< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Mégis mennyit ér egy szűzhártya?

| Mobile | RSS

Mégis mennyit ér egy szűzhártya?

2013. október 20. | 2 hozzászólás | Életképek/bulvár

A szűzhártya a funkcióját tekintve egy nem különösebben hasznos szövetdarab, mégis hatalmas társadalmi, kulturális és vallási szerepet kapott. Sok nőnek az élet, de legalábbis a házasság záloga. Mi ez az áhítat és kulturális szigor, amely körbeveszi a szüzességet, és egyes közösségek miért érzik felhatalmazva magukat, hogy ennek a testrésznek az állapota alapján ítéljék meg a lányaikat?

Fajhan al-Gamdi szaúdi prédikátor lányát, Lamát törött bordákkal és koponyával, valamint egyéb súlyos zúzódásokkal szállították kórházba tavaly márciusban. Egy, a kórházban dolgozó szociális munkás szerint az ötéves kislányt „mindenhol” megerőszakolták. Pár hónappal később belehalt a sérüléseibe, amelyeket a bűnbánatról egyébként gyakran prédikáló apja okozott neki. Fajhan al-Gamdi sajtóértesülések szerint azért kínozta és erőszakolta meg a kislányát, mert kételkedett a szüzességében. A férfit nemrég nyolc év börtönre és 800 korbácsütésre ítélték.

Lama történetének rengeteg rétege van, az egyik legijesztőbb és legbizarabb azonban talán az, hogy a kislány szüzessége feletti kétely miért foglalkoztatta az apját annyira, hogy erőszakkal szerezzen bizonyosságot a kérdésben. Mi ez az áhítat és kulturális szigor, amely körbeveszi a szüzességet? Hogyan múlhatnak életek egy szűzhártya épségén, és az egyes közösségek miért érzik felhatalmazva magukat, hogy ennek a testrésznek az állapota alapján ítéljék meg a lányaikat?

A katonák által végzett szüzességi vizsgálat ellen tiltakozó asszonyok Kairóban
Forrás: AFP/Filippo Monteforte

Ha a szüzesség körüli felhajtást egyetlen magyarázatra akarnánk leegyszerűsíteni, akkor az valószínűleg a ragaszkodás lenne a kontrollhoz, legalább is így gondolja Szana al-Hajat arab író. „Ha egy nő szűz, nem tudja összehasonlítani a férjét más férfiakkal. Ha viszont volt már más férfiakkal, akkor tapasztalt. A tapasztalat pedig erőssé teszi a nőket” – vezette le a BBC-nek az összefüggéseket a férfiak szempontjából. Ez a ragaszkodás a kontrollhoz ugyanakkor sokszor egészen lehetetlen élethelyzetekbe kényszeríti a nőket.
Élet-halál kérdése

Néhány évvel ezelőtt a lakodalmak megszokott hangulatát egy egészen meghökkentő epizód zavarta meg egy franciaországi esküvőn. A vőlegénynek a nászéjszakán kellett megtudnia, hogy a menyasszonya nem volt szűz. Az igazság a fiatal nő vaginájáról annyira felháborította, hogy kiviharzott a hálószobából, átment a még mindig bulizó vendégekhez, és bejelentette nekik a szörnyűséget, hogy a menyasszonya hazudott neki a szüzességéről. Még akkor éjjel visszavitte a fiatal nőt a szüleihez, és másnap ügyvédet fogadott, hogy érvénytelenítsék a házasságot. A bíróság ezt meg is tette.

A nászéjszakájuk azonban akár happy enddel is végződhetett volna, ha az ifjú ara szán fél órát és pár ezer eurót arra, hogy alávesse magát egy szűzhártya-helyreállító műtétnek. Az eljárással visszaállítják a szűzhártya épségét, és ezzel eltüntetik a korábbi szexuális kapcsolatok minden nyomát. A műtét sok nőnek nemcsak megváltozatja, hanem meg is menti az életét. A beavatkozás a sebészet egyik sikerágazatának számít ma már Európában is, bár szakmai körökben nincs egyetértés róla.

Egy bagdadi rendelő, ahol szüzességi vizsgálatokat végeznek. Van igény rá
Forrás: AFP/Ali Al-Saadi

A francia nőgyógyászok kollégiumának a vezetője szerint például a műtét támadással ér fel a nők méltósága és szabadsága ellen, és ezért nem vehetnek részt egy olyan piacon, amely ilyen módon beárazza a nőket. A szűzhártyaműtétekre szakosodott párizsi orvos, Marc Abecassis viszont azt kérdezi: ki ő, hogy ítélkezzen? „Ez a műtét új esélyt ad ezeknek a nőknek. Ez egy rehabilitáció. Sokaknak az egyetlen megoldás” – próbálta megvilágítani a páciensei érveit.

Szerinte a hozzá jelentkező nők két világ közé szorultak. Túl vannak már egy vagy több szexuális kapcsolaton, mégis az a kulturális és családi elvárás velük szemben, hogy szűzen menjenek férhez. Abecassis doktor nem igazán érti a francia kollégái felháborodását sem. „Vannak orvosok az Egyesült Államokban, akiknek a páciensei Valentin-napi ajándékként kérik ezt a férjüknek. Amit én csinálok, az más. Ez nem a szórakozásról szól. Az én pácienseimnek nincs más választásuk, ha békére – és férjekre – akarnak lelni.”
hirdetés

A családi, társadalmi elvárás nyomását sok nő nem bírja, és az öngyilkosságot fontolgatja. Az ő esetükben valóban életmentéssel ér fel a szűzhártyaplasztika. Sokan pedig azért kérik a beavatkozást, mert a házassághoz szüzességi bizonyítványra van szükségük.

Mint sok más terméknél, a műszűzhártya esetében is Kína számít piacvezetőnek, és a körülbelül 23 euróért árult termék kézenfekvő alternatíva lehet azoknak, akik nem merik vagy akarják vállalni a műtétet. A kínai gyártók mindenre gondoltak, a műanyagból készült szűzhártyába művért is beépítettek, így a partnerük szüzességet birtokba vevő férfiak élménye teljes lehet. A használati utasításban azt azért hozzáteszik, hogy mivel a behatolás ez esetben nem jár különösebb fájdalommal, a hitelesség kedvéért jobb, ha a nők hanghatásokkal is jelzik, hogy éppen valami fájdalmas dolog történik velük.
Csak vér legyen

A szüzesség már rég nem fiziológiai kategória, hiszen rengeteg vallási, kulturális és politikai réteg terheli. Ráadásul az sem mindegy, hogy a lányok vagy a fiúk szüzességéről van-e szó. Míg egy szűz lány a tisztaság és a tisztesség megtestesítője, aki komoly értéket képvisel, egy fiúnál a szüzesség – legalábbis a társadalmi hagyományok és elvárások szintjén – nem is igazán téma, amiben szerepet játszhat az is, hogy az ő esetekben nehéz is lenne a bizonyítási eljárás.

Egyes elméletek szerint a szüzesség akkor vált kiemelten fontossá, amikor a vadászó, gyűjtögető társadalmak átálltak a mezőgazdaságra, és az apák végre örökséget – földet – hagyhattak a fiaikra. Viszont fontos volt számukra, hogy tudják, a vagyonuk a családban marad, vagyis az unokáik valóban a fiaik gyerekei. Ennek a zálogát pedig abban látták, ha a fiúk szűz nőt vett el.

Mivel a szüzesség esszenciája a hagyományos nézetek szerint a szűzhártya állapotában nyilvánul meg, a kérdésben túlságosan is hangsúlyos szerepet kap ez testrész, és sokszor az számít az egyetlen elfogadható bizonyítéknak, ha egy nő vérzik az első közösülés után. Ebben a kontextusban nem sok értelme van a fiziológiai érveknek, amelyek szerint sokkal kiszámíthatatlanabb a szüzesség és a szűzhártya épsége között összefüggés.
Mire jó a szűzhártya?
A szűzhártyának nincs különösebb fiziológiai szerepe, ráadásul orvosi szempontból az érintetlen szűzhárty is csak egy mítosz. Mivel minden nőnek más és más alakú és vastagságú a szűzhártyája, nem is lehet megbízható bizonyíték arra, hogy valaki él-e nemi életet. A szűzhártyát ráadásul egy férfi nemi szerven kívül sok más dolog is elszakíthatja az ujjaktól kezdve a tamponon át a nőgyógyászati vizsgálatokig. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egyáltalán nem nemi jellegű tevékenységek, mint a sport vagy a tánc, is kárt tehetnek a szűzhártyában. És akkor még nem volt szó azokról a nőkről, akiknek a szűzhártyája még egy behatolást is sérülés nélkül átvészel.

