az infláció a bázishatások (idén őszi rezsicsökkentés) kifutása miatt, de ezen felül komoly drágulás nem várható – inkább a kormány fogja mérsékelni jelenleg még 2,8 százalékos éves inflációs prognózisát. Mellár Tamás szerint ugyanakkor nem zárható ki, hogy egy komolyabb forintesés löki majd meg a fogyasztói árakat.

Kifutnak a rezsicsökkentések

A Takarékbank 2014-re átlagosan 1,7 százalékos pénzromlással számol, így arra számítunk, hogy a kormány a 2014-es költségvetés benyújtásáig csökkenti saját prognózisát, hisz az eddigi bejelentések szerint szeptember végéig a kormány aktualizálja a makrogazdasági prognózisát – mondta Oszlay András, a Takarékbank elemzője. A következő hónapokban ugyan az infláció az augusztusi 1,3 százalékos mélypontról a visszaemelkedhet, de főként a novemberre bejelentett újabb rezsicsökkenés következtében az év végére ismét beszakad, s decemberben éves mértéke 1 százalék alá kerülhet. Összességében az idén mindössze 1,9 százalék, míg jövőre 1,7 százalék lehet az éves átlagos infláció mértéke. Számítunk ugyan a belső kereslet enyhe élénkülésére, ez azonban nem lesz elég erős ahhoz, hogy a középtávú inflációs cél (3 százalék) teljesülésére nézve az előrejelzési időszakban érdemi kockázatot jelentsen – vélik a Takarékbanknál.

Az év elején másfél százalék körüli éves infláció várható, ami a tavaszi hónapokban 1,7 százalékra emelkedhet, az év utolsó két hónapjában pedig már 2,6 százalékra van kilátás – vélekedett Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője. Szerinte a növekedést alapvetően bázishatások okozzák majd (az idei rezsicsökkentések hatása kifut), 2014 egészében 1,8 százalék körüli ütem várható. Bár Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az NGM továbbra is 2,8 százalékos fogyasztóár-emelkedéssel számol 2014-re, Barcza várakozásai szerint nem kizárt, hogy a kabinet a szeptember 30-án benyújtandó költségvetésben mégis ennél alacsonyabb inflációval kalkulál majd. A Napi.hu kormányközeli körökből ugyanakkor úgy értesült, hogy valóban a 2,8 százalékos ütemmel tervezték a büdzsét. Az elemző – aki egyben a Napi.hu-tól “elvált” Napi Gazdaság főszerkesztője is – úgy látja, a bázishatásokon túl nem kell árrobbanásra számítani 2014 második felében.

Az élelmiszerárak szállhatnak el?

Mináry Borbála, a KSH szakértője megerősítette, hogy az év második felében a szabályozott áras kör bázishatásai (vagyis a rezsicsökkentések kifutása) miatt várható az infláció gyorsulása. Arra hívta fel a figyelmet, hogy miután az élelmiszerek jelentős súllyal bírnak az inflációs kosárban, százalékpontokat is hozzáadhat az inflációs rátához, ha ott drasztikus áremelkedés következik be. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hivatalban nem foglalkoznak előrejelzéssel, továbbá sokszor azt sem lehet előre látni, hogy a piaci áras termékkörben mi történik a következő egy hónapban, nem hogy mi lesz 2014 második felében.

Más, a Napi.hu-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő elemző is arra számít, hogy a 2014-es infláció éves átlagban 2 százalék alá esik. Az év elején egy százalék körüli pénzromlás várható, 2014 utolsó hónapjaiban megközelítheti a három százalékot, de mindenképp túlzó a költségvetés és az NGM 2,8 százalékos éves inflációs előrejelzése. A reálisabbnál magasabb inflációval való tervezés egyetlen cél szolgálhat: a papíron elkölthető bevételek növelését a 2014-es költségvetésben. Az elemző szerint nem valószínű, hogy a kormány a választások után mesterségesen inflációt gerjesszen, hiszen ezen inflációs hatások hosszabb távon is beépülhetnek a várakozásokba, miközben a rezsicsökkentések inflációmérséklő hatása csak átmeneti. Ráadásul az inflációgerjesztő eszközök sem túl finomak: vagy adóemelésre lenne szükség – ami a választási évben, főként annak első felében nem reális opció – vagy a forintgyengítés jöhetne szóba, ami viszont annyira veszélyes fegyver, hogy nem éri meg annak bevetése – tette hozzá.

Vagy mégis a forint eshet?

A kormány is biztosan számol azzal, hogy a rezsicsökkentés kifutó hatása felfelé viszi majd az árindexet, de azzal is tervezhetnek, hogy tovább gyengül a forint, ami az importtermékek drágításán keresztül növeli az inflációt – véli Mellár Tamás, közgadász professzor, a KSH volt elnöke. Inkább ezt a forgatókönyvet tartja valószínűnek, mint az infláció szándékos túltervezését.

Megjegyezte: nem véletlen a devizahitelek forintosításának terve, ezzel az árfolyamingadozástól mentesülnének az adósok, míg a gyengébb hazai deviza az import visszafogását és az export erősítését is szolgálná. Emiatt a szakember nem is számít arra, hogy az MNB interveniálna még egy komolyabb forintgyengülés esetén sem, miközben az is tudható, hogy a jegybank hosszútávra elkötelezett az alacsony kamatláb mellett, vagyis vélhetően drasztikus kamatemeléssel sem avatkozna be. Mindemellett a nemzeti hitelprogram második hullámának elindítása is korlátozza a jegybank kamat-mozgásterét, hiszen a nulla százalékon kihelyezett források után bármilyen alapráta-emeléssel nőne az MNB vesztesége, amit végül a költségvetésnek kellene finanszíroznia.

Arra a felvetésre, hogy egy drasztikusabb forintgyengülés az állam és a vállalkozások jelentős devizaadósságának sem tenne jót, úgy vélte, az adósság szerkezetét is a forint felé tolhatja a kormány. Nem véletlenül zajlik ugyanis az önkormányzati adósságok átvállalása, a forintosítás a vállalati szereplőkre is kiterjeszthető, továbbá a kormányzati retorika is a saját lábon állás fontosságát hangsúlyozza, ami az adósságra is értelmezhető. Igaz, jelenleg egy dollárkötvény-kibocsátás van napirenden, ám elképzelhető, hogy a választások után e téren is jelentősebb lépések jöhetnek – vélte Mellár Tamás.

forrás:napi gazdaság.hu

Leave a Reply 237 megnézve, 1 alkalommal mai nap |