< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Majdnem minden második magyar szegény

| Mobile | RSS

Majdnem minden második magyar szegény

Budapest – Magyarország jobban teljesít – ezt harsogja a kormány által vezérelt papagáj-kommandó. Százmilliókért hirdetik ezt a hazugságot, újságokban és televíziókban. A magyar embereket ugyanis elfelejtették értesíteni erről a kedvező fejleményről. A magyarok 25 éve nem éltek olyan rosszul, mint manapság.

Tavaly a magyar lakosság csaknem fele élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség valamilyen formája jelen volt – derült ki a Társadalomkutatási Intézet (Tárki) felméréséből.

A kutatás adatai szerint 2012-ben a magyarok 17 százaléka volt “jövedelemszegény”, 19 százaléka “munkaszegény”, 37 százalékuk pedig súlyosan nélkülöző anyagi körülmények között élt. Tavaly a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka pedig ahol mindhárom formája jelen volt.

Az EU stratégiai céljainak egyike, hogy csökkenjen a szegénység és társadalmi kirekesztettség. Ezek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi nélkülözést. A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi nélkülözés azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik.

A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. A szegénység határának az átlagjövedelem 60 százaléka alatti jövedelmet tekintik. A Tárki kutatása szerint 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta.

A Tárki kutatásának adataihoz képest a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint kisebb volt. 2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt. Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24 százalék) magasabb érték. A magyarországinál magasabb szegénységi és társadalmi kirekesztettségi arányt Bulgáriában (48 százalék), valamint Lettországban és Romániában (40 százalék), továbbá Horvátországban és Litvániában (33 százalék).

forrás:amerikai népszava online

Leave a Reply 568 megnézve, 1 alkalommal mai nap |