< Böngészés > Főoldal / Nincs kategorizálva / Blog article: Dán modell? Orbán elszakadt a magyar valóságtól(((( Danish model? Orban , the Hungarian ripped from reality

| Mobile | RSS

Dán modell? Orbán elszakadt a magyar valóságtól(((( Danish model? Orban , the Hungarian ripped from reality

2013. szeptember 21. | hozzászólás | Nincs kategorizálva

Dán modell? Orbán elszakadt a magyar valóságtól

Új szénbányákat nyitna, váratlan tettre készül, és a dán modellre támaszkodna Orbán Viktor, aki ezekkel a fogalmakkal próbálta kijelölni péntek reggel rádióinterjújában, hogy milyen energetikai tervei vannak a kormánynak a nagy nemzeti rezsiharcban. Megnéztük, mit fedhetnek a szólamok: Orbán ismét nagyot rugaszkodott.

Energetikai kérdéseket és a rezsicsökkentést helyezte mondandója középpontjába Orbán Viktor péntek reggeli szokásos rádióinterjújában. E szerint a kormány rövidesen kis szénbányákat nyithat, és még keményebben áll bele a rezsiharcba a gazdaság egészének jobb boldogulása érdekében.

Elhangzott, hogy Fónagy Jánossal még az ellenzéki időkben elkezdték a “nyereségmentes háztartási közműszolgáltatás” kidolgozását, és annak felmérését, hogy milyen jogszabályra van ehhez szükség. Orbán elmondása szerint Fónagy nyugati példákat elemzett, köztük a dán távfűtési rendszert.

Az észak-európai ország energiapolitikája, benne a távfűtési rendszer kezelése valóban példaértékű, csak a hazai realitásokhoz nincs sok köze. A bányanyitásoknak lokális jelentősége lehet, enyhíthetnek a helyi foglalkoztatási problémákon és szociális szénprogram indulhat – de gazdasági racionalitása meglehetősen kevés.

A kis szén, hogy gurul…

“Szeretném, ha kisebb szénbányák nyílnának, és készülődünk egy váratlan tettre” – mondta a Kossuth rádióban a miniszterelnök. Részletekbe ugyan nem bocsátkozott, de egy bányászati ügyekben járatos fideszes politikustól megtudtuk: hónapok óta folyik előkészítő munka, hogy kiderüljön, mibe kerülne néhány borsodi bányában 1-2 kis termelőkapacitással működő tárna megnyitása. A hangsúly a “kis” jelzőn van, mert reálisan csak néhány helyen lehetne eleinte a korábban bezárt tárnákat újranyitni. Borsodban az Ózd közeli Farkaslyukról hallani a legtöbbet (az itteni bányatervekről erős képanyaggal ellátott riportot is olvashattak a hvg.hu-n), ahol megindulhatna esetleg a kitermelés, itt kormányzati elhatározás is van már. Emellett arról lehetett hallani, hogy vállalkozók 2011-ben Sajólászlófalván és Sajókápolnán nyitottak volna még külszíni bányát, eddig azonban nem történtek lépések a nyitás és engedélyeztetés ügyében.

“Ez tisztán politikai döntés, gazdasági racionalitása nemigen van az ötletnek. Nem véletlenül zártuk be a szénbányáinkat évtizedekkel ezelőtt” – mondta Perger András, az Energiaklub projektvezetője. Magyarországon rövidesen már tényleg csak egy szénbánya működik majd, az is a Mátrai Erőművet látja el lignittel, illetve a Pécs melletti Nagymányokon a Calamites Kft. 2011-ben elindította a külszíni fejtést, a piaci viszonyok miatt azonban (magasabb a bányászat költsége, mint amennyi az így előállított áramból bejön) a kitermelést szüneteltetik.

A kultúrát megőrizni

Ha mégis újranyílik néhány tárna, a csúcson legfeljebb ezer embernek adhatna ez a tevékenység munkát; igaz, zömmel olyan környéken lehetne a szénbánya stabil foglalkoztató, ahol brutálisan magas a munkanélküliség.

Két fajsúlyos érv a bányanyitás mellett szólhat. Szakmapolitikailag indokolt lehet a mélyművelésű bányászat fenntartása, mert így nem vész el a kultúrához kapcsolódó szaktudás, ami adott esetben bármikor újrahasznosítható. A technológia is rendelkezésre áll: az utolsó, bányászokat foglalkoztató mélyművelésű bányában, a márkushegyiben európai szintű technika dolgozott, amit azonban onnan 2017-re ki kell vonni, mert a bányát bezárják. A gépek egy része viszont áthelyezhető, akár csak a lokális tudás.

A másik indok szociális lehet: a borsodi barnaszén a lakossági ellátásban megerősödhet, amennyiben a kormány a szociális segítség kérdésében is épít erre a területre. Perger úgy látja, hogy a szociális szénellátás valószínűleg csak úgy működhet, ha állami támogatás is jár a szén vásárlásához, ami lehet akár „a váratlan tett” egyik forgatókönyve.

Az egyébként feltehetően olcsóbb megoldás az lenne, ha a támogatást az állam az importszén vásárlásához adná, és nem magyar bányákat nyitna újra. “A kicsi szénbánya fordulattal önmagában is nehéz mit kezdeni, mellesleg nem világos, hogy külszíni fejtésű vagy mélyművelésű bányákról van-e szó, ahogy az sem ismert, hogy hol nyílnának ezek” – fejtette ki Perger András.

Három harmad

Ahhoz, hogy a bányanyitás rentábilisan működhessen, pusztán a lakossági igények kielégítése kevés. Még a legoptimistább háttérszámítás szerint is a kitermelhető barnaszénvagyon legfeljebb egyharmadát használnák a helyi vagy régiós háztartások. Ugyanekkora szeletet adhat ki a környező országokban a már létező igények kielégítése, ami a gyakorlatban elsősorban a szén cementgyári fűtőanyagként történő hasznosítását jelentheti, vagy ha a szenet mésszel megkötve, pellet formájában ugyancsak ipari fűtőanyagként értékesítenék.

Egy dolog nincs reálisan napirenden, az a szénerőmű-építés. A miniszterelnök utalása a “váratlan tett”-re (ha az valóban a szénhez kötődik) az infrastruktúrafejlesztésben leginkább egy japán-magyar közös projektre vonatkozhat, aminek a végállomása egy tisztaszén-technológiára alapozott demonstrációs erőmű megépítése.

A legfeljebb néhány megawattos “drága törpe” a még mindig kísérleti fázisban lévő technológia miatt a japánoktól függ inkább – kérdés, mennyire sürgős nekik a dolog. Reálisan az erőművet 2016-17-re lehet majd megépíteni. A bányákat is legkorábban 2014 végén, de inkább 2015 folyamán lehetne egymás után újranyitni. Ezzel Orbán is tisztában van, mivel az országgyűlés őszi időszaka előtt Visegrádon tartott frakció-összetartáson Lázár Jánossal szemben vette védelmébe a szénbányák ügyét, és ott, akkor azt mondta, hogy ennek a projektnek 2014-ig nincs realitása, ezért a választásokig az előkészítő munka befejezését kérte.

Dániában, sej!

A miniszterelnök az interjúban utalt arra, hogy Fónagy Jánossal elemeztette a nyugati példákat, például a dán távfűtési rendszert is, melyben az energiaszolgáltatóknak vissza kell forgatniuk a hasznot a cégekbe. Dániában a tulajdoni viszonyokat tekintve hasonló a rendszer, mint Magyarországon, vannak önkormányzati, illetve magántulajdonú cégek, ám a két rendszer közötti hasonlóság itt ki is merül. Általánosságban elmondható, hogy a fejlesztéseket Dániában a fogyasztók pénzéből finanszírozzák, emellett ha profit van, akkor csökkennek a díjak, ha veszteség, akkor pedig emelkednek, tehát nincsen rögzített árszabályozás.

A dán energetika modernizációjának hosszú története van. Az északi államban az 1970-es évek olajválságai kapcsán döbbentek rá arra, hogy túlzott lett az importolajtól függés, ez ellen pedig tenni kell valamit. Minderre a válasz az energiával való takarékoskodás és az alternatív energiaforrások felkutatása lett.

Mivel Orbán kifejezetten a dán távfűtés-rendszert említette, nézzük ezt is meg közelebbről. A dán energiamodell egyik sarokköve a kapcsolt energiatermelés (hő és áram) volt már egészen a 70-es évek közepétől. Kezdetben arra koncentráltak, hogy a nagyobb városoknak, kerületeknek szolgáltassanak hőt, széntüzelésű kapcsolt energiatermelő erőművekre alapozva. Hamarosan azonban vidéki kistelepüléseket is elkezdtek kapcsolt mini-erőművekkel ellátni, melyeket zömmel földgáz és megújuló energia táplált. Ez azt eredményezte, hogy a dán áramtermelés több mint felét, illetve a fűtött alapterületek (és a meleg víz) ellátásának több mint 60 százalékát ilyen kapcsolt termeléssel állítják elő. A kapcsolt energiatermelés használata 1980 óta mintegy megháromszorozódott. Ez az oka, hogy mára a dán rendszer energiavesztesége alig 10 százalékos (szemben a hagyományos erőművek 60 százalékával).

Melegvíztárolás a földben

A fölgáz és a már használt megújuló energiák mellett egyre nagyobb szeletet hasít ki a távfűtésben és az áramtermelésben is a geotermia. A távfűtéshez sok dán városban a szemétégetésből nyert hőt használják fel, melyre egy-egy szén-, vagy gáztüzelésű egység is rásegít, ugyanakkor a napkollektoros rendszereket is rendszerbe kapcsolták. Dániáé a világ legnagyobb, 20 ezer négyzetméter területű napkollektor-rendszere, amivel a szezonális ingadozást is igyekeznek kiküszöbölni úgy, hogy a naposabb időszakokban előállított meleg vizet a földbe pumpálják, és eltárolják azt a hűvösebb időkre.

Dániában az idei évtől nem engedélyezik az újépítésű ingatlanokban az olaj-, illetve gázfűtés bevezetését, 2016-tól pedig a már meglévő ingatlanokba sem engedik új olaj-, vagy gázkazán beépítését, más fűtési módra kell átállniuk. Ehhez a dán állam támogatást nyújt azzal a céllal, hogy az országban megszüntessék a gáz és olaj alapú fűtési rendszereket. Csak elektromos árammal vagy hőszivattyúval üzemeltethető fűtési rendszereket engedélyeznek a jövőben. Ezt a célt többek között további tengerparti szélerőművek kiépítésével, illetve a biogáz használatának támogatásával kívánják elérni.

Hogyan indult Dániában az átállás?

Az olajválságokra adott első válaszként Dániában hőtakarékossági programok indultak, majd megkezdődött az olajról szénre átállás programja és a nukleáris energia használata is szerepet kapott a korai próbálkozásokban. Ez az irány azonban majdnem teljesen kizárta a megújuló energiát és a helyi megoldásokat, mint például a hő és elektromosság egyidejű előállítását helyi szinten. Egyre többen kezdték el megkérdőjelezni az atomenergia létjogosultságát, az erősödő társadalmi viták közepette megindult viszont a megújuló energiák támogatása. Dánia energiakoncepciójában ekkor a földgáz kezdett egyre nagyobb szerepet kapni, eközben pedig elkészült egy fenntartható energiaterv, mely az energiahatékonyság növelését, a helyi egyidejű előállítást, és a megújuló energia részarányának növelését célozza. A dánoknál eközben az új házak már kevesebb, mint 70 kWh/négyzetméter energiát fogyaszthatnak évente fűtés céljából (a mai magyar átlag a 200 kWh/négyzetméter körül mozog, holott a magyar klíma sokkal melegebb). Emellett tájékoztató kampányok indultak a jobb energiahatékonyságú építőanyagok használatáért, és minden házhoz úgynevezett energiacímkét rendeltek, melyhez a lehetséges környezetkímélő, megtakarító intézkedéseket is hozzábiggyesztették. Mindezzel párhuzamosan, ugyancsak az olajválság következtében, a biomassza felhasználása is nőtt, először csak fával és szalmával fűtöttek, később a legtöbb helyen átálltak pelletes tüzelésre, és automata kazánokat építettek be, melyekhez elég csak hetente 1-2-szer az embernek “odanyúlnia”. Ezzel párhuzamosan megindult szélenergia-ipar újjáélesztése is – Dániában a 30-as években még 30 ezer szélkerék volt, a 70-es évek elején már egy áramtermelő egység sem –, mely mára odáig jutott, hogy a dán elektromos energiatermelésnek körülbelül 25 százaléka származik szélenergiából (2020-ra az arányt 50 százalékra növelnék). A következő 30-50 évben pedig az ország teljes energiaellátást megújulókból fedeznék.

Távhőcégek szalmaszálon

Orbán hivatkozási pontja azért is meglepő, mert a tetszetős dán modell átültetése eddig nyomokban sem volt fellelhető. Sőt, a kormány 2010 óta éppen a távhőszolgáltatókkal bánt talán a legkevésbé kesztyűs kézzel. A választások után befagyasztották a távhőárakat, a zömmel az áramot és hőt együtt termelő, kapcsolt erőműként üzemelő távhős cégeket pedig azzal lehetetlenítették el, hogy az áramtermelésért garantált “zöld” árat megszüntették, a cégeket kihajították a kötelező átvételi termelői árat garantáló (KÁT) rendszerből. Azt ígérték, hogy cserébe rövidesen egy új, hőalapú számításra épülő elszámolási rendszerben rendezik a helyzetüket (ez lett volna a METÁR). Erre az ágazat 2011 márciusa óta vár. A METÁR-ról az idén azonban már nem értekezik a kabinet.

A kormányfő ezen kívül épp a rezsiharc miatt is teljesen inkoherensen hozta elő a dán példát. A rezsicsökkentés következtében a magyar távhőcégeknek a tavaly decemberi árhoz képest 10 százalékot engednie kellett a fogyasztói árakból. Jellemző a kialakult helyzetre, hogy a kormánynak már ahhoz is 52 milliárd forintot SOS-gyorsasággal be kellett tolnia a rendszerbe, hogy a távhőszolgáltatók a rezsiharc első fordulójában el ne essenek. A már bejelentett 11,1 százalékos újabb központi ukázzal kapcsolatban a távhőcégek már jelezték: további kompenzációra lesz szükségük. Olyan pedig a dán – és semmilyen – modellben nincs, hogy fejlesztéseket várnak el, miközben elveszik a cégek profitját.

forrás:hvg.hu

Danish model? Orban , the Hungarian ripped from reality

Would open new coalmines , unexpected ready for action , and the Danish model would rely Viktor Orban , who is trying to select radio interview Friday morning with the concepts of how the government’s energy plans for large national utility in combat. We looked at what the voices disclose Orban rugaszkodott hard again .

Energy issues and the reduction of overhead to say about placed the center of Viktor Orban usual Friday morning radio interview . According to this, the Government will shortly open a small coal mine , and it is even harder for the regime to fight for better welfare of the economy as a whole .

It was said that John Fónagy times even the opposition started a ” non- profit domestic utility services’ development and to assess how this legislation is needed. Orbán says Fónagy western examples analyzed , including the Danish district heating system.