Sok muszlim társadalomban a család tisztessége olyan mértékben összefonódik egy lány szüzességével, hogy ennek az elvesztése komoly tragaédiával ér fel. Ezért is teljesen bevett reakció, hogy ha egy lány a házasság előtt elveszíti a szüzességét, a család felhatalmazva érzi magát, hogy megbüntesse vagy akár meg is ölje. Az iszlám törvénykezés, a saría sem tűri a házasság előtti szexet.

Egy olyan vallásban, mint a római katolikus, amelyben az egyetlen számottevő női figura Szűz Mária, nem meglepő, hogy a szüzességnek kitüntetett figyelem jut, a katolikus társadalmakban azonban nem annyira a család becsületének, mint inkább a tisztaságnak és az erkölcsösségnek a jelképe.

A szüzek értékét sok afrikai közösségben is felsrófolta az a tévhit, hogy a szex egy még érintetlen nővel képes megvédeni a férfiakat a HIV-vírustól. Ennek következményeként sokan akár nemi erőszak árán is megpróbálnak szembeszállni a betegséggel.

Hogy egyes társadalmaknak mekkora tabuval van dolguk nemcsak a vallás és a hagyományok, hanem a szavak szintjén is, arra talán az egyik indiai színésznő, Khushboo története a legjobb példa. A népszerű filmsztár egy interjúban próbálta megkarcolni a valóságot azzal az érveléssel, hogy ma már egyetlen művelt férfi sem várja el, hogy szűz legyen a menyasszonya. Huszonkét büntető eljárást indítottak ellene, és az ügyvédjének a többi között azzal kellett védekeznie, hogy ez a mondat egyáltalán nem azt jelenti, hogy a védence szerint helyes lenne a házasság előtti szex. Az egyik vádpont szerint ugyanis pont ezzel mérgezte meg a fiatal elméket. Első fokon még bűnösnek találták, végül a legfelsőbb bíróság mentette fel.
Vannak, akiknek megéri várni
Egy felmérés szerint az ázsiai nők várnak a legtovább a szüzességük elvesztésével. A malajziaiak például átlagosan 23, az indiaiak 22,9, a szingapúriak 22,8 évesen élik át az első közösülést, vagyis elmondható, hogy a keleti kultúrákban még mindig nagyobb értéket tulajdonítanak a szüzességnek, mint a nyugatiakban. A lista másik szélsőségét az orsztrákok adják, ők átlagosan 17,3 évesek, amikor elveszítik a szüzességüket. Őket követik a brazilok 17,4 és a németek 17,6 évvel.

Túl azon, hogy a házasság előtt szex tabunak számít, néhány országban ráadásul a szüzesség nemcsak a szexuális kontroll szempontjából fontos, hanem anyagilag is. Sok család játszik arra, hogy a lány szüzességére egyfajta árcédulát ragasszon a párválasztásnál, és ennek a lobogtatásával találjon neki gazdag, magas társadalmi rangú vőlegényt.
Van az a pénz

Vannak azonban olyanok is, akik a szüzesség értékét készek megfosztani minden vallási vagy kulturális máztól. Egy amerikai szociológus hallgató pédául néhány évvel ezelőtt nem finomkodta túl a szüzesség pénzben is kifejezhető árának a kérdését. A Natalie Dylan álnéven a szüzességét árverésre bocsátó diák az egyik nevadai bordélyház honlapján keresztül kínálta fel az érintetlen testét annak, aki a legtöbbet ajánlotta érte. Az akkor 22 éves lány váratlanul nagy sikert aratott, volt, aki majdnem négymillió dollárt ajánlott a szüzességéért.

