< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Horváth Csaba: A budapestiek már döntöttek a jelenlegi városvezetés leváltásáról

| Mobile | RSS

Horváth Csaba: A budapestiek már döntöttek a jelenlegi városvezetés leváltásáról

2013. december 6. | hozzászólás | Közélet

Horváth Csaba, az MSZP budapesti főpolgármester-jelöltje volt már II. kerületi polgármester, főpolgármester-helyettes és Budapest kormánybiztosa is. Róla igazán elmondható, hogy eddigi politikusi pályája során szinte mindent megtanult az önkormányzatiságról, amire egy városvezetőnek szüksége lehet.

STOP: Elhagyva a felesleges köröket – hiszen az ismertségi mutatója valóban nagyon magas – vágjunk a közepébe! Mik lesznek a legelső teendői, ha elnyeri a főpolgármesteri széket?

Horváth Csaba: Az egyik legfontosabb feladat a városi szegénység problémakörének kezelése, a másik, a közlekedési káosz felszámolása.
– Kezdjük talán az utóbbival, mivel ez a kérdés valószínűleg nem annyira szerteágazó.

– Egyszerű odafigyeléssel, megfontolt tervezéssel, előzetes modellezéssel, ütemezéssel elkerülhető az a ma állandósult közlekedési káosz, amelyben Budapest fuldoklik. Például, ha egy hozzáértő városvezetés felelősen gondolkodik, nem úgy, mint a mostani, akkor előzetes felmérések után mérnökökre bízzák a tervezést és ütemezést, és nem egyszerre túrják föl az össze bevezető utat. Természetesen minden felújítás okoz fennakadást, hiszen beszűkül a keresztmetszet, de ezek a problémák szakértelemmel optimalizálhatók. Most az az ember érzése, mintha direkt akarnák a várost jó néhány ponton egyszerre megbénítani, mint ahogy az sem volt érthető, hogy ahol lehetett, már a kezdetektől miért nem rendeltek el éjszakai munkavégzést, ezzel is csökkentve a nappali torlódásokat.

– Azért ne feledjük, hogy a főpolgármester húszpontos intézkedési tervet tett közzé a közlekedési káosz legyőzése érdekében.

– Ha minderre odafigyelnének, akkor nem lenne szükség ilyen látszatcselekvésekre. Dolgozni kell, nem kommunikálni. Úgy kell a várost üzemeltetni, hogy azzal a lehető legkisebb gondot okozzuk a városlakóknak. Kétségtelen, hogy egy kátyúktól szabdalt városban elég nehéz lenne a “Város fejlődik” szlogent eladni, ezt helyettesíti a “Dolgozik a Város”, minden sokkal gördülékenyebb lehetett volna ha ezeket a munkákat megfelelően ütemezve, a ciklus éveire elosztva végezik el.

– Miért kell ez a hajrá?

– A ciklus elején minden folyamatban lévő projektet megállítottak, átterveztek, átneveztek, ahol lehetett, újratárgyalták az eredeti szerződéseket, ezzel olykor milliárdos károkat okozva a városnak. Tették mindezt azért, hogy úgy pozicionálhassák az előző vezetés által megkezdett, sőt olykor be is fejezett munkákat, mintha az már az ő eredményük lenne. Ennek egyik legjellemzőbb példája az Uzsoki és a Szent Imre kórház átadása, amelyeket a választás után alig néhány héttel már – természetesen átnevezve – úgy adtak át, mint az új kormány és városvezetés első sikerét. Itt persze egyszerű politikai haszonszerzésről beszélhetünk, nem történt károkozás, nem úgy, mint a CET, a Rácfürdő, a 4-es metró, vagy – visszatérve az eredi kérdéshez, a közlekedéshez – a járműbeszerzési tenderek esetében, amelyek sok más mellett tízmilliárdos kárt okoztak a budapestieknek. Mindezek tudatában és járva a várost, úgy érzem, a budapestiek már döntöttek a jelenlegi vezetés leváltásáról, most már csak az urnákhoz kell elmenniük.

– Beszéljünk kicsit az egyre több fővárosi életét megkeserítő városi szegénységről.

– A főváros jelenlegi vezetése a legtöbb elemet felszámolta, amely a szociális hálót alkotta, ez tény. Korábban volt egy támogatási rendszer, amely sok más eleme mellett például egyfajta komolyan vehető támogatást nyújtott a díjhátralékkal küszködő, mintegy 60-70 ezer családnak, akik legalább abban biztosak lehettek, hogy a sárgacsekk-befizetések csúszása miatt nem kerülnek utcára. Ez a program a konkrét anyagi segítség mellett szakembereket is biztosított a résztvevőknek, olyanokat, akik segítettek kijavítani, ha a családi gazdálkodásban, vagy gondolkodásmódban volt a gond. Így azután senki nem került az elmúlt évtizedekben az utcára közüzemi tartozás miatt. Ennek a rendszernek az újraindítását tartom az egyik legsürgősebb feladatomnak, hiszen a korábbi 60-70 ezerrel szemben ma már minden harmadik- negyedik családban van 60, illetve 90 napon túli sárgacsekk-tartozás, és ez ma egyenes út az otthon elvesztéséhez.

– Honnan lesz forrás a programhoz?

– Nem horribilis pénzekről beszélünk, azt az alig több mint egymilliárd forintot, amit a főváros és a közműcégek a múltban összeadtak, most is képesek leszünk biztosítani. Mindezek mellett persze van ennyi felesleges tétel a főváros jelenlegi költségvetésében is, hogy csak néhány ilyent említsek: a Tarlós-televízióra elkülönített milliók, más főpolgármesteri kommunikációs kiadások, a Helyi Téma támogatása, és sok más egyéb, amely tételek átcsoportosításával ez a fontos, emberek életét meghatározó feladat gyorsan és hatékonyan megoldható.

– Egyre többször beszél egy új bérlakás-programról is. Megint a pénz – miből fogják ezt finanszírozni?

– Ez a program, nem új lakások építéséről, hanem a már meglévő, üresen állók újszerű felhasználásáról szól. Ebben a városban rengeteg ilyen-olyan tulajdonú lakás áll üresen, ezeket szeretnénk bevonni a bérleti piacba. A főváros, részint a saját tulajdonú lakásait adná bérbe lakbértámogatással, részint kibérelné a magánlakásokat, és azokat adná bérbe hasonló konstrukcióval a rászorulóknak, így ők lakáshoz jutnának, és a tulajdonosoknak is megérné bérbe adni az ingatlant. Ezzel nem a tulajdonhoz jutást támogatjuk, hanem a létezés lehetőségét. Egyedi támogatásról beszélek, amelyben a szükséges segítség összegét a család anyagi helyzetére vetített képlettel lehet kiszámolni. Ilyen és ehhez hasonló megoldások világszerte működnek, hiszen kevés az olyan város, ahol ennyire ne törődne a vezetés az ott élők lakhatási problémáival, mint jelenleg Budapesten. Fontos, hogy az akarnoksággal szemben az ésszerűség és a városlakókkal folytatott párbeszéd jellemezze minden további lépésünket.

– A lakhatás mellet egyik fontos problémája a családoknak a nők gyermekvállalás utáni, újbóli munkába állása.

– Ennek előfeltétele, hogy a kicsi gyermekeket elhelyezhessék a bölcsődékben, amiből viszont kevés van, és nem is olcsó. Egyik első feladatomnak tekintem azt is, hogy végig gondoljuk, milyen épületek átadásával tudjuk például segíteni a kerületeket a férőhelyek növelésben, és megígérhetem azt is, hogy ismét térítésmentessé tesszük ezt az ellátást. Ebben a témakörben fontosnak tartom megjegyezni, hogy programom része a nők jelentős számú bevonása a városvezetésbe. A jelenlegi kurzusban az a gyakorlat, hogy ha ketten jelentkeznek egy állás betöltésére, akkor a nő már eleve hátrányos helyzetből indul. Nálunk megfelelő vezetői feladatok várják az arra alkalmas hölgyeket.

forrás:stop.hu

Leave a Reply 583 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: