< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Nincsenek akasztófák a Kúria előtt – folyamatos helyszíni tudósítás

| Mobile | RSS

Nincsenek akasztófák a Kúria előtt – folyamatos helyszíni tudósítás

Hatalmas a médiaérdeklődés a devizaügyben

A korábbinál láthatóan kisebb rendőri készültség mellett mintegy húsz tüntető demonstrált 13 óra előtt néhány perccel a Kúria épülete előtt. Ma először ül össze a Kúria jogegységi tanácsa a devizahitelek ügyében. Fordulat következhet, a kérdés az, hogy miféle és mikor.

Fotó: MTI

A Kúria 13 óránál előbbre nem ígért tájékoztatást a jogegységi tanács összeültéről. A tanács ma először ült össze, és a megfigyelők nem várják, hogy rögtön határozatot is hirdessen. A tanácsban a Kúria polgári kollégiumán kívül az ítélőtáblák vezetői is részt vesznek, az ülést a Kúria elnöke, Darák Péter vezeti, és a döntéshez kétharmados többségre van szükség.

Az újságírók jelenleg a Kúria előterében gyülekeznek, a teljes magyar sajtó képviselteti magát. Az utcán eközben a Koppány csoport demonstrációja zajlik, a szónokok következmény nélküli országról, Polt Péter legfőbb ügyész felelősségéről beszélnek, amiért minden büntetőfeljelentést visszadobott a devizahiteles ügyekben. A hangulat sokkal visszafogottabb, mint július negyedikén, az első kúriai határozat idején volt. Akkor a fővárosi Markó utcában akasztófán rongybabák lógtak, most ilyet nem láttunk.

Az épületbe ezúttal csak az újságírókat engedik be, maga az ülés ugyanis nem nyilvános.
Kúria hét kérdéscsoportra keres választ, ezeket szó szerint közöljük:
1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?

2. A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződések- e, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések- e)?

3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?

4. Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?

5. Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?

6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?
7. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?

A jogegységi határozat azért fontos, mert ez egyfajta sorvezető a bírák számára. Mivel a devizahiteleknek nincs speciális jogi szabályozása, eddig a bírák más jogszabályokból igyekeztek dönteni az ügyekben, és ezért ellentmondó ítéletek születhettek még egymáshoz nagyon hasonló szerződések ügyében is. Ennek a gyakorlatnak vethet véget a jogegységi határozat.

Immár tíz perccel elmúlt 13 óra, az újságírók továbbra is várakoznak a bejelentésre

forrás:heti válasz.hu

Leave a Reply 176 megnézve, 1 alkalommal mai nap |