Natalie Dylan meglátta a lehetőséget
Forrás: Northfoto

Natalie Dylan egy hosszabb cikkben próbálta elmagyarázni, hogy társadalmi kísérletnek tekinti az ügyet, és az ebből leszűrt tapasztalatokat a készülő szakdolgozatában szeretné majd hasznosítani. Felidézte például, hogy kislányként neki is azt tanították, hogy a szüzesség szent ajándék, amelyet a megfelelő férfinak kell tartogatnia. Az egyetemi évei alatt azonban rájött, hogy a szüzesség idealizálása csupán eszköz a nők elnyomására. Az apák hagyományosan annak adták oda/el a lányaikat, aki a legvagyonosabb volt, vagyis – összegzett a szüzességét áruló szociológus hallgató – az apák lényegében a lányaik stricijei, kerítői voltak.

Natalie Dylan viszont megfordította ezt a képletet, és arra jutott, hogy ha már ilyen értékesnek számít a szüzessége, miért ne húzhatna hasznot belőle. A szüzesség szentségénél ő sokkal több fantáziát látott a szüzesség pénzben kifejezhető értékében. És, mint kiderült, valóban vannak férfiak, akik elég értékesnek tartják ezt az állapotot, hogy fizessenek érte.

Ebben nincs semmi meglepő – állítja a szüzesség mítoszának káros hatásairól könyvet író szerző, Jessica Valenti, aki szerint Natalie Dylan ugyanazt a logikát követte, mint az önmegtartóztatást hirdető mozgalmak szószólói, vagyis „fogd vissza magad, amíg elárverezheted a szüzességedet annak az embernek, aki a legértékesebb gyűrűt kínálja fel neked”. Valenti szerint az absztinenciamozgalom ugyanabban a kategóriában van, mint Dylan piaci alapon megfogalmazott hirdetése, azzal a különbséggel, hogy az utóbbi nevén nevezi a dolgokat és anyagilag is tisztességesebbnek mondahtó.
Apák és lányok

A szüzességet övező felhajtás tehát nemcsak azokra az országokra jellemző, ahol az egyház és az állam összefonódása határozza meg a mindennapokat. A szüzességfétis egy igazán bizarr megnyilvánulásáért például épp az Egyesült Államokba érdemes elmenni, ahol az ország minden pontján rendszeresen tartanak úgynevezett tisztasági bálokat, amelyeken apák és tinédzser lányaik táncolják át az éjszakát az érintetlenség nevében. Ez a szalagavatókra emlékeztető esemény tuladjonképpen arról szól, hogy a fiatal lányok megfogadják, tartózkodnak a szextől egészen a házasságig, az apák pedig megígérik, hogy tűzön-vizen át megőrzik lányaik szüzességét. Ennek nyomatékosítására szépen felöltöznek, finomakat vacsoráznak, decens zenére táncolnak, és fehér virágokat helyeznek el keresztek előtt. Az igazán menő bálok a szüzességért imádkozni bármikor kész szépségkirálynőket csábítanak el vendégelőadónak, és a rendezvény mára olyan szervezői készséget igényel, amely egy 100 dolláros kézikönyv kiadását is szükségessé tette.

Az Amerikában a kilencvenes évek elején felvirágzó szüzességi mozgalom divatot teremtett a gyűrűvel megpecsételt szüzességi fogadalmaknak, a saját érzéseikkel birkózó ameriaki tinédzserek sajátos valóságértelmezése azonban némileg torzította a szüzesség fogalmát. Ebben a jelentésmódosulásban elévülhetetlen szerepe van Bill Clinton volt amerikai elnöknek, aki a Lewinsky-botrány miatt sarokba szorítva beemelte a köztudatba az elképzelést, hogy az orális szex nem szex. Ennek megfelelően az amerikai tinédzserek nagy része (egy nyolc évvel ezelőtti felmérés szerint több mint a fele) már rég túl van az orális szexen, miközben még mindig szűznek gondolja magát.
forrás:origo.hu

Leave a Reply 134 megnézve, 1 alkalommal mai nap |