< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Köt-tv

| Mobile | RSS

Köt-tv

2014. február 3. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Nem a Hír Tv az érdekes. Hogy ez a televízió mélyen elkötelezett, azt eddig is tudtuk. Tudtuk, hogy az ott dolgozók feladatot teljesítenek, a szakmai szempontok mélyen alá vannak rendelve a pártszolgálati megfeleléseknek. A Hír Tv-nél dolgozni egyenlő a Fidesz szolgálatával, akár kormányon, akár ellenzékben van az Orbán vezette párt.

Még azt is hozzáteszem: az évek során sokat fejlődött ez a csapat, manipulációi, csúsztatásai helyenként professzionálisnak mondhatóak, esküszöm, ilyenkor még haragudni sem tudok rájuk. Megismétlem, elsősorban azért, mert a Hír Tv vállaltan az ami: párttelevízió. (Vannak persze túlkapásai is, mint például, amikor egy nyilvános rendezvényre rejtett kamerával és rejtett személyiséggel érkeznek – mellesleg a mai napig nem válaszoltak a Népszava kérdésére, hogy ezt miért tették -, vagy amikor szolid, vagy kevésbé szolid módon kicsit eltérítik a valóságot.)

Vagyis, ha egy párttelevízió belenyúl egy eseménybe és másként tálalja a nézőnek, mint ahogy az egyébként látható és hallható volt, azt elkönyvelheti az ember a politikai harc torzulásaként. Még pontosabban: torzításként. Ezek a torzítások persze túllépnek a szakmai manipuláció keretein, de hát istenem: a hatalomnak sose lehet eléggé megfelelni.

Amiről most itt írok egyébként nem más, mint az MSZP-Összefogás kampánynyitó rendezvénye, ahonnan – 24 óra késéssel – azt jelentette a Magyar Televízió és Hír Tv, hogy Mesterházy Attila szónoki beszédében egyetértett az egyik bekiabálóval, aki – a bemutatott felvétel tanusága szerint – kötelet követelt Mészáros Lőrinc feltörekvő milliárdosnak. És hiába állította Mesterházy, s mindazok, akik a környezetében ültek, hogy ők börtönt – vagy éppen, mint e sorok írója semmit, legalábbis semmi érthetőt nem – hallottak, a jobboldal valamennyi felületén az MSZP akasztási kedvét poentírozták, a végletekig.

De most, lám akadt egy nem eléggé felkészült, vagy már a manipulációt fel sem ismerő Hír Tv-s kolléga, aki egy beszélgetős műsorban óvatlanul elszólta magát. Illetve, dehogy óvatlanul, hisz, mint az előbb jeleztem, ezek a kollegák már természetesnek veszik, hogy “javítanak” a hangon, csak egy kicsit változtatnak a történéseken, amitől – az ő fejükben – a valóság még érintetlen marad.

Így kell lennie, különben nem teszi fel a műsorvezető, ártatlanul, azt a kérdést a vendégeinek, hogy szerintük az manipuláció-é, ha utólag felerősítenek egy hangot, azaz, ami ott a bekiabálótól távol álló előadó és a televízión keresztül az eseményeket figyelő számára hallhatatlan, érthetetlen volt, azt ők hallhatóvá teszik. Mert hisz az ő fejében kettéválik a történet: egyrészt volt egy bekiabáló, akit ők hallottak és hallhatóvá tettek mások számára is – tehát: nem ők kiabáltak, nem ők rendezték a jelenetet – és volt egy Mesterházy mondat, amely egyetértett a bekiabálóval. Mindkét állításban igazat mondtak, akkor hol itt a manipuláció?
Hát sehol.

Én elfogadom, hogy mindazok, akik a Hír Tv-nél dolgoznak így látják a világot, így kell látniuk a világot és tényleg nem jutnak el odáig, hogy meghamisították a valóságot, amikor a két történést összekapcsolták.

Hanem hát a Magyar Televízió. Ha még annak lehet egyáltalán nevezni. Vajon ott mi történik ilyenkor? Arról a televízióról beszélek, amelynek elvileg közmédiának kellene lennie, amelynek pártsemlegesen kellene működnie, amely a mi, az ön és az én pénzemből üzemel. Ott hogyan kezelnek egy ilyen hamisítást? Mondhatnám könnyedén: rutinosan, hiszen megszokták már.

Hisz belenyúltak a Cohn Bendit tudósításba, kiretusálták Lomnici Zoltánt, eltüntették a tüntetőket az Andrássy útról – hogy csak a jelentősebbeket említsem. Idehozhatnám még a Magyar Rádió vitézkedését 2006-ból, amikor ugye Gyurcsány őszödi beszédét vágták át egy kicsit, elindítva egy olyan lavinát, amelynek következményeit a mai napig láthatjuk a közéletünkben, de maradjunk csak a magyarnak nevezett televíziónál (én is csak azt tudom mondani: attól, hogy magyar nyelven beszélünk, nincs közös nyelvünk…): hogy történnek a dolgok ennél a társaságnál?

Honnan érkezik az utasítás a nyilvánvaló hamisítvány egy az egyben való átvételére? Ki utasítja az ott dolgozókat a csalásra? Mert nekik, elvileg – szemben a Hír Tv munkavállalóival – tudniuk kellene, hogy csalnak. Hisz nekik még el kell magyarázni, bármily rutinosak is, hogy milyen is a Fidesz-módi. Tudniuk kell, kit állítsanak a célkeresztbe, hányszor és hogyan lőjenek rá, tudniuk kell, hogy nincs kontroll, nincs a másik oldalnak megszólalási, válaszadási lehetősége, és azon sem szabad elgondolkodni, hogy a valóság és a beszámoló, úgymond fedésben van-e egymással.

A kérdés tehát újra álljon itt: mi történik egy ilyen helyzetben a közpénzből eltartott televíziónál? Másként teszem föl a kérdést: mit tesznek ilyenkor a közpénzből eltartottak?

Költői kérdések ezek, tudom, soha nem fogok válaszokat kapni. Ezért inkább magamtól, magunktól kérdezem: meddig tűrjük ezt? Meddig hagyjuk, hogy saját pénzünkön pofozzanak bennünket? Miért jó nekünk ez a mazochizmus?

Miért jó nekünk, hogy naponta nyakunkba akasztanak egy kötelet?

szerző:Németh Péter

forrás:népszava online.hu

Leave a Reply 293 megnézve, 1 alkalommal mai nap |