The northern European country’s energy policy , including management of the district heating system is indeed exemplary , but there is not much to do with domestic realities. A mine opening may have local significance, providing relief to local employment problems and social carbon program start – but very few economic rationality .

lower to roll …

“I want nyílnának small coal mines and preparing for an unexpected deed ” – said the Minister of Kossuth radio . Portions are not engaged , but an experienced mining matters Fidesz politician we learned in months of preparatory work is going on to find out what would work for some opening 1-2 with a production capacity of Borsod mine adit . The emphasis on ” little ” indicator , because realistically only a few places would be the first to reopen previously closed mine shafts . Borsod the Ózd close Farkaslyukról hear the most ( the local mining plans with a strong report with pictures can read about the hvg.hu – n ), where the yield may megindulhatna in government decision is now . In addition, it was heard that the business in 2011 and Sajólászlófalván Sajókápolnán would open pit mine yet , but so far no steps have been taken regarding the opening and licensing .

“This is a purely political decision , economic rationality have little idea of not accidentally close our coal mining decades ago. ” – Said Andrew Perger , the Energy Club project manager. Hungary soon there’s really only one coal mine will work , it is also provided by lignite and the Great Days of Okon near Pécs, the Matra power plant in Calamites Ltd. in 2011 launched the pit head loss due to market conditions , however, (higher mining costs than the stream so come prepared ) to yield suspended .

preserve culture

If you re- open some of the adit , the summit could give more than a thousand people work in this business , it is true , mostly around the coal mine could be a stable employer with brutally high unemployment.

There are two weighty argument could support a mine opening. Coherent policy may be appropriate for underground mining maintenance , so it is not lost knowledge related to culture , which may at any time be recycled. The technology is also available : the final , employing miners in a mine , the Márkushegy Primary technique developed at European level , but that by 2017 there should be , because the mine was closed. A part of the movable equipment , however , just as the local knowledge.

Another reason may be social : the Borsod brown coal in residential care could be strengthened if the Government on the issue of social support is built in this area. Perger believes that the social benefits of carbon probably only work if public support is also associated with the purchase of carbon , which can be up to one scenario ” was the unexpected .”

The otherwise probably would be cheaper if the government would support the purchase of imported coal and non-Hungarian mines would open again. “A small coal mine turns itself too hard to know what to do , by the way, it is not clear whether it is underground or opencast mines , as it is not known where they nyílnának ” – explains Andrew Perger .

Three third

In order to profitably operate the mine opening , only to meet the household needs are few. Even under the most optimistic background calculations up to one-third of the exploitable lignite or use a local or regional households. There is an equal slices issue surrounding countries to meet existing needs, which in practice is mostly the utilization of coal as a fuel in a cement factory mean lime, coal or the bound form of pellets also as an industrial fuel sold .

One thing is not realistic agenda for the coal power plant construction. The Prime Minister ‘s reference to an “unexpected action ” from (if it is indeed bound to carbon ) infrastructure development is mostly a Japanese -Hungarian joint project relate to , which is the terminus of the construction of a clean coal technology demonstration -based powerhouse.

A few megawatts up to ” dwarf expensive ” technology is still in an experimental stage for the Japanese depends more – matter how urgent the matter to them . Realistically, the plant from 2016-17 will be constructed . The mines earlier than the end of 2014, but more could be re- opened in 2015 after another. In Urban aware of since before the National Assembly autumn Visegrad held fractions are kept on taking over Lazarus John of coal mining issue , and there you will be told that there is no reality to this project until 2014 , so the election of the preparatory work is completed requested .

Denmark cells !

The Prime Minister pointed out in the interview that John Fónagy analyzed by Western examples , such as the Danish district heating system , in which energy providers must turn to the profit of the firms . Denmark in terms of property relations is similar to the system such as Hungary, are government or privately owned , but the similarities between the two systems are also out there . Generally speaking, the development in Denmark is financed consumers money , while you profit , you will reduce fees if a loss , it will rise, so there is no fixed price control .

The Danish energy modernization has a long history . The northern states became aware that as regards oil crises of the 1970s , it was the over- dependence on imported oil , and to do something about it . All of this has been the answer to the energy saving and alternative energy sources tracing .

