< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Országh László nyelvész, irodalomtörténész, szótáríró, a magyarországi amerikanisztika atyja 30 éve halt meg

| Mobile | RSS

Országh László nyelvész, irodalomtörténész, szótáríró, a magyarországi amerikanisztika atyja 30 éve halt meg

2014. január 27. | hozzászólás | Kultúra

Országh László nyelvész, irodalomtörténész a Sajtó- és Fotóarchívum 2014. 5. hét érdekes emberei sorozatban
archivum hirlevel fejlec 600

orszagh

Turnai Lajos MÁV-igazgató, Dr. Országh László egyetemi tanár és Greschl Jenő MÁV főtanácsos (b-j) a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetés átvétele előtt a Parlamentben.
Budapest, 1969. február 28.
MTI Fotó: Vigovszki Ferenc

Országh László nyelvész, irodalomtörténész, szótáríró, a magyarországi amerikanisztika atyja 30 éve, 1984. január 27-én halt meg.

Szombathelyen született 1907. október 25-én Pekker László néven. Régi polgárcsaládból származott, édesapja ügyvéd, vármegyei főügyész és Szombathely Szépítő Egyesületének elnöke volt. A család 1925-ben az anyai nagyszülők iránti tiszteletből felvette az ősi Országh nevet.
Szülővárosának premontrei rendi gimnáziumában érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1927-ben az Eötvös Kollégium tagjaként a pesti bölcsészkaron kezdte, majd ösztöndíjjal az Egyesült Államokban, a floridai Rollins College-ban fejezte be. 1932-ben magyar-német-angol szakos tanári, 1935-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1937-től az Eötvös Collegium tanára, 1942-től az angol irodalom magántanára volt Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán. 1947-ben a Debreceni Tudományegyetemen az angol nyelv és irodalom tanszékvezető tanára lett.
1950-ben, amikor az angol tanszék megszűnt, megbízták, hogy Bárczi Géza nyelvésszel együtt irányítsa A magyar nyelv értelmező szótárának munkálatait. A hétkötetes mű 1962-re készült el, és a következő évben Akadémiai Díjjal tüntették ki. Az értelmező szótárral egy időben az angol-magyar, valamint magyar-angol szótárán is dolgozott, amelyek 1955-ben jelentek meg, 1957-ben pedig kiadta a Rendszeres angol nyelvtan című, Kónya Sándor nyelvésszel közösen készített munkáját is.
1957-ben lehetőség nyílt a debreceni egyetem angol tanszékének újraindítására, és másodszor is nekifogott a tanszék felépítésének, amely a vezetése alatt nemzetközi elismertséget szerzett. 1963-ban megindította az egyetem angol tanszékének évkönyvsorozatát, a hazai anglisztika egyik legfontosabb fórumát Angol Filológiai Tanulmányok (Hungarian Studies in English) címen. Egyesült Államokbeli tanulmányútjai révén jelentős mértékben járult hozzá az amerikanisztika magyarországi megteremtéséhez.
Fő kutatási területe az angol és amerikai irodalom története volt, de foglalkozott az angol-magyar művelődési kapcsolatokkal is. Kutatásainak köszönhetően ismerhettük meg a XVIII. századi angol utazók Savariával kapcsolatos feljegyzéseit. 1967-ben jelent meg Az amerikai irodalom története című műve, amely összefüggő áttekintés az amerikai irodalom három és fél évszázados történetéről, 1972-ben pedig Bevezetés az amerikanisztikába címmel publikált könyvet, amely az amerikai kultúra, történelem és civilizáció kutatóinak szolgál segédeszközként.
A londoni Institute of Linguists 1970-ben szaktudománya művelésében elért eredményeiért jubiláris aranyérmével tisztelte meg, 1977-ben pedig hetvenedik születésnapja alkalmából a brit törvényhozás az angol nyelv és kultúra terjesztésében vállalt szerepéért – Magyarországról elsőként – a Brit Birodalom Rendjének Tiszteletbeli Parancsnoka címmel (Honorary Commander of the British Empire, C. B. E.) tüntette ki. 1997-ben a Magyar-Amerikai Fulbright Bizottság az amerikanisztika területén vendégprofesszori státust alapított, amelyet róla neveztek el. Ez az egyetlen olyan katedra, amely nem amerikairól kapta a nevét.
A tudós Budapesten hunyt el 1984-ben, hamvait végakaratának megfelelően a szombathelyi szalézi templomban lévő családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Születésének századik évfordulóján a Debreceni Egyetem campusán felavatták a róla elnevezett sétányt, Budapesten egykori lakásának falán és Szombathelyen szülőházának falán emléktáblát helyeztek el.
Egykori tanítványa, Abádi Nagy Zoltán irodalomtörténész így emlékezett vissza rá: “Országh László maga volt a rendkívüli volumenű, finom hangoltságú műveltség, a nyelv és kultúrája igazi mélységeit érző és kutató magyar, egyszersmind a felülemelkedésre képes világpolgár, valamint a szigorú etikájú, ám nyitott demokratikus szellem.”

forrás:MTVA hírlevél

Leave a Reply 214 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: