< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Kálmán György Kossuth- és Jászai-díjas színész, kiváló művész 25 éve halt meg

| Mobile | RSS

Kálmán György Kossuth- és Jászai-díjas színész, kiváló művész 25 éve halt meg

2014. február 18. | hozzászólás | Kultúra

Kálmán György Kossuth- és Jászai-díjas színész, kiváló művész 25 éve halt meg

Kálmán György színész, kiváló művész a Sajtó- és Fotóarchívum

kalmangyorgy2


Kálmán György Laczkó szerepében Dobozi Imre Holnap folytatjuk című drámájának színpadi próbáján (rendezte Marton Endre).
Budapest, 1962. november 14.
MTI Fotó: Keleti Éva
Kálmán György Kossuth- és Jászai-díjas színész, kiváló művész 25 éve, 1989.február 19-én halt meg.

1925. március 6-án Budapesten született. Rossz tanuló volt, így kesztyű készítő, majd cipőfelsőrész készítő inasnak tanult. Aztán származása miatt elvitték Borba, munkaszolgálatosnak. 1945-ben felvették a Színművészeti Akadémiára. 1949-ben diplomájának megszerzése után a Pécsi Nemzeti Színházhoz ment, ahol Szendrő József igazgatása alatt kezdte el pályáját, akiről így vallott: Szendrő József volt az első igazgatóm, mesterem, tanácsadóm, az „Etalon”. 1953-ban a Budapesti Nemzeti Színházhoz szerződött, a társulatnak huszonhét éven át volt a tagja.
Első kiugró sikerét Félicien Marceau A tojás című darabjában aratta. Jelentősebb szerepei. Peter Weiss drámájának megszállott forradalmár Marat-ja, Bolyai János, a rendhagyó zseni Németh László színművében, a Lear király szomorúan bölcs Bolondja, Hale tiszteletes Arthur Miller Salemi boszorkányokjában és a bőrruhás Lucifer Madách Tragédiájának sokat vitatott előadásában.
Művészetét mindvégig az irónia, az álomszerű távolságtartás jellemezte. Az elidegenítő színészi magatartás egyik első hazai képviselője volt. A szenvedélyt nem élte, hanem játszotta, s egyben bírálta, és ezt a kettősséget a közönségének is tudomására adta. Az alakítását átható irónia újszerű feszültséggel töltötte meg a színpadot.

kalmangyorgy


Kálmán György és Kállai Ferenc Eugene O’Neill Hosszú út az éjszakába drámájának próbáján (rendezte Marton Endre).
Budapest, 1963. február 14.
MTI Fotó: Keleti Éva
A hetvenes évek elejétől kihátrált a szakmából, bár 1980-ig a Nemzeti Színház tagja maradt. A rádió kárpótolta, ahol óriási siker lett előadásában Szilágyi György Hanyas vagy? című monológja. 1980-ban otthagyta a Nemzeti Színházat és a filmgyárhoz szerződött, de itt alig foglalkoztatták, holott filmen is kiváló volt (Felfelé a lejtőn, Naplemente délben, Rekviem). Utolsóként Sára Sándor 1987-ben készült Tüske a köröm alatt című filmjében szerepelt. A közönségtől Molnár Ferenc Úri divatjában búcsúzott a Radnóti Színpadon; egy grófot játszott, a rá oly jellemző ironikus eleganciával, fanyar bölcsességgel.
Szinkron színészként ő volt Humphrey Bogart magyar hangja a Casablanca című filmben, a televizió Bernstein-sorozatában a karmester magyar hanga.
Mellőzöttsége visszahúzódóvá tette, nem próbálkozott, nem is keresett újabb lehetőségeket. Egészsége is megrendült, hosszú, súlyos betegség után Budapesten hunyt el. Művészi munkáját 1956-ban és 1958-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1966-ban érdemes, 1972-ben kiváló művész lett, 1970-ben Kossuth-díjat kapott.
Emlékét az új Nemzeti Színház főbejárata mellett Marton László szobrászművész reliefje, egykori lakóházának falán emléktábla őrzi.
forrás:MTVA hírlevél

Leave a Reply 456 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: