< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: ABCÚG Szövetségbe forrt…

| Mobile | RSS

ABCÚG Szövetségbe forrt…

2014. január 30. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Persze a hazátlan libsi bajkeverők megint csak gúnyolódni tudnak, alávaló cinizmussal kifigurázni a nemes elkötelezettségnek azt a gyökerét, amelyik kizárólag a haza érdekeit tartja szem előtt. A sok vihoroncnak, amelyik csak csörgeti a kettős mércéjét, már az is baj, hogy a haza érdeke nálunk valahogy mindig egybeesik a barátaink érdekeivel. Naná, majd a liberbolsi nemzetgyalázók érdekeivel fog. Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy szárba szökkenjen a nemzeti burzsoázia lehetőségeinek virága. Ezért is tartunk ki az évszázad paksi üzlete mentén.

Igen, leszögeztük, hogy nem leszünk gyarmat. Nem leszünk az Unió gyarmata. Viszont Oroszország teljesen más eset az értékek által. A sok liberbolsi mindig csak a Nyugattal meg a szabadsággal jön. Aztán mit értenek ezek szabadság alatt? Hát azt, ha szakállas bácsik rózsaszínű tangában gyerekeket simogatnak, miközben bedrogozott szinglihordák rave-partyznak a rezsicsökkentés ellen. Na, ilyen a nagy Oroszországban nincs. A Pussy Riot nevű huligánnők is arcátlanul gyalázták a szent putyini értékeket, és magukra vethettek.

Forrás: fideszfigyelo.blog.hu

Ugyanakkor igazi vezetőhöz méltán a Putyin tud élni a könyörületesség fegyverével is, hiszen a Hodorkovszkijnak is megkegyelmezett. Hol van ettől a nemeslelkűségtől Amerika, ahol még ma is vernék a négereket, ha nem fekete lenne az elnök.

Hát a kegyencek élete sem mindig könnyű.

Most tényleg azon röhög mindenki, ahogy némely túlbuzgó propagandisták megpróbálják Oroszországot a demokrácia és a nyitott társadalom etalonjává maszkírozni. Hiába, a vezénylő tábornok megmondta, hogy immár keletről fúj a szél, akkor ahhoz kell igazodni. Még izgalmasabbá teszi a szcénát, hogy mindeközben igen erőteljes sallereket és kokikat osztunk a NATO vezető erejének, az USA-nak, pedig mintha mi ehhez a tömbhöz tartoznánk. De ha így haladunk, még sor kerülhet a Varsói Szerződés revitalizálására.

Most éppen egy ifjú, ámde befolyásos politikus – nyilván a kormányzó párt hivatalos álláspontját megfogalmazva – osztotta ki a leendő amerikai nagykövetet. Válaszul arra, amit Colleen Bell kongresszusi meghallgatásán a magyarországi helyzetről mondott. Pedig a poszt várományosa kifejezetten visszafogottan és diplomatikusan fogalmazott. De ennyi is elég volt a Fidesz-apparatcsiknak, hogy sort kerítsen egy jó kis „ezek-arcátlanul-beleszólnak-a-magyar-belügyekbe” mantrára. (Természetesen várjuk a magyar politikai jobboldal fároszának örökbecsű kérdését, miszerint ki a f… az a Colleen Bell?)

Pedig a jövendő nagykövet csak annyit mondott: „Sokan azt állítják, hogy a mélyreható törvényhozási és alkotmányos változások ártottak a nemzetközi beruházási klímának, aláásták a tulajdonjogokat, meggyengítették a bíróságokat és a végrehajtó hatalom kezében központosították a hatalmat.”

Na, erre jött a válasz, hogy a hölgy először is tájékozatlan, másodszor meg pártpolitikai álláspontot képvisel (melyik pártét? magyarét? amerikaiét?), amelyik a „nagyköveti feladatok eredményes ellátását a világon mindenütt megnehezítené, de különösképpen Magyarországon, ahol a jobbközép kormánnyal szemben alkalmazott kettős mérce egyre erősödő ellenérzéseket vált ki.”

Önmagáért valóan is szép ez a „nem lesz ez így jó, hepciás némber” típusú replika. De még hatásosabb volna, ha a lucidus elméjű képviselő legalább azt eldöntötte volna, hogy most akkor azért anyázza a nagykövetjelöltet, mert tájékozatlan, vagy azért, mert engedte magát megvezetni a rosszindulatúan manipuláló balliberális erők által.

A kép persze úgy teljes, hogy miközben ilyen intelligens és előrelátó módon igyekszünk elmélyíteni a magyar-amerikai kapcsolatokat, közben energikusan dörgölőzünk az oroszokhoz. Persze némi csúsztatással itt szokták megjegyezni, hogy hiszen a németek, franciák vagy maguk az amerikaiak is intenzíven bizniszelnek az oroszokkal. Hát persze, nem is csodálkozik ezen senki. Na de olyan nemzet nincs közöttük, amelyik a demokrácia és a szabadság mintaállamának tekintené Putyin rendszerét, és ezért valamiféle elvi közösséget vállalna vele.

Nálunk viszont egyre erőteljesebben fú a keleti szél.

S ahogy Paks bővítéséről a nyilvánosság kizárásával, a társadalmi vita teljes mellőzésével, puccsszerűen kötötte meg a megállapodást a magyar miniszterelnök az orosz elnökkel, nos az már igencsak feltételezi az észjárás, az attitűd, a mentalitás hasonlóságát.

Pedig az ország érdeke az volna, ha elkerülnénk, hogy összenőjön az, ami nem tartozik össze.
szerző:Mátyás Győző

forrás: 168 óra

Leave a Reply 224 megnézve, 1 alkalommal mai nap |