< Böngészés > Főoldal / Nincs kategorizálva / Blog article: Beavatkozás? “Amerika pénzeli az ukrán tüntetőket, Oroszország nem hagyja ezt”

| Mobile | RSS

Beavatkozás? “Amerika pénzeli az ukrán tüntetőket, Oroszország nem hagyja ezt”

2014. február 7. | hozzászólás | Nincs kategorizálva

Beavatkozás?
“Amerika pénzeli az ukrán tüntetőket, Oroszország nem hagyja ezt”

“Információink szerint amerikaiak heti 20 millió dollárt költenek az ellenzék és a lázadók finanszírozására, köztük fegyverekre is (…) A fegyveresek az amerikai nagykövetség területén kapnak kiképzést, ott fegyverzik fel őket. Ez elfogadhatatlan, ezt meg kell vizsgálni”.

Ukrajnai “lázadók felfegyverzésével” és pénzelésével vádolta meg az Egyesült Államokat és egy esetleges orosz beavatkozást sem zárt ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy tanácsadója egy kijevi lapnak adott csütörtöki interjújában. Szergej Glazjev gazdasági tanácsadó – aki sokak szerint Putyin jobbkeze az Ukrajnát érintő kérdésekben – a Kommerszant-Ukrajina című lapnak adott interjúban az általa “puccskísérletnek” nevezett tüntetések erővel való beszüntetését javasolta, és az ukrán belpolitikai válság mindegyik szereplőjét élesen bírálta.

“Információink szerint amerikaiak heti 20 millió dollárt költenek az ellenzék és a lázadók finanszírozására, köztük fegyverekre is (…) A fegyveresek az amerikai nagykövetség területén kapnak kiképzést, ott fegyverzik fel őket. Ez elfogadhatatlan, ezt meg kell vizsgálni” – közölte Glazjev. A tanácsadó azt is leszögezte, hogy szerinte Oroszországnak jogalapja van beavatkozni Ukrajnában az 1994-es budapesti memorandum értelmében. “E dokumentum szerint Oroszország és az Egyesült Államok Ukrajna szuverenitásának és területi egységének védelmezői, és őszintén szólva egy ilyen konfliktusban kötelességük beavatkozni.

Amit az amerikaiak csinálnak – egyoldalúan és nyersen beavatkoznak Ukrajna belügyeibe – az a szerződés egyértelmű megsértése. A szerződés kollektív garanciákról és kollektív fellépésről szól” – mondta Szergej Glazjev arra a kérdésre, hogy Oroszország aktívan beavatkozna-e az ukrán válságban. Azt ugyanakkor nem nevezte meg, hogy Moszkva pontosan milyen lépéseket tehet. A budapesti memorandumot azután írták alá, hogy Kijev az 1990-es évek elején biztonsági garanciákat kért a külső hatalmaktól azért cserébe, hogy csatlakozzon az atomsorompó egyezményhez és feladja a szovjet időkből származó atomfegyvereit.

A Fehér Ház szóvivője Glazjev szavai reagálva azt mondta, hogy az Egyesült Államok elítéli az erőszakot bármely fél részéről, és az ukrán válság rendezésén dolgozik. “Az orosz tisztviselőknek is hasonlóan kellene tenniük” – tette hozzá Laura Lucas Magnuson szóvivő.

Glazjev az interjúban puccskísérletnek nevezte az ukrajnai tüntetéseket, hazudozással és a valóság elferdítésével vádolta az ukrán ellenzéket és a nyugati országokat, de még a kijevi kormányt is. “Ami Kijevben történik (…) az egy puccskísérlet (…) A Nyugat aktivistáknak nevezi a terroristákat és a puccsistákat, és békés tüntetőknek próbálja beállítani őket, holott mindenki látja, ahogy megtámadják a rendőröket, Molotov-koktélokkal dobálják őket, napalmot készítenek és felfegyverzik magukat” – fogalmazott a tanácsadó.

“Egy olyan helyzetben, amelyben a hatóságok egy puccskísérlettel néznek szembe, nincs más választásuk (minthogy erőt alkalmazzanak)” – tette hozzá. Glazjev továbbá azt mondta, hogy az ukrán hatalomhoz közel állók “féltik milliárdjaikat”, ezért nem hajlandóak megegyezni a másik oldallal, “mielőtt katasztrófa nem történik”. A nyugati államokat pedig “zsarolással” vádolta, amiért azok Viktor Janukovics elnök és egyes ukrán oligarchák külföldi vagyonának befagyasztását is meglebegtették a válság miatt. Az erő alkalmazását pártoló Szergej Glazjev nemrég azt mondta, hogy Janukovics elbukik, ha nem “fojtja el” a tüntetéseket. Korábban nyíltan gazdasági megtorlással fenyegette meg Ukrajnát arra az esetre, ha társulási szerződést ír alá az Európai Unióval.

Janukovics végül novemberben a tervekkel ellentétben – nyugati elemzők szerint Moszkva gazdasági zsarolása miatt – nem írta alá a társulási szerződést Brüsszellel, hanem Moszkva felé fordult. Ezért tüntetések kezdődtek ellene, amelyek januárban – a gyülekezési jogot drákói szigorral korlátozó törvények elfogadása és a rendőrség brutális fellépése miatt – erőszakossá fajultak, és több ember halálához vezettek.

forrás:ma.hu

Leave a Reply 278 megnézve, 1 alkalommal mai nap |