< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Külföldön vállalna munkát? – Ezeket nem árt, ha szem előtt tarja

| Mobile | RSS

Külföldön vállalna munkát? – Ezeket nem árt, ha szem előtt tarja

2013. szeptember 28. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Egyre több magyar keres munkát az Európai Unió gazdaságilag fejlettebb országaiban. A külföldi munkavállalás sok kockázata közül a legjelentősebbek azok, amelyeket egy esetleges betegség, baleset vagy munkanélküliség hoz magával. Mivel a tagországok társadalombiztosítási és ezen belül az egészségbiztosítási rendszerei jelentősen eltérnek egymástól, a csalódások és váratlan többletköltségek elkerülése érdekében még a munkavállalás előtt érdemes ezeket részletesen megismerni – hívja fel a figyelmet a LeitnerLeitner adótanácsadó cég legfrissebb tanulmánya.

A munkanélküliség, a kedvezőtlen munkakörülmények és a bérek reálértékének csökkenése miatt egyre több magyar keres munkát az Európai Unió gazdaságilag fejlettebb országaiban. Körülbelül 300 ezren az Egyesült Királyságban, 100 ezren Németországban, 50 ezren Ausztriában dolgoznak, és körülbelül 50 ezer magyar él és dolgozik a többi uniós tagállamban. A külföldi munkavállalás sok kockázata közül a legjelentősebbek azok, amelyeket egy esetleges betegség, baleset vagy munkanélküliség hoz magával. Mivel a tagországok társadalombiztosítási és ezen belül az egészségbiztosítási rendszerei jelentősen eltérnek egymástól, a csalódások és váratlan többletköltségek elkerülése érdekében még a munkavállalás előtt érdemes ezeket részletesen megismerni – áll a LeitnerLeitner legfrissebb tanulmányában, amely az unióban dolgozó magyarok egészségbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeit és jogait elemzi. A tanulmányt Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója ismertette a Nyugat-magyarországi Egyetem által szervezett Soproni Pénzügyi Napok keretében.

A társadalombiztosítási rendszer kialakítása minden állam belügye, ugyanakkor az unió törekszik a tagállamok szabályozásának összehangolására. Ennek értelmében az EU-s polgárokat tilos megkülönböztetni állampolgárságuk alapján, a külföldről érkező munkavállalókat az adott ország állampolgáraival egyenlő elbánásban kell részesíteni. Tehát például egy Ausztriában dolgozó magyarnak ugyanazok a jogai és kötelezettségei, mint egy osztrák állampolgárnak, de teljesen mások, mint Magyarországon – mutat rá a tanulmány.

Egy munkavállaló csak egy államban lehet biztosított

A fő szabály, hogy minden munkavállaló csupán egyetlen államban lehet biztosított, vagyis egy tagállamban kell járulékokat fizetnie. A társadalombiztosítási szolgáltatásokat ott veheti igénybe, és ott kapja a pénzbeli juttatásokat, ahol járulékot fizet. A határainkon kívül dolgozó magyaroknak a külföldi biztosítási jogviszony kezdetétől számítva nem kell, és nem is szabad járulékot fizetniük Magyarországon – szögezte le Siklós. Külföldön szerzett jogviszonyukat a munkavégzés kezdetétől számított 15 napon belül be kell jelenteniük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál. Ha ezt elmulasztják, akár 200 ezer forintos büntetést is kiszabhatnak rájuk – hívta fel a figyelmet a szakember.

Ezután be kell jelentkezniük a munkavégzés tagállamában, amelynek menetében szintén jelentős eltérések lehetnek. Emiatt fontos rákérdezni, hogy a bejelentés kinek a feladata, és pontosan hogyan és hol kell megtenni – emelte ki Siklós, aki példaként Németországot említette, ahol a munkavállalónak csak a betegbiztosítónál kell bejelentkeznie, mert az intézmény továbbítja az adatokat a nyugdíjbiztosító, balesetbiztosító irányába. Ezért viszont, ha a regisztráció elmarad, akkor nem csak a betegbiztosítás, de nyugdíjellátás is veszélybe kerülhet – tette hozzá.

A külföldön munkát vállalóknak sok esetben arról is nyilatkozniuk kell, hogy a törvényi, vagy a magán egészségbiztosítás közül melyiket választják, ám egyes esetekben – például Németországban – csak bizonyos kereset felett lehetséges a választás.

Nem árt a tájékozódás

Bár a járulékok levonása és befizetése a munkáltató feladata, de a munkavállalónak is érdemes tisztában lennie még a szerződés megkötése előtt ezek mértékével – hangsúlyozza a Leitnerleitner -, a levonások ugyanis befolyásolják a kézhez kapott munkabér mértékét. A járulékteher kiszámítása viszont nem mindig egyszerű: több országban iparáganként vagy egyéb szempontok alapján különbözhet a járulékok mértéke, ráadásul sok helyen van járulékfizetési plafon vagy küszöb is. A szakember szerint utóbbi alacsony fizetésűek számára ugyan elsőre kedvezőnek tűnhet, de vagy csak korlátozottan vagy egyáltalán nem lesznek jogosultak az ellátásokra. Ausztriában a küszöb havi a bruttó 386,8 eurónál, Németországban 450 eurónál, az Egyesült Királyságban pedig 109 fontnál van.

Markáns különbségek vannak az egyes tagállamok egészségbiztosítása által garantált ellátásokban is. A német és az osztrák egészségbiztosítás a cél szerint befizetett járulékok mértéke alapján nyújt egészségügyi vagy anyasági-apasági ellátást, táppénzt, az Egyesült Királyságban viszont egyetlen járulékmérték van érvényben, mely az egészségügyi ellátásokon túl a munkanélküli vagy nyugdíjellátásokra is fedezetet nyújt – derül ki a tanulmányból.

Az Egyesült Királyságban a betegállomány adminisztrációja is egyszerűbbnek tűnik: a munkavállaló betegségének első 7 napjára nem szükséges orvosi igazolás, saját nyilatkozat is elegendő. Németországban csak a betegség első 3 napjára vonatkozik hasonló szabály. Ausztriában nemcsak az orvos, hanem a munkáltató igazolása is szükséges a táppénz igénybevételéhez.

A külföldön biztosított állandó magyar lakhellyel rendelkező magyar állampolgár ideiglenes itthontartózkodása esetén viszont csak akkor jogosult teljes körű természetbeni ellátásra, ha van a külföldi egészségbiztosító által kiállított igazolása. Ha nem rendelkezik igazolással vagy nincs bejelentett lakhelye, akkor Magyarországon csak az orvosilag szükséges ellátásokat veheti igénybe – hangsúlyozta Siklós.

forrás:napi gazdaság.hu

Leave a Reply 253 megnézve, 1 alkalommal mai nap |