Since Orban specifically mentioned in the Danish district heating system , this can take a closer look . A cornerstone of the Danish energy model of cogeneration ( combined heat and power ) have had quite the mid- 70s . Initially concentrated on the larger cities , districts provide heat, based on coal-fired cogeneration power plants. Soon, however, a small rural settlements began to be linked mini- power plants , which are mainly fed by natural gas and renewable energy . This has led to more than 60 per cent of supply over half of the Danish electricity production , as well as heated floor areas ( and hot water) combined production of such produce . The use of cogeneration has tripled since 1980. This is the reason that today the Danish system power loss is less than 10 percent (compared to conventional power plants by 60 percent ) .

Hot Water storage in the soil

The natural gas and renewable energy has been used by a growing nameplate in district heating and electricity generation is geothermal energy . A lot of Danish district heating in the heat has been used in waste incineration , for which a coal or gas-fired units also provide auxiliary , while the solar system connected systems. Denmark has the world’s largest area of ​​20 thousand square meters of solar thermal systems , which is the seasonal variations are aiming so that hot water is produced in the sunnier periods pumped into the ground and it is stored in the cooler times .

In Denmark this year, do not allow the new real estate in the oil, gas and heating the introduction of 2016 and existing in real estate will not allow new oil or gas boiler installation, have to adopt another heating method . To do this, the Danish government provides support in order to eliminate the country -based gas and oil heating systems. Only be operated by electricity or heat pump heating systems allow for the future. This goal , including additional offshore wind energy deployment, and support the use of biogas to be achieved .

How did the transition Denmark ?

The first oil crises in response to heat conservation programs have been launched in Denmark and started the oil and coal conversion program for the use of nuclear energy also played a role in the early trials . However, this direction is almost ruled out the use of renewable energy and local solutions , such as heat and electricity simultaneously produce locally. More and more people began to question the legitimacy of nuclear power , the public debate amid growing support for renewable energies in turn started . Denmark ‘s energy concept then began to receive an increasing role of natural gas in doing so created a sustainable energy plan , which is the energy efficiency of simultaneous local production and increasing the share of renewable energy targets . The Danes while the new house is less than 70 kWh / square meter per year for heating energy to enjoy ( the present Hungarian average is 200 kWh / square meter around , even though the Hungarian climate is much warmer ) . In addition, information campaigns were launched to better use of energy-efficient building materials and energy to every house called the label assigned to which hozzábiggyesztették possible environmentally friendly and saving measures. In parallel , also the oil crisis , the use of biomass is grown for the first time only wood and straw are heated , then in most places switched to pellet firing and automatic boilers were installed , which you need only a week 1-2 times a man ” odanyúlnia .” Simultaneously launched wind power industry revival is – in Denmark was the 30’s 30 thousand wind turbines in the early 70s had no power generation unit – which has so far found that about 25 percent of Danish electricity production from wind power ( 2020, the rate would increase to 50 percent ) . The next 30-50 years, the total energy supply from renewables in the country will be covered.

District Heating Companies straws

Orban’s point of reference is surprising because of the attractive Danish model implementation so far no trace could be found . In fact, since 2010 the government of the district heating service was probably the least harm gloved hand. After the election was frozen in heating prices, mainly for electricity and heat co- generation , combined plant is operating távhős companies therewith it impossible to to the electricity production infringes guaranteed “green” price abolished , the companies thrown out of the system , the feed producer price guarantees ( FIT ) . They promised to return shortly be held to a new accounting system based on the calculation of the thermal situation ( it would have been a METAR ) . Waiting for the sector since March 2011th The METAR from this year but it has not been in the Cabinet.

The government has also completely incoherent in the Danish example is just because of the overhead combat. The overhead reduction due to heating of the Hungarian companies had to allow 10 per cent compared to December last year, the price of consumer prices. Typical to the situation that the government has to be HUF 52 billion SOS quickly had to push the system to the district heating service in the first round of the fight to prevent them from falling overhead . District heating companies have been notified about the new central ukázzal 11.1 percent have asked for additional compensation will be needed. It is in Danish – no model that is expected of improvements , while the company lost profits – and no .

Source: hvg.hu

Leave a Reply 237 megnézve, 1 alkalommal mai nap |